Fotó: Facebook / Kelemen Hunor / Török Etele
A Kárpátok gyűrűjében ma is a magyar nyelvet beszélők tábora a legnépesebb, ami azt mutatja, hogy a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következőben nem lehet felszámolni – jelentette ki az Kövér László, Országgyűlés elnöke a barcasági csángókhoz intézett beszédében a Brassó megyei Pürkerecen.
2023. július 01., 16:342023. július 01., 16:34
2023. július 01., 18:572023. július 01., 18:57
A Brassó megyei, hétfalusi csángómagyar településen tartják szombaton a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát a térség evangélikus hívei, mely zarándoklattal és istentisztelettel kezdődött, és egésznapos kulturális programokkal folytatódik.
Kövér László az evangélikus templom melletti téren mondott beszédében emlékeztetett: 1489-ben Mátyás király elrendelte, hogy Erdélyben a Brassóban használt hossz- és súlymértékeket kell alkalmazni, hogy véget vessen a különböző mértékegységek által lehetővé vált csalásoknak. Rámutatott: napjainkban is van valami a Barcaságban, amit hasznos volna etalonná emelni egész Európában:
„A borica táncot az idők során sokszor betiltották, a derék Zajzoni Rab István például 1861-ben keserűen azt írta, hogy »a borica sok más ősi ünneppel együtt sírba szállt« - ám a borica mindig feltámadt, mint a barcasági csángók népe, amely ma is táncolja, és ma is erőt merít belőle” – mondta a házelnök, aki szerint szükség volt és lesz az újjászületés ezen megtartó őserejére.
Fotó: Facebook / Kelemen Hunor / Török Etele
Emlékeztetett, hogy július 4-én lesz az évfordulója a magyar honfoglalás műveletét katonailag lezáró 907-es pozsonyi csatának, amikor a magyarok döntő győzelmet arattak az egyesített nyugati seregeket vezető bajor őrgróf hadai fölött. Akkor látott napvilágot a latin mondás – „Ugros eliminandos esse” –, miszerint a magyarság felszámolandó. A baljós szállóige az elmúlt ezer évben többször megkísértette a nemzetet, de a megmaradás magyar ősereje, nem hagyta, hogy a végzet beteljesedjen – fejtette ki. Kövér László rámutatott:
Hozzátette: a magyarság ideig-óráig történő kiszorításával ma is próbálkoznak, az RMDSZ bukaresti kormányból történt minapi kiszorítása is ezt mutatja. „A romániai magyarság vezető pártja, az RMDSZ létrejötte óta lojális a román államhoz, és hűséges a magyar nemzethez; létrejötte óta elkötelezett az euroatlanti értékek iránt; létrejötte óta erősíti a Romániában és a kelet-európai térségben a politikai stabilitást és az etnikai békét” – mondta, s megköszönte Kelemen Hunor pártelnöknek és az RMDSZ-nek „a szakszerű kormányzati munkát”. Arra intette a szövetség politikusait, „ne feledjék a borica tanulságát”, mert a politikában is igaz: akiről azt gondolják, az elmúlásba taszították, mindig újult erővel kel életre.
A házelnök kifejtette: napjainkban Európában két tábor kezd felseregleni: a józan ész tábora, mely azt akarja, hogy Európa az európai embereké maradjon, és az ezzel szembenállóké.
Kövér László az egyházi eseményt követően a közmédiának elmondta: jelenléte a zarándoklaton elsősorban azt jelzi, hogy az anyaország, a teljes magyar közösség számontartja a barcasági csángókat. Rámutatott: az ilyen rendezvények az adott közösség tagjainak is bizonyítják, hogy létezik és van jövője. Ez minden közösség esetében igaz, de a kisebbségi közösségekre, ahol „mindennap meg kell küzdeni a létért”, még inkább – mondta a házelnök.
Fotó: Facebook / Kelemen Hunor / Török Etele
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök eközben arról értekezett: napjainkban nagy a nyomás az erdélyi magyar közösségen, hogy valahova tartozni kell. „Mi, erdélyi magyarok pedig itt állunk több száz esztendeje, és azt mondjuk, hogy nem.
