Míg az uniós országokban ez a terület átlagosan 35 négyzetméter, Románia legtöbb nagyvárosában a tízet sem éri el. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter lapunknak elmondta: a tárca idén 25 millió lejt fordít a települések parkosítására. Országszerte 50 új park létesítését is tervezik, ennek megvalósításához pedig pályázatot írnak ki az önkormányzatok számára. „Ez a szám nem nagy, de minthogy száz újabb beépített területtel gyarapodjanak a romániai városok, akkor inkább ötven parkkal legyenek gazdagabbak” – nyilatkozta a Krónikának Korodi.
Zöld vita
A nagyobb erdélyi városok elöljárói dicséretesnek tartják Korodi Attila miniszter kezdeményezését, azonban úgy vélik, ehhez a tervhez nem elég önmagában az anyagi támogatás. A legtöbb nagyvárosban az önkormányzat már alig rendelkezik üresen maradt telkekkel, mert azok nagy részét visszaszolgáltatták jogos tulajdonosaiknak, a megmaradt területeket pedig beépítették. Feltételezhetően számos településen a még szabad területek parkosítása vagy beépítése közötti dilemma RMDSZ-en belüli párharcot is szülhet.
Szatmáron nem bontanak
Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula szkeptikusnak mutatkozott a rendelkezés betarthatóságát illetően. Szerinte csak feladatokat ruháznak át az önkormányzatokra, a megvalósításhoz szükséges eszközöket nem biztosítják. „Az alapelgondolás nagyon szép, de a megvalósítás esélye minimális. A ’89 előtt agyonzsúfolt új városrészekben szinte lehetetlen talp-alatnyi üres területet találni” – vélekedett Ilyés. A restitúciós törvények következtében Szatmárnémeti is közterületek nélkül maradt. „Ha zöldövezetek létrehozására köteleznek, jelöljék meg azt is, hol és hogyan. Arra sincs elegendő terület, hogy a visszaigénylőknek jusson. Nem tudom, más polgármester honnan fog több zöldövezetet létrehozni, de én nem kezdhetem el bontani a belvárost!” – jelentette ki a polgármester. Szerinte a város nem áll olyan rosszul zöldövezetek tekintetében, mint a hazai megyeszékhelyek jelentős része: Szatmárnémetiben az egy főre eső zöld-övezet 13–15 négyzetméterre tehető.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal illetékesei nem tudták megmondani, mekkora zöld terület jut egy lakosra. Csendőr Zsuzsa, a városgazdálkodási és környezetvédelmi osztály vezetője szerint a Küküllő menti település nem rendelkezik elegendő zöldövezettel. Mint mondta, a meglévő parkokat igyekeznek szebbé tenni, de újabbakat már nincs, ahol létrehozniuk. „A városban erre nincs lehetőség, a településszéli legelő vagy kaszáló parkosításának nem látom értelmét” – vélekedett.
Marosvásárhelyen szemléletváltásra van szükség
Marosvásárhely beépített területén az egy főre eső zöld terület 8-9 négyzetméter között mozog. Dorin Florea polgármester szerint ez nem elegendő, de nem is vészesen kevés, mert a somostetői erdő visszaszerzésével az arány lényegesen javul. „Ha a környezetvédők azt hiszik, hogy külföldön másként van, tévednek. Az osztrák fővárosnak is csak papíron van annyi zöldövezete, a statisztikába ugyanis beleszámítják a város szélén elterülő híres erdőt is” – jelentette ki Florea.
A vásárhelyi polgármester a legutóbbi tanácsülésen olyan határozattervezetet bocsátott az önkormányzat elé, miszerint a város szívéből újabb félhektáros zöldövezetet építenének be. A Nicolae Grigorescu utcába tervezett tömbház felépítésére vonatkozó, a tanács által elfogadott határozatot a zöldek és a környékbeli lakók tiltakozásának hatására Ciprian Dobre prefektus megtámadta.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az RMDSZ-es többségű helyi tanács sem dönt minden esetben a legjobban. „Az önkormányzati testületnek át kellene gondolnia a városfejlesztési stratégiát – vélekedett az alpolgármester. – Nem lenne szabad újabb és újabb tömbházakat zsúfolni az amúgy is összetömörített lakónegyedekbe. A közintézmények egy részét is ki kellene telepíteni a központból, a belvárosnak vissza kellene adnunk kulturális-történelmi jelentőségét.” Ennek ellenére Marosvásárhely főterén az idén tovább csökkentek a zöldövezetek. A városháza összezsugorította a még átrendezés alatt álló Bolgár téri parkot, hogy megnövelje az autóparkolót. Az eredetileg tervezett körforgalom helyett a posta előtti téren mindössze két kétsávos utat alakítottak ki. A megspórolt területet egy kolozsvári cégnek adták át, amely bevásárlóközpontot épít.
