Az elmúlt évekhez képest jobbnak nevezhető érettségi eredmények várhatóan jelentős mértékben befolyásolják majd az egyetemi jelentkezéseket – vélik a felsőoktatási intézmények képviselői.
2013. július 10., 09:202013. július 10., 09:20
2013. július 10., 09:242013. július 10., 09:24
Az eddigi adatok alapján előreláthatóan nem ismétlődhet meg a tavalyi jelenség, amikor a meghirdetett helyek száma meghaladta a sikeresen vizsgázó tanulók számát.
Javuló beiratkozási arányra számít János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora is. Túljelentkezést azonban csak reklámgrafika szakon jósol, amely már az elmúlt években is nagy népszerűségnek örvendett a Körös-parti városban. A magyar egyetemen amúgy az idén 14 szakot indítanak, és öszszesen 219 tandíjmentes helyet tudnak biztosítani. A rektor szerint a sikeresen érettségizők számának növekedése nem feltétlenül jelent magasabb felkészültségi színvonalat, de ahogy fogalmazott, „a remény hal meg utoljára\", így bízik abban, hogy az egyetemre jelentkező hallgatók tudása is tükrözni fogja a javuló tendenciát.
Sapientia: nem számítanak meglepetésekre
Nem aggódik az idei felvételire a jelentkezők számáért Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári dékánja sem. Lapunk megkeresésére elmondta, bár az érettségi eredmények jobbak, mint az elmúlt években, és enyhén növekedett a sikeresen érettségizők száma is, elszomorító, hogy Hargita és Kovászna megye változatlanul sereghajtónak számít, tehát valószínű, sok magyar fiatalnak meg kell ismételnie a vizsgát.
„Már az elmúlt két évben gyengék voltak az érettségi eredmények, ennek ellenére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen sikerült tartani a kétezres beiskolázási számot, idén már pluszvonzerőt jelent, hogy megszerezték a végleges akkreditációt, több mesterképzést és a tanárképző központot is akkreditálták\" – mutatott rá. Tonk elmondta, feltűnhet, hogy egyre kevesebben érettségiznek, ám az egyetemen nagyvonalakban állandó a diáklétszám. Erre a dékán szerint az a magyarázat, hogy az előző évekről elmaradottak is jelentkeznek, másrészt általános jelenséggé vált a romániai magyar felsőoktatásban, hogy a második, illetve a harmadik diplomát is megszerzik a fiatalok.
„Gyakorlatilag az érettségi miatt keletkezett veszteség kompenzálódik azzal, hogy a már egyetemen levő vagy már egyetemet végzett fiatalok beiratkoznak egy újabb szakra, így egyensúlyban maradnak a helyek\" – mondta Tonk Márton. A dékán szerint a Sapientia kolozsvári karán sok az olyan diák, aki második vagy harmadik alkalommal diplomázik. Főként a jogon, a nemzetközi tanulmányok, a film és környezettudományi karok népszerűek, ezekkel egészítik ki már meglevő tanulmányaikat, vagy ráerősítenek, hogy ütőképesebbek legyenek a munkaerőpiacon.
Az oktatási szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, általános társadalmi jelenség, hogy a fiatalok munkavállalása néhány évvel kitolódott éppen azért, mert hosszabb ideig tart az alap- és a mesterképzés, mint a korábbi években. „A késői érést támasztja alá az is, hogy az első egyetem két-három szemesztere után szakot váltanak, vagy a felvételin két-három szakra jelentkeznek, párhuzamosan elkezdik mindegyiket, majd azt az egyet folytatják, mely leginkább megfelel az elvárásaiknak. A Sapientiáról hamar elmennek azok, akik a könnyebb utat választanák, mert sem a kötelező óralátogatásból, sem a minőségi elvárásokból nem engedünk, csak azért hogy megtartsuk a diákot\" – szögezte le Tonk Márton.
Alkalmazkodó diákok
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese szerint az érettségizők jobb teljesítménye elsősorban annak tudható be, hogy a vizsga feltételeinek a szigorítása után a pedagógusok és a diákok is alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pedagógusa a Krónikának elmondta, a jobb vizsgaeredményekben az is szerepet játszott, hogy az RMDSZ főtitkársága a tanfelügyelőségekkel karöltve az utóbbi két hétben kampányt folytatott annak érdekében, hogy oldottabb hangulatban készülhessenek a végzős gimnazisták a megmérettetésre. Mint részletezte: igyekeztek elhitetni velük, hogy megbíznak bennük, illetve a szülőket igyekeztek meggyőzni arról, hogy ne bizonytalanítsák el az amúgy is nehéz feladat előtt álló gyerekeiket.
Az oktatási szakértő ugyanakkor elmondta: az egyetemi felvételiken az érettségi, ha nem is kizárólagos, de továbbra is fontos kritérium marad. Mint részletezte, ezért fontos a felsőoktatási intézmények számára, hogy az érettségi erős, komoly próbatétel legyen. Hozzáfűzte, az idei jobb érettségi eredmények ugyanakkor megkönnyítik az egyetemek dolgát, hiszen a demográfiai csökkenés és a korábbi évek gyengébb érettségi eredményei folyamatosan nehezítik a beiskolázásokat.
Jelentős kárt okoznak a bukottak
Legalább egymilliárd eurós kárt okoztak az államnak a sikertelen érettségizők – derül ki a Ziarul Financiar napilap által tegnap közölt elemzésből. A gazdasági szaklap rámutatott: a felkészítő pedagógusokat és az oktatási segédanyagokat is az államkaszszából finanszírozzák, ugyanakkor a munkanélküli-támogatást is a büdzséből kell majd biztosítani azok számára, akiknek nem sikerült levizsgázni, és munkát sem találtak. Mivel a beiratkozási díjakból is a vártnál kisebb összeg fog begyűlni, a költségvetés újabb hiányt fog szenvedni – mutatott rá elemzésében a napilap.