– fogalmazott. Rámutatott, egy felelős erdélyi magyar politikus szótárában három szó van, mely nem helyettesíthető: a szülőföld, a megmaradás és a nemzeti identitás. A szülőföld akkor is megmarad, ha lakói elhagyják – mondta.
„Az igazi kérdés az, hogy mi megmaradunk-e, hogy belakjuk-e továbbra is a szülőföldet, vagy ott marad árván, magára, ahogy nem messze innen az egykori szász falvak mutatják” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a megmaradáshoz hagyományokra és hitre van szükség. Úgy vélte,
És Pürkerec, mely 1767-ben leégett, de temploma megmaradt, mutatva, hogy a közösség legnagyobb támasza a hit. Hangsúlyozta: olyan szülőföldet kell építeni, amely „megtartja a magyarokat”.
Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: bár a térségből is sokan elmennek külföldre, vissza is jönnek, és úgy vélte, a legfontosabb, hogy ne szakadjanak el szülőföldjüktől, a közösségtől.
A zarándokokat Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Beschea Severius-Florin, Tatrag község román polgármestere is köszöntötte, aki a térség büszkeségének nevezte és támogatásáról biztosította a barcasági csángókat.
Tamás Sándor kapta az evangélikus egyház Reményik Sándor-díját
Tamás Sándor háromszéki politikus, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke vehette át a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Reményik Sándor-díját szombaton az erdélyi Pürkerecen. Az erdélyi evangélikusság legmagasabb kitüntetését a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatán adták át a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusának a hétfalusi településen.
Végh Nimród lelkész méltatásában az együttműködés, a csapatmunka, a „nem tisztséget, hanem munkát osztunk”-elv hírnőkeként jellemezte a kitüntetettet. Elmondta, Tamás Sándornak nem a közéleti szerepvállalását, vitathatatlan eredményeit, fáradhatatlan teherbírását, kitűnő beszélgető képességét díjazzák elsősorban, hanem emberségét. „Emberként van jelen a közéletben” – mondta, hangsúlyozva, hogy a díjazott egyszerre együttműködő, jóindulatú és segítőkész. „Közéleti pályafutása során következetesen kiállt a Székelyföld autonómiája és az erdélyi magyarság érdekképviseletének egysége mellett” – fogalmazott Végh. Elmondta, a díjazott a háromszéki kistérségek, egykori székely székek összehangolt fejlődéséért dolgozik, és kötelező feladatai mellett az anyanyelvhasználatért, a kisebbségi jogok bővítéséért küzd. Kezdeményezője a székely-szórvány partnerségi programnak, az Erdélyi Művészeti Központnak, támogatója a brassói repülőtér építésének, a barcasági magyaroknak, a székelyföldi evangélikusoknak. Emellett a jogtalanul elkobzott erdő- és földterületek visszaszolgáltatásáért, a közbirtokosság érdekében is felemelte szavát.
Végh Nimród hangsúlyozta, hogy a névadója szellemiségéhez igazodva a Reményik Sándor-díjat olyan közéleti személyiségek kapják, akik a kárpát-medencei és erdélyi magyarság megmaradásáért, gyarapodásáért, megerősödéséért dolgoznak. A díjat Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Zelenák Dávid ezüstérmes olimpiai úszó adta át.
Tamás Sándor elmondta: amikor tájékoztatták a díjról, úgy érezte, hogy még nagyon sokat kell dolgoznia a rangos kitüntetéséért. Ezt Reményik Sándor Himnusz a csúcsokon című versével köszönte meg.
A kereszténység kétezer éve élteti, a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség viszont megöli Európát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.
Kalotaszeg legtöbb magyarlakta településén vasárnap konfirmáltak a református fiatalok, akik a hagyományoknak megfelelően cifra népviseletbe öltöztek a jeles alkalomból.
Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.
Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.
A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!