Kifejtette, a népek, nyelvek, kultúrák és vallási felekezetek sokszínűségének forgatagában az egységet mindig a kereszténység jelentette. Felidézte: 1542-ben a brassói szász evangélikus Fekete templomban tartották az első német nyelvű istentiszteletet, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet az első magyar nyelvű istentiszteleten a térség legnagyobb gótikus templomában, melyre szászok, magyarok és románok egyaránt joggal büszkék.

„Végső soron minden, ami napjainkban politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi és kulturális téren Európában és Európával történik, erre a kérdésre fut ki: mi, európaiak megőrizzük-e keresztény létformánkat vagy feladjuk azt” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta: az európai egység alapja a keresztény létforma kell legyen, amely egybeszővi a kontinens felekezeti, nemzeti, nyelvi és alkotmányos sokszínűségét, és amellyel mindig helyreállítható a béke és a jólét. „Mi, magyarok ugyanazt kívánjuk szomszédjainknak és minden európai népnek, mint önmagunknak: nemzeti felelőségtudattal bíró, de a tisztességes nemzetközi együttműködésre mindig kész, a polgárai javát szolgáló, cselekvőképes, demokratikus és a fennhatósága alatt élő minden nemzeti közösséggel egyaránt méltányos nemzeti államot, amely segíteni tudja az Európai Unió újjászületését, azaz a saját gyökereikhez való visszatérését, és ezáltal erősíteni tudja az európai keresztény létformánk fennmaradását” – mondta a házelnök.

„Történelmet írunk” – fogalmazott Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az MTI tudósítása szerint. Az egyházi vezető elmondta: a rendhagyó istentisztelettel a magyar evangélikusok leróják hálájukat az erdélyi reformátor, Johannes Honterus előtt, és a szászokkal közös több évszázados történelmükről is megemlékeznek. A rendhagyó alkalmat a házigazda Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház képviselői is köszöntötték, a szertartás fontos részei németül is elhangzottak.

Kondor Péter magyarországi evangélikus püspök igehirdetésében arra intett, hogy a zarándoklat nem csak ajándék, feladat is, hogy „vegyük észre és vegyük komolyan egymást”. Koszta István püspökhelyettes Brassó és a Barcaság reformációjáról tartott előadást. Kiderült: a barcasági magyarok ugyanazt a reformációs irányt választották, mint a szászok, több településen felváltva szász és magyar nyelven is prédikáltak a templomokban. Az istentisztelet után a résztvevők megkoszorúzták a magyarok által is reformátorként tisztelt Honterus templom melletti szobrát. Az evangélikus zarándoklat a hétvégén barcasági csángó településeken folytatódik.