azaz a szövetség a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett – amellyel már négy évvel korábban is kiegyezett – a másik ellenzéki alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is „kibékült”, és a három magyar politikai alakulat közösen szólította az urnákhoz az erdélyi magyarságot.

A járvány miatt alaposan megcsappant szavazókedvvel lezajlott választáson az érdekképviselet így a képviselőházban a szavazatok 5,74 százalékát, a szenátusban 5,89 százalékát kapta, és mindkét kamarában sikerült megőriznie képviseletét, az újabb parlamenti ciklusban is 21 parlamenti képviselője és 9 szená­tora van.

Nem volt elég az összefogás?

A négy évvel ezelőtt, 2016-ban – 39,4 százalékos részvétel mellett – megrendezett parlamenti választásokon az RMDSZ-nek az MPP támogatásával létrejött alsóházi listájára 435 969-en szavaztak, míg a felsőházira 440 409-en – derül ki a korábbi választások eredményeit összesítő, a Code for Romania civil szervezet által működtetett Rezultatevot.ro honlap adataiból. Akkor ez a képviselőházi listákra leadott szavazatok 6,19, míg a szenátusira leadott voksok 6,24 százalékát tette ki. A két adatsor összehasonlításakor kiderül, hogy

A képviselőházban közel 97 ezer (96 939), míg a szenátusban kicsivel több mint 92 ezer (92 147) szavazattal kevesebbet könyvelhetett el idén, mint négy évvel korábban. Ekkor a tulipános listát csak az MPP támogatta, az EMNP pedig nem indított saját jelölteket, hogy ne gyengítse az RMDSZ parlamentbe való bejutásának esélyeit. Négy évvel korábban, 2012-ben ugyanis a néppárt külön listán indult, és nem sikerült elérnie az ötszázalékos bejutási küszöböt: az alsóházban a szavazatok 0,65 százalékát (47 955 voks), a felsőházban 0,79 százalékát (58 765 voks) szerezte meg.

A magyar–magyar versenynek betudhatóan épp csak megugrotta az ötszázalékos bejutási küszöböt az RMDSZ is: a képviselőházi listája a szavazatok 5,14 százalékát (380 656 voks) kapta nyolc évvel ezelőtt, míg a szenátusi 5,24 százalékát (388 528 voks). Ezek az eredmények is jobbak az idei parlamenti választásokon elértnél, mindkét esetben mintegy 40 ezer szavazat a különbség (a 2012-es választáson 41,76 százalékos volt a részvétel).

Erdély: hiányzik 97 ezer voks

A 2020-as és 2016-os parlamenti választások eredményei közötti jelentős különbség a régiók, megyék, sőt települések szintjén is kimutatható. A szórványmegyékben észlelt jelentős szavazatvesztésről már beszámoltunk, de

Ennek illusztrálására Csata István szociológus, adatvizualizációs szakember készített interaktív térképet, melyen megyékre, sőt településekre lebontva hasonlítható össze az idei és a négy évvel ezelőtti, 2016-os parlamenti választások eredménye.

A társadalomkutató az Átlátszó Erdélynek elmondta: az összehasonlításhoz a képviselőházi listára leadott szavazatokat vette alapul (a 2020-as adatok a szavazatok 99 százalékos feldolgozása utániak), és az interaktív térképéről az is kiderül, hogy mekkora arányban csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma, ezt a települést jelző kör színe is mutatja. Zöld színnel jelölte azokat a településeket, ahol a szövetség idén több voksot gyűjtött be, mint 2016-ban. Drapp színűek lettek azok, ahol legtöbb 20 százalékos a szavazatvesztés, tüdőszínűek, ahol a veszteség 20 és 40 százalék közötti.

Erdélyben 325 228 voksot kapott a szövetség képviselőházi listája, míg 2016-ban 423 449-et. Előbbi adat akkor az össz-szavazatok 16,85 százalékát, míg utóbbi a 18,49 százalékát jelentette a régióra vetítve. A szavazatszámbeli különbség ennél nagyobb: 98 221-gyel kevesebb voks érkezett idén a tulipános listára, mint négy évvel ezelőtt, ez Erdély-szinten 23,2 százalékos visszaesést jelent.

Visszaesés a tömbben

Kisrégiókra, településekre lebontva jobban nyomon követhető a szavazatcsökkenés, mely főleg a nagyvárosok esetében jelentős: Marosvásárhelyen mintegy ötezerrel kapott kevesebb voksot a szövetség képviselőházi listája (2016-ban 23 454-et, 2020-ban 18 302-öt), az interaktív térkép szerint 22 százalékos a veszteség. Nem állnak sokkal jobban a székelyföldi városok sem, Sepsiszentgyörgyön 24,2, Kovásznán 26,3, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson 22,8, Székely­udvarhelyen 16,8, Székelykeresztúron 15,6, Szovátán 17,65 százalékos a visszaesés.

Szatmárnémetiben a 2016-os eredményhez képest mintegy 4000-rel kevesebb szavazat 25 százalékos visszaesést jelent. Kolozsváron már nagyobb a lemorzsolódás, mintegy 6500 szavazattal kapott kevesebbet a tulipános lista, ez 36,3 százalékos veszteséget jelent, de a nagyobb magyar közösséggel rendelkező Nagyváradon is 35 százalékos a hiány. Jelentős a visszaesés az RMDSZ-es polgármesterrel rendelkező Nagyszalontán is, ahol a szövetség képviselőházi listája 2016-ban 3726, míg 2020-ban 2533 voksot kapott, a negatív különbség 32 százalékos. Nagybányán 34,7, míg Zilahon 31,7 százalék a voksbeli különbség, mindkét megyeszékhelyen negatív előjellel.

korábban írtuk

„Fogy a magyar, de nem fogy ennyire gyorsan” – Székely István Gergő politológus az RMDSZ gyenge szórványbeli szerepléséről

Eddigi leggyengébb eredményeit szerezte az RMDSZ a szórványban az idei választásokon. Székely István Gergő politológus szerint a zuhanást nem lehet csak a demográfiai csökkenés és a járvány számlájára írni, politikai okai is lehetnek.

Zuhanás a szórványban

A szórványban hatványozottan nőtt a két választáson elért eredmény közötti különbség, a nagyvárosokban például a szavazóinak közel felét veszítette el a szövetség: Aradon 45,4 százalék, Temesváron 46,9 százalék a különbség az RMDSZ-re 2016-ban, illetve 2020-ban leadott voksok között. Nagyszebenben 43,1, Besztercén 41,5 százalékos a visszaesés. Brassóban 36,7, Déván 37,2, Nagyenyeden 32,8. A mélyszórványban a két választáson leadott szavazatbeli különbség aránya már 50 százalék körül mozog. Lupény, Petrozsény, Vajdahunyad, Borosjenő, Resicabánya, Zsombolya mind olyan települések, ahol a négy évvel ezelőtti eredményhez képest felére csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma.