Kilőtt az erdélyi civil szervezetek tevékenysége, a magyar kormány kifejezett szándéka a támogatások növelése

Talpas Botond, Szalay-Bobrovniczky Vince, Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese és Geréd Imre beszélgetett az erdélyi civil szervezetek működéséről <span class=• Fotó: Serar Szabolcs" class="img-fluid">

Talpas Botond, Szalay-Bobrovniczky Vince, Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese és Geréd Imre beszélgetett az erdélyi civil szervezetek működéséről

Fotó: Serar Szabolcs

Értéket teremt, közösséget hoz létre és biztos fennmarad az a civil szervezet, amely mögött valós társadalmi igény, érdeklődés van – vélte Szalay-Bobrovniczky Vince. A magyar Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Kolozsvári Magyar Napok keretében osztotta meg meglátásait, tapasztalatait a Mathias Corvinus Collegium Egyesület (MCC) erdélyi képviselőivel és a közönséggel.

Bede Laura

2024. augusztus 23., 15:232024. augusztus 23., 15:23

2024. augusztus 23., 18:022024. augusztus 23., 18:02

A Civil szervezetek működése Erdélyben című kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy Erdélyben a rendszerváltás óta számos jól működő, talpraesett civil szervezet látja el a közösségi jót szolgáló, társadalomszervező és közösségépítő feladatokat.

Idézet
A határon túl Erdélyben különösképpen kilőtt a civil szervetek tevékenysége és az együttműködés is, amit meg tudtak valósítani akár a magyar állammal, különböző önkormányzatokkal, vagy magyarországi civil szervezetekkel,

ugyanis alapvetően két formában lehet határon túlról magyar támogatáshoz jutni. Az egyik a Nemzeti Együttműködési Alap keretében való önálló pályázás, a másik a társpályázás egy magyarországi civil szervezettel. Tehát jól látható, hogy nagy mértékben kiszélesítettük a határól túli civil szervezetek pályázati lehetőségét” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince Magyarország kolozsvári főkonzulátusának #főtér23 nevű magyarnapos rendezvényhelyszínén.

Hozzátette, bár gazdaságilag nagyon nehéz időszakot él meg Magyarország, a magyar kormánynak kifejezett szándéka a civil szféra támogatásának növelése. „Azt hiszem, hogy ezt az elmúlt hat évben, amióta ezzel foglalkozunk Gulyás Gergely miniszter úrral, ezt hitelesen igazoltuk, hiszen

Idézet
a magyarországi és határon túli pályázók számára a Nemzeti Együttműködési Alapból elérhető, 2018-ban rendelkezésünkre álló kezdőösszeget mára megnégyszereztük.

A területért nyilvánvalóan a legnagyobb felelősséget vállaló szervezeti egységünk a Nemzetpolitikai Államtitkárság, tehát Potápi Árpád János kollégám és csapata munkáját se felejtsük el, mi tulajdonképpen próbáljuk kiegészíteni egymás munkáját, ez nagyon jól működik, és a célunk, hogy ezt a munkát 2026 után is tudjuk folytatni” – részletezte a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

A támogatások kapcsán Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója kiemelte, meglátása szerint egyre jelentősebb az az összeg, amelyet helyi – megyei, állami – forrásból, vagy akár európai uniós alapokból megpályázhatnak a civil szervezetek. A beszélgetést moderáló Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese jövendőbeli megyei tanácsos szerint bár széles a paletta,

az utófinanszírozási modell miatt az erdélyi magyar civil szervezeteknek nincs mindig könnyű dolguk, ezért nagy segítséget jelentenek a magyarországi források, amelyek a romániaiakkal ellentétben előfinanszírozást is nyújtanak.

Talpas Botond ugyanakkor rámutatott, napjainkban az egyik legnagyobb kihívásnak a humán erőforrás biztosítását látja, hiszen egyre több olyan programlehetősége adódik a fiataloknak, amelyek más irányba terelik figyelmüket.

Pozitív példaként hozta fel viszont Geréd Imre a Kolozsvári Magyar Napokat vagy a KMDSZ Diáknapokat, amelyek civil kezdeményezések révén valósulnak meg már hosszú évek óta. A Mathias Corvinus Collegium Egyesület erdélyi intézményének struktúrájáért felelős igazgatója szerint ezek a rendezvények, és sok más, a magyar közösséget megszólító, találkozási lehetőséget nyújtó esemény az identitásmegőrzésben is jelentős szerepet játszanak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 23., péntek

Medvetámadás Hargita megyében: többször is megharapta áldozatát a nagyvad, és az állkapcsát is eltörte

Kórházba került pénteken egy 51 éves férfi, akire medve támadt a Hargita megyei Csatószeg térségében.

