A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás, a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik, ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében. Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy

Nincs elegendő szakiskolai műhely és tanár

Az a legfőbb gond, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint nem feltétlenül rossz ötlet a szakképzés erősítésének terve, de ebben a formában, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez, teljesen megalapozatlan intézkedés lenne.

annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát” – sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.

„Képtelenség” ismét módosítani a beiskolázási számokat

Hiába követeli a szakszervezet, nincs már idő a beiskolázási számok újabb módosítására, hiszen jövő kedden kezdődik a nyolcadikosok írásbeli vizsgája, és rá egy hétre az iratkozások – szögezte le a Krónikának Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hozzátette, okafogyott már módosítani a tervezetet, hiszen Ecaterina Andronescu oktatási miniszter minden megyével külön egyeztetett, ezek során a szakszervezet is kifejthette az álláspontját. „A minisztérium engedményeket tett, azóta a tanfelügyelőségek szintjén megszűntek a zúgolódások. Minden megyében kiegyeztek, kinyomtatták a beiskolázási tájékoztatót, a különböző osztályoknak megfelelő kódokkal. Ilyen rövid idő alatt ezen már képtelenség változtatni, ezt be kell tartani” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, nem tudja, hogy melyik megyében milyen egyezség született, ám

Bár átalakítottak két elméleti középiskolai osztályt szakiskolai osztállyá, az egyeztetések nyomán végül elfogadták az eredeti változatot, így a következő tanévben minden iskolában minden tervezett osztály megalakulhat.

Kiss Imre emlékeztetett, hogy a minisztérium jókora késéssel, május 29-én fogadta el a tanfelügyelőségek által még januárban benyújtott beiskolázási terveket. A késlekedés közben teljesen felborították a tanfelügyelőségek és az iskolák terveit, hiszen országos szinten sok elméleti középiskolai osztályt megszüntettek, és helyettük szakiskolában hagytak jóvá több osztályt. Ezután kezdődtek az egyeztetések, a kompromisszumos megoldások keresése. Már a tervek összeállításakor a minisztériumnak az volt elvárása, hogy az alakuló kilencedik osztályok legalább 35 százaléka legyen szakiskolában. Ennek az elvárásnak Kovászna megyében eleget is tettek, de ez nem minden megyében történt meg. A minisztérium azzal érvelt, amikor elméleti osztályokat szüntetett meg, hogy az évismétlő, lemorzsolódó diákok számát figyelembe véve, amúgy is kevesebb helyre lesz szükség. „Ez elméletben helytálló, a gyakorlatban azonban ezek a diákok nem tömbben vannak, hanem a megye területén szétszórtan, így nem lehet osztályokat megszüntetni még a beiratkozás előtt. Kiss Imre szerint a következő időszakban arra kell összpontosítani, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Azokkal nem tehetnek semmit, akiknek évet kell ismételniük, de név szerint ismerik azokat a fiatalokat, akik nyolcadik osztályban nem jártak rendesen órákra, és nem tervezik, hogy folytatják a tanulmányaikat. Őket és szüleiket személyesen keresik meg, és próbálják meggyőzni, hogy iratkozzanak be szakiskolába, ahol még havi 200 lejes ösztöndíjat is kapnak.

Nem változtak a számok Hargita megyében

Hargita megyét sem érinti érdemben a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.