– jelentette ki a Krónika kérdésére a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.

Rámutatott, a visszaesésnek strukturális, demográfiai alapú oka is lehet: egyre kevesebb a magyar, aki szavazhatna. De egy konjunkturális, a járványhoz kötött oka is van, hiszen sokan nem mentek el szavazni, mert féltek a vírustól. A harmadik ok már politikai jellegű:

„Ez lehet egyfajta tiltakozás, nem tetszett nekik az RMDSZ kínálata, és tiltakozásul otthon maradtak. De az átszavazás is lehet ok” – mutatott rá a politológus, aki szerint a magyar választópolgárok egy része román pártra szavazhatott, többnyire az egyre népszerűbb USR–PLUS-szövetségre.

„Valamilyen mértekben a felsorolt okok mindenike szerepet játszott abban, hogy ez az eredmény született. De a demográfia és a járvány közvetett otthontartó hatása együtt távolról sem elég ahhoz, hogy megmagyarázza azt a csökkenést, amit a szórványban látunk a 2016-os parlamenti választásokhoz képest” – összegzett Székely István Gergő.

„Fogy a magyar, de nem ennyire”

Ha a részvételi arány csökkenésével is számolva összehasonlítjuk az abszolút szavazatszámokat, a szórványban csak Fehér és Beszterce-Naszód megyében éri el az idei szavazatszám a négy évvel ezelőtti 70 százalékát. Hargita megyében ez 84,6 százalékpont, Marosban 83, Szilágyban 81, Kovásznában 79. Máramaros ellenben 67,4, Brassóban 67,2, Hunyadban 59,7, Temesben 58,6 és Szeben megyében még az 50 százalékot sem éri el. „Arányaiban tehát jóval nagyobb a visszaesés a szórványban, mint a tömbmagyar területeken.

– közölte a politológus. Székely István Gergő szerint a nagyarányú csökkenés a járvány közvetlen hatásával sem magyarázható. Mint mondta, megnézte, hogyan alakult a részvétel azon városokban, megyékben, ahol magas az átfertőződési ráta, és nem talált összefüggést. Kimutatható ellenben egy enyhe összefüggés a 60 feletti korosztály részvételével: bár erre a kapcsolatra az is magyarázat lehet, hogy a fertőzési ráta ott magasabb, ahol fiatalabb a lakosság. Így nem tudni, hogy amiatt volt alacsonyabb az idősek aránya a szavazók között, mert járvány van, vagy eleve a lakosságban is kisebb az arányuk.

– mutatott rá Székely István Gergő.

Nagyobb az átszavazási hajlandóság

Szórványban eleve magasabb az átszavazási hajlandóság, mint tömbben, ez több korábbi kutatásból is kimutatható – mondta lapunknak a politológus. Erre főleg azok hajlamosak, akik vegyes házasságban élnek, magasabb a román barátaik, kollégáik aránya.

„A szórványban más az etnikai összetétele a személyes hálózatoknak, mint tömbmagyar területeken, és a nagyvárosokban ez még intenzívebb. A kérdés csupán az, hogy mi a mechanizmus, ami ezt beindítja, és ami miatt ez néha fluktuál? Mert néha magasabb az átszavazási hajlandóság, néha alacsonyabb, annak ellenére, hogy ezek a személyes hálózatok időben stabilak” – hívta fel a figyelmet a kutató. Székely István Gergő szerint itt jönnek képbe az olyan aktuálpolitikai történések, amelyekre a zömében román közegben mozgó magyar választópolgárok érzékenyebbek lehetnek. Ezek van, hogy az RMDSZ-hez, van, hogy a román pártokhoz, például az USR-hez közelítik őket.

– hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A szakember szerint idén két téma mentén volt nagyobb felületen támadható a szövetség: a kis pártokkal való teljes körű összefogás miatt, és a magyar kormánnyal, Fidesszel való viszony miatt. Az RMDSZ ugyanis idén a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is kiegyezett, és a románok a két kis pártot kvázi szélsőséges alakulatként tartják számon – mutatott rá.

román környezetben ez inkább tematizált.

Visszaüt a románokkal való riogatás is?

Ráadásul a főleg kampányhajrában használt mozgósító üzenetek, a románokkal való riogatás – melyek az utóbbi időben erőteljesen jelen vannak az RMDSZ kampányában – szintén visszaüthet a szórványban – mondta kérdésünkre a politológus. Akár közvetett módon is, hiszen ezeket úgy fogalmazzák meg, hogy nem Nagybánya vagy Beszterce a viszonyítása alap, hanem a tömbmagyar területek, Barót és Kézdivásárhely. „Lehet, hogy a besztercei magyarnak még mindig fontosabb, hogy Baróton mi történik, mint Caracalban, de különösen nem mozgatja meg. Az ilyen, választások napján elsütött mobilizáló hasonlatok szerintem a szórványban egyáltalán nem működnek” – mondta a szakember. Egyrészt, mert nem a szórvány van bennük megemlítve viszonyítási pontként, másrészt, a szórványban nehezebb románokkal riogatni. „Jobban ismerik a többségi közösséget, ott élnek közöttük, és van egy modus vivendi. Tudják: ha nem is a legjobb barátaim, attól még nem fognak megenni” – fogalmazott a kutató.

„Az egyetlen opció, ami marad”

Kérdésünkre, hogy az idei választási eredmények ismeretében mennyire lehet járható út a helyhatósági választásokon a román pártokkal való szövetkezés, amit a Beszterce-Naszód és Hunyad megyei szervezet is kipróbált idén, a politológus kijelentette: „matematikailag minden arra utal, hogy ez az egyetlen opció, ami marad”. Úgy vélte, bár egyesek szerint ezek az RMDSZ-szervezetek átléptek egy határt, hosszú távon egyre több kényszerülhet erre.

– jelentette ki Székely István Gergő. Emlékeztetett, hogy Temes megyében a szövetség sokáig a többi kisebbséggel alkotott koalíciót, de már ez sem elég, hiszen a többi kisebbség létszáma is csökken.

Szerintem két-három választási cikluson keresztül át fogunk térni erre, és meg is fogjuk szokni. Más választás nincs” – mutatott rá Székely István Gergő.