Medvetámadás Hargita megyében: többször is megharapta áldozatát a nagyvad, és az állkapcsát is eltörte
2024. augusztus 23., péntek

A 92 évesen még alkotó magyar írót is kitüntették az Aradi Városnapokon

Magyar személyiségeket is kitüntettek az Aradi Városnapok keretében tartott csütörtök esti ünnepi képviselőtestületi ülésen. A díjakkal a kultúra, a sport, a tudományok vagy az oktatás terén elért eredményeket ismeri el az önkormányzat.

A 92 évesen még alkotó magyar írót is kitüntették az Aradi Városnapokon
2024. augusztus 23., péntek

Elzárták a csapokat a népszerű erdélyi üdülőhelyen

Vezetékes víz nélkül maradt csütörtökön a Kelemen-havasok lábánál fekvő Kolibica a hosszan tartó szárazság miatt. A Beszterce-Naszód megyei vízszolgáltató péntek délutánra ígérte a csapok megengedését a népszerű hegyvidéki üdülőhelyen.

Elzárták a csapokat a népszerű erdélyi üdülőhelyen
2024. augusztus 23., péntek

Szombatig meghosszabbították a hőségriadót, a kánikula vasárnap majdnem az egész országra kiterjed

Szombatig hosszabbította meg az első- és másodfokú kánikulariadót az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területeinek közel felére.

Szombatig meghosszabbították a hőségriadót, a kánikula vasárnap majdnem az egész országra kiterjed
2024. augusztus 23., péntek

Több mint 150 hektárnyi területet érintett egy tarlótűz Hunyad megyében, a falu temploma is veszélybe került

Több mint 150 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett az a csütörtök délutáni tarlótűz, amely Hunyad megye északi részén, a Tomesd községhez tartozó Lyauc (Leauţ) közelében ütött ki.

Több mint 150 hektárnyi területet érintett egy tarlótűz Hunyad megyében, a falu temploma is veszélybe került
2024. augusztus 23., péntek

Erdély legfelkapottabb kézműves vásárává vált a Farkas utcai a kincses városban (VIDEÓ)

A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.

Erdély legfelkapottabb kézműves vásárává vált a Farkas utcai a kincses városban (VIDEÓ)
2024. augusztus 22., csütörtök

Identitáserősítő utcanévadás Kisiratoson: helyi személyiségek emlékét tartják köztudatban

Az identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik az Arad megyei Kisiratoson az új utcanevektől. A 26 utcából 22-őt a magyar kultúra alakjairól, abból 11-et a településhez kötődő személyiségekről neveztek el.

Identitáserősítő utcanévadás Kisiratoson: helyi személyiségek emlékét tartják köztudatban
2024. augusztus 22., csütörtök

Felsőoktatás: a külhoni magyar fiatalok versenyképességét, szülőföldön maradását támogatja a budapesti kormány

A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.

Felsőoktatás: a külhoni magyar fiatalok versenyképességét, szülőföldön maradását támogatja a budapesti kormány
2024. augusztus 22., csütörtök

Huszonhétezer köbméter öntözővizet spórolt meg a villamossínek menti zöldítéssel az aradi önkormányzat

Európai előírásoknak megfelelően növelni akarja az egy főre eső zöldövezetek négyzetméterszámát az aradi önkormányzat, ezért a villamossínek között és a sínpárok mentén gyepszőnyeget telepíttetett.

Huszonhétezer köbméter öntözővizet spórolt meg a villamossínek menti zöldítéssel az aradi önkormányzat
2024. augusztus 22., csütörtök

Több átkelőnél is megnőtt a várakozási idő a román–magyar határon; van, ahol 70 percet is várni kell

Az országúti és az autópálya-határátkelőnél egyaránt legalább egy órás a várakozási idő a kilépési oldalon Nagylaknál a megnövekedett turistaforgalom miatt.

Több átkelőnél is megnőtt a várakozási idő a román–magyar határon; van, ahol 70 percet is várni kell