„A város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kolozsvár sokak szerint az erdélyi magyarság fővárosa. A város, mely kulturális életéről és magyar értékeiről nevezetes, mely átvészelte a Funar-korszakot (is) és mely Európa leggyorsabban fejlődő városai között van. A Kolozsvári Magyar Napok csütörtöki beszélgetésén „kolozsváriasságról”, városiasságról és otthonosság érzetről is szó esett a város „születésnapja” alkalmából.
2021. augusztus 20., 21:242021. augusztus 20., 21:24
2021. augusztus 20., 21:272021. augusztus 20., 21:27
Egy szülinap sok mindenre jó apropó, például a beszélgetésre. Kolozsvár születésnapja jó alkalom, hogy Kolozsvárról beszélgessünk, és jó lehetőség arra, hogy meglássuk, hogy a kincses város múltja (és jelene) mennyire összetett. A város születésnapja jó alkalom a visszatekintésre, a különböző nézőpontok ütköztetésére, hogy Maksay Ágnes rendező, Lupescu Radu történész és Macalik Arnold építész megbeszéljék a Kolozsvárhoz kapcsolódó gondolataikat, meglátásaikat.
„Egy város nem csak egy kiváltság, hanem mindenkori elköteleződés” – hangsúlyozta Macalik Arnold.
Lupescu Radu rámutatott arra, hogy mivel viszonylag kevés a korabeli forrás, nehéz rekonstruálni a korabeli viszonyokat, állapotokat. Kiemelte, hogy például azt sem tudjuk megbecsülni, hogy hány lakosa volt a településnek, a szakértők legkorábban a 15. századra vonatkozóan mernek becslésekbe bocsátkozni, akkor 5-6 ezer lakosa lehetett a városnak.
Arra vonatkozóan, hogy mennyire hiányosak a korabeli írott források jó példa az, hogy a városi rangot biztosító oklevél sem maradt fenn eredeti formájában (már a 16. században sem volt meg), tartalmát csak későbbi átiratokból – amelyek megerősítették annak tartalmát – ismerjük.
Arról is szó esett, hogy Kolozsvár sokáig „másodrangú” település volt, volt olyan időszak, amikor Nagyszeben, vagy éppen Beszterce közigazgatása alá tartozott. A jelenlevők szerint mindezek ellenére
Ugyanitt elhangzott az is, hogy Kolozsvár sokszor – mind a mai napig bámulatosan hamar követte a nyugat-európai irányzatokat, folyamatokat.
A beszélgetésben arról is többször szó esett, hogy a város tulajdonképpen nem csak egy fizikai tér, ahogy Macalik Arnold fogalmazott „a város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz, bár tény, hogy vannak jellegzetes terek – a belvárostól, a Farkas utcán át a Szamos partig. De nem csak terekről beszélhetünk,
A beszélgetés második felében főleg a 20. századról esett szó, a huszadik század második feléről, majd a Funar-korszakról. A huszadik századi „kolozsváriság”, Kolozsvár-eszmény kapcsán hangzott el, hogy ez nem a magyar polgárság privilégiuma volt, a Hóstát, a Palocsai-kert és a szamosfalvi fürdő ugyanúgy hozzátartoztak. A korszak kapcsán több ízben elhangzott, hogy az időseknek gyakran izgalmas, szinte felbecsülhetetlen emlékei vannak a korszakról, együttélésről, mindennapokról. Maksay Ágnes szerint
A Funar-korszakhoz ambivalens gondolatok, különböző vélemények társultak. Míg Macalik Arnold a nagy alvás korszakának nevezte, Lupescu Radu szerint a szurkálódások időszaka volt. Meglátása szerint a korszakból sok mindent vissza lehetett fordítani, sok mindenen túl lehetett lépni, bár például a város címerének kérdése a mai napig aktuális, problematikus téma, és tény, hogy emberi kapcsolatokra is rányomta a bélyegét.
Az is elhangzott, fontos, hogy ne azt hangsúlyozzuk, hogy a kolozsvári magyar polgárság, kisiparosság és társaik a huszadik század második felétől, végétől áldozatok voltak, küzdöttek s harcoltak.
A beszélgetés születésnapi jókívánságokkal zárult. Macalik Arnold azt kívánta, hogy legyenek generációk, akiknek át lehet adni a „dolgokat”, hogy „biológiailag maradjunk a toppon, hogy legyünk”.
Maksay Ágnes azt tette hozzá, hogy azt szeretné, hogy „ne csak a gyerekeink, hanem az unokáink és az ükunokáink is érezzék magukat otthon, itthon Kolozsváron”. Lupescu Radu gyakorlatiasabb kívánságot fogalmazott meg, azt, hogy a város kapja vissza történelmi címerét.
Covid-19-fertőzésgóc alakult ki a csíkszeredai megyei kórház bőrgyógyászati osztályán, felfüggesztették a beteglátogatást.
A tanulók egyhetes vakációjának kezdetétől megnőtt a látogatók száma a parajdi sóbányában, ezért a létesítmény nyitvatartási idejét meghosszabbították.
Bűnrészesség gyanújával őrizetbe vettek a rendőrök egy 47 éves férfit annak a három szentandrási testvérnek az ügyében, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd négy nappal később Szerbiában találták meg őket az eltűnésüket bejelentő apjukkal együtt.
Elkészült az első két olyan játszótér, amelyet kimondottan a házi kedvenceknek alakítottak ki – jelentette be a kedden a nagyváradi városháza.
Felettesei közreműködésével hamis orvosi igazolással betegszabadságot kért, majd annak jóváhagyása után Afrikában tevékenykedett zsoldosként három Bihar megyei csendőr a korrupcióellenes hatóság szerint.
A közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) december 16-ig várja az ajánlatokat az A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére – közölte kedden Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az ügyészek nem szállítottak meggyőző bizonyítékokat arra nézvést, hogy a Ioan Crișan aradi üzletember három évvel ezelőtti meggyilkolásával gyanúsított személyek esetében valóban fennáll az alapos gyanú – szögezte le az ügyben eljáró bíró.
Autóbalesetben életét vesztette kedd reggel két személy a 76-os országúton a Bihar megyei Biharpoklos térségében.
A június 9-i helyhatósági választásokon nyertes Arad megyei RMDSZ-es polgármesterjelöltek letették hivatali esküjüket, és hétfőn három olyan településen is megalakultak a képviselőtestületek, amelyeket magyar polgármesterek irányítanak.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
szóljon hozzá!