Csegzi Sándor szerint a másik gondot a lakónegyedek zöldövezetében törvénytelenül felépített több mint 700 garázs jelenti. „Két megoldás van: lebontatjuk őket, vagy utólagosan törvényesítjük. Attól tartok, hogy Dorin Florea az utóbbi változat mellett dönt” – sajnálkozott az elöljáró.
Zöldövezetből sosem elég
„Nem tudom pontosan, hogy állunk a statisztikával, de egy biztos: soha nem jutunk oda, hogy azt mondjuk, elég a zöldövezetből” – állítja Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Kihangsúlyozta azonban, hogy bár nem sikerül növelni a zöldövezetek felületét, a főtéri park átépítésével a városközpont arculata megváltozik, és a lakosság sokat nyer ezáltal. Arról is beszámolt, hogy előtanulmányokat készítenek újabb parkok létrehozására, és figyelemmel követik a szaktárca által meghirdetett pályázatokat.
A nagyváradi polgármesteri hivatal is igénybe venné a minisztérium parkosítás céljára kiírt pályázatait. A város alpolgármestere, Biró Rozália dicséretesnek tartja a tárca igyekezetét. „Jó dolog, hogy a minisztérium segíteni akar az önkormányzatokon, ezért mi is azon vagyunk, hogy újabb parkok létrehozásával segítsük a kezdeményezést” – mondta. Az alpolgármester szerint Nagyváradon – ahol az egy főre eső zöldövezet 9,14 négyzetméter – jelentős előrelépés tapasztalható. Ezek közé tartozik a tömbháznegyedek közötti részek rendezése, amelyből egyes lakóbizottságok is kivették a részüket. A városban azonban általános elégedetlenséget váltott ki a Körös-part lebetonozása, amit árvízvédelmi szempontból is fölöslegesnek minősítenek.
Sz. E.
Miniszteri nyomásgyakorlás
„Lehet, hogy lesznek nézeteltérések, de a törvényt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ha én, aki zöld fejjel gondolkozok, nem gyakorolok nyomást, sok helyen neki sem látnak a zöldövezetek növeléséhez” – magyarázta kezdeményezését a miniszter. Korodi Attila szerint, ha az egy főre eső zöldövezet az uniós országokban kötelező módon legalább 26 négyzetméter, Romániában is nyugodtan lehet minimum 25. A tárcavezető számít arra, hogy a statisztika javítása érdekében sok polgármester a zöldövezetek megnövelése helyett valamilyen trükkhöz folyamodik majd. Korodi azonban úgy vélte, az sem lenne baj, ha az elöljárók a városszéli kültelkeket is leltárba vennék. „Ha a polgármesteri hivatalok szavatolják, hogy nem szándékoznak kivágni a város határában lévő erdőt, vagy nem szándékoznak beépíteni a mellette lévő legelőt, már nyert ügyünk van” – hangsúlyozta.
Hosszúra nyúlt felújítási munkálatok után megnyitja kapuit a látogatók előtt a szászkézdi parasztvár. A történelmi Királyföld szélén található településen május 3-ától várják a látogatókat. A hétvégén tartják továbbá a településen a hagyományoss&a
Május elsejei razziát tartottak Maros megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Elsősorban azokra a sofőrökre vadásztak, akik a majális leple alatt szeszes italt fogyasztottak, és úgy ültek volánhoz.
Rajtakaptak a rendőrök két férfit, akik Spanyolországból hozattak veszélyes és különösen veszélyes kábítószereket, hogy azokat eladjanak. A kábítószerkereskedő apa és fia akkor bukott le, amikor egy 350 ezer lej értékű szállítmányt vettek át.
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.