– mondta a Krónikának a környezetvédő. A szakember szerint Kolozsvár környékén nem beszélhetünk medveproblémáról, inkább elszigetelt esetről lehet szó, az állat különböző tényezők hatására kóricált a térségben.

Nincs elegendő táplálékuk

Ősszel a medvék próbálnak felkészülni a téli nyugalomra, igyekeznek a lehető legtöbbet táplálkozni, zsírréteget képezni – magyarázta Kovács Csongor. Azonban a nyár második felétől kezdődő időszak rendkívül aszályos volt. Így a medvék élőhelyén, az erdőben a kevesebb víz miatt sem az erdei gyümölcsök, sem a gombák, sem a növények nem tudtak megfelelően fejlődni.

– jelentette ki. Mivel a sztráda egy nagyvadaktól biztonságossá tett terület, a pórul járt medve vagy áttörhette a kerítést, vagy rést találhatott rajta. „Mivel kereste a táplálékot, útjába állt az autópálya, és nem volt egy vadátjáró, ahol átjuthatott volna” – mutatott rá. Úgy vélte, Romániában az lehet az oka a gyakori medvegázolásnak, hogy nem védik az autópályákat a nagyvadaktól, vagy nincs elegendő vadátjáró, a meglévők pedig nem a megfelelő helyre épültek. A Nagylak és Nagyszeben közötti dél-erdélyi sztrádára például rendszeresen bejárnak a medvék, számos gázolás történt már.

„Túlságosan felkapott a téma”

Kovács Csongor egyébként úgy véli, a sajtóban és a közvélekedésben is túlságosan felkapottá vált a medvekérdés, erős politikai hátszéllel „túl van licitálva” a téma. Holott észszerű megoldásban kellene gondolkodni, hiszen elsősorban az ember hibázik.

Ez az egyik legnagyobb gond, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Hosszú távú megoldás kell” – fogalmazott a környezetvédő. Az sem elvetendő, tette hozzá, hogy megfelelő szakmai ismeretekkel, felmérésekkel alátámasztva egy bizonyos kilövési kvótában gondolkodjanak az illetékesek. Elsősorban azon beazonosított medvék esetében lehetne alkalmazni, melyek a lakott települések környékén fordulnak meg, visszajárnak oda.

Kérdésünkre elmondta, az új kormánynak medvekérdésben az kellene legyen az első lépése, hogy minél gyorsabban létrehozzon egy szakmai bizottságot, amely tüzetesen megvizsgálja a problémát. Utána meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek alapján akár kilőni, akár szabályozni lehet a medvepopulációt. Második lépésként egy legalább tíz évre szóló, szakmailag megalapozott, populizmustól és politikai megfontolásoktól mentes tervet kell kidolgozni, mellyel hosszú távon tudják orvosolni a nagyvadak okozta problémákat.