Úgy tűnik, sorozatban kerülnek le a középületekre, illetve közterületre kitűzött székely és városzászlók Csíkszeredában, a polgármesteri hivatal ugyanis ismét pert veszített a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesülettel (ADEC) szemben. A Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése értelmében le kell venni a Csíki Játékszín közelében található zászlórudakra felvont székely és városlobogókat – az ítélet ellen a marosvásárhelyi ítélőtáblán lehet fellebbezni.

Az ADEC a 2001/1157-es kormányhatározatra és az 1994/75-ös számú törvényre hivatkozva nyújtott be keresetet tavaly szeptemberben, kiemelve, hogy más országok lobogóit csak román zászlóval együtt, hivatalos látogatások, ünnepségek, nemzetközi fesztiválok alkalmával szabad kitűzni. A keresetlevélben a területi szeparatizmus egyik jelképének nevezték a székely zászlót. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható az egyesület érvelése a keresetlevélben. A törvényszék elutasította az alperes csíkszeredai polgármester érveit, akárcsak azt a kérést, hogy a panaszost bírságolják meg. A törvényszék egyúttal elutasította Füleki Zoltán alpolgármester azon kérelmét, hogy magánszemélyként léphessen be a perbe.

Amennyiben a most meghozott ítélet jogerőre emelkedik, és végre kell hajtani, Csíkszeredában nem marad közterületen vagy közhivatali épület homlokzatán, illetve tanácsteremben kitűzött székely zászló. A Dan Tanasă vezette egyesület által indított perek nyomán ugyanis a zászlókat el kellett távolítani már a megyeháza tetejéről, bejáratától, valamint a nagy tanácsteremből, a városháza tanácsterméből, a Szabadság térről, és nemsokára a városháza homlokzatáról is le kell venni a lobogót egy immár jogerős döntés alapján.

Hasonló sors vár a város két fehér és egy piros sávot, valamint három nefelejcset megjelenítő lobogójára is, a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületéről pedig a Városháza feliratnak is „távoznia” kell. A perek többsége esetében Fülei Zoltán kérte, hogy magánszemélyként léphessen be, erre azért lett volna szükség, mert a rendkívüli perorvoslati kérelmek elutasítása után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatott volna az ügyekben. A törvényszék azonban sorra elutasította a kéréseket.