A Ziarul Financiar megjegyzi továbbá, a kormány évente több mint 2 milliárd eurót fordít az oktatás minőségének a javítására, ennek ellenére az elmúlt évben 300 ezer, idén 80 diák bukott meg az érettségi vizsgán. Az elmúlt 20 év távlatában egyébként 2005-ben regisztrálták a legjobb érettségi eredményeket: akkor a diákok 84 százaléka érte el az oklevelet érő 6-os fölötti átlagot.
Több mint háromszáz diákot zártak ki a vizsgákról
Az oktatási tárca bejelentette, a pénteken zárult érettségiről 318 vizsgázót zártak ki az írásbeli vizsgákról, és összesen 15 csalási ügyről készült jegyzőkönyv. Remus Pricopie miniszter elmondta továbbá, a rendőrség hat esetben avatkozott közbe, ebből négy alkalommal a tanfelügyelőséget is értesítették. A miniszter úgy tudja, a vizsgákon felügyelő 20 ezer pedagógus mindössze 0,16 százaléka vett részt a csalásokban. Pricopie azt kérte a megyei tanfelügyelőségektől, hogy mentsék fel tisztségükből azokat a tanárokat, akik részt vettek a csalásokban.
Amint arrók beszámoltunk, a bukaresti Dimitrie Bolintineanu-iskola igazgatónőjét befolyással való üzérkedés miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok szerint az igazgatónő – akit azóta leváltottak – megígérte a diákoknak, hogy pénzért cserébe „elnéző\" felügyelőtanárokat fog biztosítani az osztálytermekben. A vádhatóság pénteki közlése szerint mintegy 250 diák tartózkodott azokban a tantermekben, ahol a felügyelőknél indokolatlan pénzösszegeket találtak. Ezeket például cigarettásdobozokban vették át a pedagógusok, az egyik tanárnő például a melltartójába rejtette a kenőpénzt a média szerint.
A rendőrök pénteken, az utolsó vizsganap végén akarták bekísérni a rendőrségre a diákokat autóbuszokkal, de az akció felháborodást váltott ki a szülők körében, akik közül egyesek megpróbálták megakadályozni a járművek behajtását az iskola udvarára. A bukaresti Dimitrie Gusti Gimnázium egyik maturandusa szintén a múlt héten tett feljelentést a fővárosi tanfelügyelőségen, azt állítva: jogtalanul zárták ki a szerdai matematikavizsgáról, továbbá, hogy sikeres előmenetele érdekében lefizette az osztályfőnökét.
Várják az új munkanélkülieket
A végzősök július 29-ig jelentkezhetnek a munkaerő-elhelyező ügynökség helyi kirendeltségeinél. A jogszabály szerint az iskola befejezésétől számítva 60 nap áll a végzős diákok rendelkezésére, hogy kérvényezzék a munkanélküli-segélyt abban az esetben, ha nem folytatják tanulmányaikat, és nem találtak munkát. Szintén július 29-ig várják azok jelentkezését is, akik befejezték az egyetemi tanulmányaikat.
A munkanélküli-segélyt abban az esetben is lehet kérvényezni, ha a diákok már befejezték tanulmányaikat, de érettségi vagy államizsga előtt állnak – olvasható a munkaerő-elhelyező ügynökség közleményében. A támogatás igényléséhez a személyazonossági igazolvány, születési bizonyítvány, orvosi igazolás, valamint az adott tanintézet által kibocsátott igazolás szükséges. Azok a fiatalok, akiknek ősszel sikerül az érettségi vizsgájuk, a vizsga dátumától kezdve 60 napig nyújthatják be a szükséges iratokat. A támogatás értéke 250 lej, az összeget legtöbb fél évig kapják az igénylők. A támogatás iktatása után két hónapig a ingyenes tájékoztatókon, szakmai képzéseken vehetnek részt a segélyezettek, ugyanakkor pályaválasztási tanácsadást is kérhetnek.
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. Videós riportunkban a marosszéki Nemes András méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
Az Arad megyei önkormányzat újabb álhír terjesztésére hívta fel a figyelmet az ópálosi katonai emlékművel kapcsolatban, azt követően, hogy vasárnap a Facebookon a román hősök tiszteletére emelt monumentális alkotás tervezett lebontásáról írtak.
Petres Sándor, Hargita megye prefektusa a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva kijelentette: a természettel vívott harc „elveszett”, de biztosította a közvéleményt, a térségben élő emberek nincsenek és nem is lesznek egyedül ebben a küzdelemben.
Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.
Medve harapott meg egy külföldi turistát kedden a Transzfogarasi úton, miután az ember etetni próbálta a vadat – közölte az Argeş megyei katasztrófavédelem.
Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus, a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság elöljárója kilakoltatásának megakadályozásáért imádkoztak hétfőn este Nagyváradon, a premontrei rend belvárosi templomában.
Nagyszabású razzia eredményeként egy hétfős drogbanda tagjait fogták el a szervezett bűnözés elleni ügyosztály aradi nyomozói temesvári kollégáikkal együttműködve.
Heves esőzésekre figyelmeztető másodfokú, vagyis narancssárga riasztást bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat 14 megyére.
Egy 82 éves székelyföldi nőt gyanúsít kábítószer-csempészettel a román rendőrség, miután a lakásán 50 gramm kiporciózott kokaint találtak. Egy másik, 50 éves nőt az eladásra szánt drog szállítása közben értek tetten – közölte a Hargita megyei rendőrség.
Kovászna és Hargita megyében is áradásokat okoztak a heves esőzések, két településen megelőző kitelepítésekre is szükség volt.
szóljon hozzá!