Felszámolnák az áruházláncok belvárosi uralmát: a nagy települések szélére száműzné a hipermarketeket egy törvénytervezet

A városokon kívülre száműzné a 400 négyzetméteresnél nagyobb értékesítési felülettel rendelkező üzleteket, vagyis a hiper- és szupermarketeket egy törvénytervezet, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Népi Mozgalom Párt (PMP) több honatyája, az RMDSZ részéről pedig Tánczos Barna szenátor kezdeményezett. A jogszabályjavaslat a kereskedelmi tevékenységet szabályozó 2000/99-es számú törvényt módosítaná azzal, hogy bevezet abba egy cikkelyt a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltok kitiltásáról a városokból.

A javaslatban az áll, hogy a belvárosokban inkább a helyi, hagyományos, kézműves termékek értékesítése számára kellene a helyi hatóságoknak teret biztosítaniuk.

A jogszabály kezdeményezői szerint az elmúlt évtizedben felborult az egyensúly a kereskedelemben. „Az elmúlt 10–15 évet Romániában a szuper- és hiperüzletek hálózatának a fejlődése jellemezte, ami egyrészt oda vezetett, hogy korszerűbbé vált a kis- és nagykereskedelmi tevékenység. Ma az élelmiszer-kereskedelem országos viszonylatban 50–60 százalékot tesz ki. Másrészt ez a terjeszkedés felborította az egyensúlyt számos ágazatban” – áll a törvénytervezet indoklásában. A javaslattevők úgy vélik, a szuper- és hipermarketek kiszorításával a városokból előnyre tesznek szert a kistermelők és a helyi kereskedők. Meglátásuk szerint javaslatuk révén a helyi közösségek előnybe kerülnének, az intézkedés bátorítás lenne a kkv-knak, segítene azok megmaradásában, és a fogyasztók is nagyobb választékból válogathatnának, mindez pedig hozzájárulna a települések fenntartható fejlődéséhez.

A törvénytervezetet a szenátusban iktatták, a döntéshozó testület a képviselőház lesz.

Az ötlet amúgy nem újkeletű, a romániai élelmiszeripari vállalkozók már évek óta sürgetnek egy hasonló intézkedést. Dragoş Frumosu, a romániai élelmiszeripari munkáltatók szövetségének elnöke például tavaly áprilisi sajtónyilatkozatában ismételten azzal érvelt a hiper- és szupermarketek városokból való kitiltása mellett, hogy meg kellene adni a kistermelőknek, a kis- és közepes cégeknek a lehetőséget, hogy ők tevékenykedjenek a városok területén. „Ezáltal több munkahely létesülne, ami nagyobb bevételt jelent az államkassza számára, és szabályozni kellene az árakat is, mivel az az ár, amit ma látunk, számos illetéket, díjat tartalmaz, így a polcokon az ár akár 30 százalékkal is magasabb lehet” – hangsúlyozta Frumosu. Elismerte egyúttal, hogy

hosszadalmas folyamatot igényel elérni a céljukat, és nem is valósulhat meg politikai támogatás nélkül.

„A párbeszéd megkezdése elindíthat valamit, ha létezik politikai akarat is, és nincs nyomásgyakorlás – mint ahogy tudjuk, hogy van – azon országok részéről, ahonnan ezek a hipermarketek érkeztek. Hiszek a konstruktív párbeszédben, mindenki megértheti, és mindenki számára jót tudunk tenni” – fogalmazott derűlátóan a romániai élelmiszeripari munkáltatók szövetségének elnöke.

„A hazai kiskereskedőket, sőt a termelőket is negatívan érinti, hogy szabályozás nélkül, akár a városok központjában is épülhetnek Romániában nagyáruházak” – jelentette ki a Krónika megkeresésére a jogszabályjavaslatot kezdeményezőként jegyző Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. Mint kérdésünkre részletezte, hónapok óta zajlanak az egyeztetések a romániai kiskereskedők összefogásából létrejött érdekvédelmi egyesülettel, európai uniós pályázat részeként több konferenciát, vitafórumot szerveztek, hogy felmérjék, milyen hatása van annak, hogy évek óta szabályozás nélkül zajlanak az építkezések, a nagyáruházak a városok központjában is megjelenhetnek. Arra jutottak, hogy a szabadpiacon a vásárlók kényelme és kiszolgálása az elsődleges szempont, de ha a hiper- és szupermarketek a városok közepén épülnek meg, teljesen átírják a vásárlói szokásokat.

