Kolozsvár, a város – Magyarnapi beszélgetés Erdély fővárosának „születésnapján”

„A város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

„A város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kolozsvár sokak szerint az erdélyi magyarság fővárosa. A város, mely kulturális életéről és magyar értékeiről nevezetes, mely átvészelte a Funar-korszakot (is) és mely Európa leggyorsabban fejlődő városai között van. A Kolozsvári Magyar Napok csütörtöki beszélgetésén „kolozsváriasságról”, városiasságról és otthonosság érzetről is szó esett a város „születésnapja” alkalmából.

Tóth Gödri Iringó

2021. augusztus 20., 21:242021. augusztus 20., 21:24

2021. augusztus 20., 21:272021. augusztus 20., 21:27

Egy szülinap sok mindenre jó apropó, például a beszélgetésre. Kolozsvár születésnapja jó alkalom, hogy Kolozsvárról beszélgessünk, és jó lehetőség arra, hogy meglássuk, hogy a kincses város múltja (és jelene) mennyire összetett. A város születésnapja jó alkalom a visszatekintésre, a különböző nézőpontok ütköztetésére, hogy Maksay Ágnes rendező, Lupescu Radu történész és Macalik Arnold építész megbeszéljék a Kolozsvárhoz kapcsolódó gondolataikat, meglátásaikat.

Kolozsvár 1316. augusztus 19-én kapott szabad királyi város rangot Károly Róberttől, ami egyszerre jelentett olyan kiváltságokat, mint a szabad bíró- és papválasztás és kötelezettségeket.

„Egy város nem csak egy kiváltság, hanem mindenkori elköteleződés” – hangsúlyozta Macalik Arnold.

Lupescu Radu rámutatott arra, hogy mivel viszonylag kevés a korabeli forrás, nehéz rekonstruálni a korabeli viszonyokat, állapotokat. Kiemelte, hogy például azt sem tudjuk megbecsülni, hogy hány lakosa volt a településnek, a szakértők legkorábban a 15. századra vonatkozóan mernek becslésekbe bocsátkozni, akkor 5-6 ezer lakosa lehetett a városnak.

Arra vonatkozóan, hogy mennyire hiányosak a korabeli írott források jó példa az, hogy a városi rangot biztosító oklevél sem maradt fenn eredeti formájában (már a 16. században sem volt meg), tartalmát csak későbbi átiratokból – amelyek megerősítették annak tartalmát – ismerjük.

Arról is szó esett, hogy Kolozsvár sokáig „másodrangú” település volt, volt olyan időszak, amikor Nagyszeben, vagy éppen Beszterce közigazgatása alá tartozott. A jelenlevők szerint mindezek ellenére

Kolozsvár fejlődése egy adott ponton túl „megállíthatatlan” volt.

Ugyanitt elhangzott az is, hogy Kolozsvár sokszor – mind a mai napig bámulatosan hamar követte a nyugat-európai irányzatokat, folyamatokat.

A beszélgetésben arról is többször szó esett, hogy a város tulajdonképpen nem csak egy fizikai tér, ahogy Macalik Arnold fogalmazott „a város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz, bár tény, hogy vannak jellegzetes terek – a belvárostól, a Farkas utcán át a Szamos partig. De nem csak terekről beszélhetünk,

a cukrászdába vagy az operába járás is lehet tipikusan kolozsvári.

A beszélgetés második felében főleg a 20. századról esett szó, a huszadik század második feléről, majd a Funar-korszakról. A huszadik századi „kolozsváriság”, Kolozsvár-eszmény kapcsán hangzott el, hogy ez nem a magyar polgárság privilégiuma volt, a Hóstát, a Palocsai-kert és a szamosfalvi fürdő ugyanúgy hozzátartoztak. A korszak kapcsán több ízben elhangzott, hogy az időseknek gyakran izgalmas, szinte felbecsülhetetlen emlékei vannak a korszakról, együttélésről, mindennapokról. Maksay Ágnes szerint

a 20. század folyamán az emberek végig békében tudtak élni egymással mindaddig, amíg valaki fel nem szította a parazsat.

A Funar-korszakhoz ambivalens gondolatok, különböző vélemények társultak. Míg Macalik Arnold a nagy alvás korszakának nevezte, Lupescu Radu szerint a szurkálódások időszaka volt. Meglátása szerint a korszakból sok mindent vissza lehetett fordítani, sok mindenen túl lehetett lépni, bár például a város címerének kérdése a mai napig aktuális, problematikus téma, és tény, hogy emberi kapcsolatokra is rányomta a bélyegét.

