„Az építkezések helyszíne a román állam tulajdona, és a munkálatokat folytatni fogjuk. Már az európai igazságügyi fórumok is elismerték a román állam tulajdonjogát az illető telekre nézve, ezért helytelennek tartom a tiltakozást” – fogalmazott a tanfelügyelő az alsóvárosi gyülekezet és az Erdélyi Református Egyházkerület által pár hete tartott tiltakozó megmozdulásra utalva, hangsúlyozva, elítél minden, a sportkomplexum megépítése ellen irányuló civil kezdeményezést.

Adorjáni László, a kolozsvári alsóvárosi református egyházközség lelkésze a Krónika kérdésére elmondta, egyelőre nem kaptak választ a hatóságoktól az élőlánc alkalmával megfogalmazott kifogásaikra. Eközben a kétágú templom mögötti területen folytatják az építkezést, a garázsokat például már befedték, mesélte a lelkipásztor.

Adorjáni ugyanakkor hozzátette: továbbra is arra várnak, hogy Emil Boc polgármester betartja ígéretét és megszervezi azt az egyeztető fórumot, amelyen valamennyi érintett fél részt vesz majd. Mint rámutatott, nemcsak a hatóságok, de a román média is elhallgatja a Kétágú templom ügyét, ami nem először fordul elő, magyar ügyekről lévén szó. A lelkész azt is szóvá tette, hogy miközben az építkezési engedélyt kibocsátó hatóság kötelezően előírja, hogy az épülő sportkomplexum csatornázását sürgősen oldják meg, ezt a kivitelező elmulasztja. Így egy hatalmas vízzel teli gödör tátong alig négy méterrel a műemlék templom falaitól, ráadásul a készülő épületbe is befolyik víz, mesélte lapunknak.

Mint arról beszámoltunk, két hete mintegy félezer magyar és velük szolidaritást vállaló kolozsvári román lakos élőlánccal vette körbe a Kétágú templomot, így tiltakozva a műemléket fenyegető építkezés ellen. Korábban az egyházközség számos fórumon tiltakozott az oktatási minisztérium és a Viitorul sportklub beruházása ellen, rámutatva: a templom mögötti, közel félhektáros telket 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vette el az állam a református egyháztól.

Az egyház 1989 után peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette. A gyülekezet ezek után hozzájárult ahhoz, hogy a területen egy méretében és funkcionalitásában a templomhoz illő ingatlant építsenek, de úgy vélik, az elkezdett építkezés minden szempontból meghaladja azokat a kereteket, amelyhez korábban hozzájárulásukat adták.