– szögezte le a szenátor. Kiemelte: egyre többen már a napi kisebb bevásárlásokat is a nagyáruházakban bonyolítják le, másrészt a termelőknek felszámolják a termék polcra kerülésének díját és a reklámköltséget, ezzel kényszerhelyzetbe kerülnek, a minőség rovására kell az áraikat csökkenteniük. Ezek az érvek vezettek oda, hogy kidolgozták a törvénytervezetet, amelyben szabályoznák, hogy a nagy méretű, nagy bevásárlásokra alkalmas áruházak csak a városokon kívül épülhessenek meg, a város maradjon a kiskereskedők területe.

Tánczos egyúttal arra is kitért, hogy a törvénytervezetben rögzítik, hogy különbséget kell tenni a kisebb városok és metropolisövezetek között, tehát nem ugyanaz lenne az elbírálás Csíkszeredában, mint Bukarestben. Közölte egyúttal: a jelenlegi helyzeten már nem lehet változtatni, a belvárosokban megépült szupermarketeket „nem bántják”, viszont lehetőséget akarnak biztosítani az önkormányzatoknak, hogy ezekre emelt adókat, illetékeket vethessenek ki. Tánczos Barna kérdésünkre azt is kifejtette, hogy a szabályozást felülethez kötnék, vagyis ha egy áruházlánc a saját brandje alatt kis lakónegyedi boltot működtet, azzal versenyezhetnek a helyi üzletek.

– összegzett a politikus. 

Azonban nem a most benyújtott törvénytervezet az első hasonló próbálkozás. 2015-ben például két nemzeti liberális párti (PNL) honatya olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, ami nem csak azt tiltotta volna meg, hogy szuper- és hipermarketek létesüljenek a településeken, hanem vasárnapi zárva tartásra is kényszerítette volna azokat. Ők is azzal érveltek, hogy a helyi termelők így könnyebben tudnák értékesíteni termékeiket, és a torlódások is megszűnnének a nagyvárosok környékén. Akkor a Nagy Üzletláncok Egyesülete azzal érvelt a jogszabályjavaslat ellen, hogy engedélyt kaptak az építkezésre, ugyanakkor a romániai termelők termékei is megtalálhatók boltjaik polcain. Azzal fenyegetőztek egyúttal, hogy az intézkedés tömeges elbocsátásokhoz vezetne, és hatalmas kiesést jelentene az állami költségvetésben.

Miután a kezdeményezést nem fogadta el a parlament, 2017-ben újra terítéken volt egy hasonló elképzelés. Akkor a Romániai Termékforgalmazó Cégek Egyesülete (ACDBR) nyílt levélben szólította fel a kormányt, hogy az 1000 négyzetméteresnél nagyobb nagyáruházakat tiltsa ki a városokból. „A kormány és a parlament sürgős és felelős fellépése nélkül a gazdaságra gyakorolt hatás dominószerű lesz” – állt a felhívásban. Korabeli sajtóértesülések szerint a politikum több tervezeten is dolgozott, egy kiszivárgott dokumentum azt írta volna elő, hogy a szupermarketeknek legalább egy kilométerre kell lenniük a városi piacoktól, míg a hipermarketek a városhatártól legalább 5 kilométerre kaphatnak helyet, ha a település lakossága meghaladja az 500 ezret, legalább 3 kilométerre 250 ezres lakosság felett, és legalább 1 kilométerre a 250 ezer lakossal rendelkező városok esetében. Mint a mostani kezdeményezés is mutatja, a kérdést azóta sem szabályozták a döntéshozók.