Az is elhangzott, fontos, hogy ne azt hangsúlyozzuk, hogy a kolozsvári magyar polgárság, kisiparosság és társaik a huszadik század második felétől, végétől áldozatok voltak, küzdöttek s harcoltak.

Sokkal fontosabb az otthonosság érzete, az „hogy jól érezzük magunkat Kolozsváron.”

A beszélgetés születésnapi jókívánságokkal zárult. Macalik Arnold azt kívánta, hogy legyenek generációk, akiknek át lehet adni a „dolgokat”, hogy „biológiailag maradjunk a toppon, hogy legyünk”.

Maksay Ágnes azt tette hozzá, hogy azt szeretné, hogy „ne csak a gyerekeink, hanem az unokáink és az ükunokáink is érezzék magukat otthon, itthon Kolozsváron”. Lupescu Radu gyakorlatiasabb kívánságot fogalmazott meg, azt, hogy a város kapja vissza történelmi címerét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Képességvizsga: jobban teljesítettek a magyar diákok, de a román nyelv továbbra is gondot okoz

Jobban teljesítettek a magyar diákok a nyolcadikosok országos felmérésén, mint tavaly – derül ki az RMDSZ összesítéséből.

Képességvizsga: jobban teljesítettek a magyar diákok, de a román nyelv továbbra is gondot okoz
2025. július 04., péntek

Tűz ütött ki a partiumi megyeszékhely szeméttelepén, órákon át küzdöttek a lángokkal

Péntek reggel fél hat körül riasztották a katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU), hogy tűz ütött ki az aradi szeméttelepen.

Tűz ütött ki a partiumi megyeszékhely szeméttelepén, órákon át küzdöttek a lángokkal
2025. július 04., péntek

Október elsejéig kaptak haladékot a kisgazdák az e-számlázás bevezetésére

Elhalasztotta a kormány 2025. október elsejéig az élelmiszeripari cégeknek őstermelői igazolvánnyal beszállító kisgazdák e-számlázási kötelezettségét. A Krónikának nyilatkozó gazdaérdekvédelmi szervezet vezetője szerint ez egyelőre kivitelezhetetlen.

Október elsejéig kaptak haladékot a kisgazdák az e-számlázás bevezetésére
2025. július 03., csütörtök

Kamionstopot rendeltek el a magyar határ menti megyében a hőség miatt

A kánikula miatt kamionstopot rendelt el az Arad megyei önkormányzat a kezelésébe tartozó megyei rangú utakra július 4-re és 5-re, azaz péntekre és szombatra.

Kamionstopot rendeltek el a magyar határ menti megyében a hőség miatt
2025. július 03., csütörtök

Salrom-igazgató Parajdon: a példátlan munkálatok nehézsége miatt késik a patakelterelés

A Salrom vállalat beruházási igazgatója csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Korond-patak elterelése a munkálatok összetettsége miatt késik.

Salrom-igazgató Parajdon: a példátlan munkálatok nehézsége miatt késik a patakelterelés
2025. július 03., csütörtök

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon

Több mint száz rendőrt és csendőrt mozgósítottak a Marosvásárhelyen július 3–6. között zajló VIBE fesztiválra. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítanak az alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés kiszűrésére és büntetésére.

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon
Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon
2025. július 03., csütörtök

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon

2025. július 03., csütörtök

Bölcsődeavató a szórványban, a hegyaljai Pankotán

Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.

Bölcsődeavató a szórványban, a hegyaljai Pankotán
2025. július 03., csütörtök

Csalásokra figyelmeztet a rendőrség, nem szabad megadni telefonon semmilyen személyes adatot

Ismét telefonos csalásokra figyelmeztet a rendőrség, felhívják a figyelmet, ha ismeretlen számról érkezik hívás, nagyon körültekintőnek lenni, és nem szabad megadnunk semmilyen személyes adatunkat.

Csalásokra figyelmeztet a rendőrség, nem szabad megadni telefonon semmilyen személyes adatot
2025. július 03., csütörtök

Panoráma-távcsövet szereltek fel a hegyimentők a Zászpás-csúcsra

A Maros Megyei Tanács, a Visit Maros és a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat közös projektjeként egy panorámatávcsövet szereltek fel a Görgényi-havasok Zászpás-csúcsára.

Panoráma-távcsövet szereltek fel a hegyimentők a Zászpás-csúcsra
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását

Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgál&o

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását