Igazi cseresznyeíze van a híres magyardécsei gyümölcsnek, közben elárasztja a romániai piacot a vízízű, vegyszerezett áru

A korai cseresznyefajták már megértek a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében Balla Lászlóék gyümölcsösében •  Fotó: Balla Szabó Dorottya

A korai cseresznyefajták már megértek a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében Balla Lászlóék gyümölcsösében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Messze földön híres sokfajta zamatos cseresznyéjéről a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse, ahol a jelek szerint idén a tavalyi termés kétszerese várható. A településen gazdálkodó, cseresznyét termelő kertészmérnök-házaspár, Balla László és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát. Balla László a Krónika megkeresésére a szezon kezdetén a gyümölcs értékesítésének idei lehetőségeiről és nehézségeiről, a munkaerőhiányról, a külföldről beáramló áruról, valamint a magyardécsei, cseresznyéhez fűződő szokásokról is beszélt.

Kiss Judit

2024. május 22., 09:562024. május 22., 09:56

2024. május 22., 10:062024. május 22., 10:06

Már megértek és érnek a korai fajták a cseresznyéjéről híres Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén, ahol idén sokkal jobb termés várható, mint a tavalyi: annak mintegy kétszerese.

A településen gazdálkodó kertészmérnök-házaspár, Balla László kertészmérnök, magyardécsei termelő és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát.

Magyardécsében termeszt sok fajta cseresznyét a kertészmérnök-házaspár, Balla László és Balla Szabó Dorottya •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Magyardécsében termeszt sok fajta cseresznyét a kertészmérnök-házaspár, Balla László és Balla Szabó Dorottya

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Balla László a Krónika megkeresésére elmondta, idén a korai melegek miatt jóval korábban érik minden fajta, míg a korábbi években a korai fajtákat május végén szüretelték, addig idén már május közepén szedhetik és értékesíthetik.

„Bár a fagyosszentek ideje körül a korábbi melegekhez képest jelentősen lehűlt az idő, a cseresznye a hidegben is érik, bár nem olyan gyorsan, mint meleg időben. A korai fajtákat már szedjük, ilyen a Bigarreau Burlat meg a Valerij Cskalov. Régebben úgy volt, hogy a cseresznyeszezon úgy május 20-ától indult, akkor kezdtük kóstolgatni, és június elején szedegetni, de most hamarabb kezdődött virágzás, érés” – mondta a Balla László.

Balla Lászlóék magyardécsei gyümölcsösében szép termés ígérkezik az idén •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla Lászlóék magyardécsei gyümölcsösében szép termés ígérkezik az idén

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Elmondása szerint a híres cseresznyetermő településen mintegy 30-35 fajta cseresznyét tartanak számon, és idén hatalmas termés várható, nem is lehet megsaccolni, hogy súlyra mennyi, több száz tonnányi gyümölcsről van szó.

Kérdésünkre a termelő azt is elmondta, hogy a cseresznyeszedéssel kapcsolatban természetesen nekik is adódnak nehézségeik, hiszen akárcsak Románia-szerte mindenhol, minden területen, itt is nagy mértékben érzékelhető a munkaerőhiány.

Az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcs, a cseresznye sok fajtáját termesztik a különleges összetételű talajjal rendelkező Magyardécsében •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcs, a cseresznye sok fajtáját termesztik a különleges összetételű talajjal rendelkező Magyardécsében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Úgy tudnék fogalmazni, hogy még rossz munkaerőt sem kapok, nemhogy jót. A környékről, úgy 30 kilométeres körzetből hozok munkaerőt. Én nyolc hektáron gazdálkodom, ebből három hektáron terem cseresznye. Jómagam mintegy tíz éve foglalkozom gazdálkodással, amikor befejeztem a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen a kertészmérnöki szakot, azt követően szintén kertészmérnök feleségemmel együtt – aki székelyföldi – ide jöttünk, és a családi gazdasággal foglalkozunk” – fejtette ki Balla László. Kérdésünkre a cseresznye értékesítésének különféle vetületeiről is beszélt a kertészmérnök.

Balla László és családja cseresznyevirágzáskor Magyardécsében •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla László és családja cseresznyevirágzáskor Magyardécsében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Az a gond, hogy az értékesítés idén azért is nehezebb, mert nemcsak Magyardécsében, de mindenhol bőséges a cseresznyetermés és az árak csökkennek a telítődés miatt. Sőt,

Idézet
Bulgáriából és Görögországból is érkezik nagy mennyiségű szállítmány Romániába, és ez nekünk, erdélyi termelőknek rosszat tesz. Ráadásul a külföldi cseresznye valószínűleg vegyszerezve van, nem romlik hamar, szépen néz ki, de nincsen igazi cseresznyeíze,

míg az igazi magyardécseinek hamisítatlan zamata van” – mondta a décsei termelő. Mint sorolta, bár nagy a külföldi áru miatt a konkurencia, ők maguk Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Gyergyóba, Csíkba, Brassóba is viszik a gyümölcsöt. Mivel a cseresznye könnyen romló gyümölcs, a szállítást is nagyon meg kell tervezni, Balla László szerint e tekintetben „az eső a legnagyobb ellenségük”.

•  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„A gyümölcs három-négy napig kibírja repedés nélkül, de ha elkezd repedni, akkor vége, nyersen nem lehet értékesíteni, akkor fel kell dolgozni, pálinka vagy lekvár lesz belőle. Az árak most alakulnak, hallani azt is, hogy 25 lejért árulnak cseresznyét a piacon, ez a kilós ár. A nagybani árak 15 és 18 lej körüliek, de persze sok függ a minőségtől, hogy mennyire szép, mennyire érett. A később érő fajtáknál már 10 lejre fog talán csökkenni az ár” – mondta el Balla László.

Balla László kertészmérnök, termelő: „Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságunk a talaj milyensége” •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla László kertészmérnök, termelő: „Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságunk a talaj milyensége”

Fotó: Balla Szabó Dorottya

A termelőt arról is kérdeztük, hogy a cseresznyeérés köré épülő hagyományos magyardécsei közösségi rendezvények, bálok szokása él-e még.

„Igen, létezett a décsei cseresznyemajális, amit június utolsó hétvégéjén tartottunk, táncházzal, koncertekkel, de sajnos a pandémia óta szünetelni látszik. Reméljük, hogy valamikor újraindul ez a hagyomány” – mondta a termelő.

Idén korábban kezdődött a cseresznyeérés, mint a korábbi években •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Idén korábban kezdődött a cseresznyeérés, mint a korábbi években

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Arról is beszélgettünk, hogy vajon mi teszi a Beszterce-Naszód megyei települést ennyire jó cseresznyetermő vidékké. A kertészmérnök kifejtette,

Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságuk a talaj milyensége. Annyira agyagos, silány, nehezen megművelhető, hogy tulajdonképpen hivatalosan, „papíron” semmilyen gyümölcs nem tudna itt megteremni.

„A történet az, hogy az 1800-as években egy református lelkész megtanult fákat oltani, a kertben kis faiskolákat működtetett. Az emberek látták, hogy milyen jól terem a gyümölcs, és kezdték lopkodni a cseresznyefáit. Aztán a lelkész arra gondolt, hogy milyen jó lenne meghonosítani, elterjeszteni itt a termelést és csak úgy adott össze fiatal párt, hogyha ültetnek minimum egy cseresznyefát” – mondta a kertészmérnök. Hozzátette, a 19. század végén, a 20. század elején a décseiek közül is sokan elmentek Amerika felé, meg másfelé is szerencsét próbálni, és elég sok fajtát behoztak a faluba, a talaj pedig csodálatosképpen megfelelő volt a cseresznye, de a szilva számára is.

Balla László és családja három hektárnyi területen termeszt cseresznyét •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla László és családja három hektárnyi területen termeszt cseresznyét

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Ez nagyon érdekes, mert ha talajminta készül, az az eredmény, hogy ez az agyagos talaj csak téglának lenne jó. Egyébként Décsében a házak legnagyobb része az itteni agyagból készült téglából épült.

Idézet
Érdekes az összetétele ennek a talajnak, nagyon táptalajos az agyagosság miatt, és egyrészt nedvesen is tartja a földet, de nem is túl nedvesen, szellőzik is. És a szárazság sem árt, mert a fák kapnak tápanyagot”

– magyarázta a kertészmérnök. Hozzátette, az egyetemi tanárai tavaly mintát vittek a décsei talajból, és azt mondták, hogy ez gyakorlatilag tudományos ellentmondás, hogy ilyen talajon ennyire nagyszerű, ízletes gyümölcs tud teremni – nemcsak cseresznye, de alma és a híres besztercei szilva is. A cseresznyét a décseiek főként frissen próbálják értékesíteni, Balla Lászlóék tavaly megpróbáltak cseresznyeízt készíteni a szilvaíz elkészítésének módszerével: a kimagozott gyümölcsöt üstben főzik több mint tíz órán át mindenféle hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül. Nagyon finom lett a végeredmény, kicsit hígabb, mint a szilvaíz, de zamatos, ízletes, különleges – mondta Balla László.

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse híres az ott termő zamatos cseresznyéről •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse híres az ott termő zamatos cseresznyéről

Fotó: Balla Szabó Dorottya

A termelőt arról is kérdeztük, hogy ha ilyen nagy mennyiségben importálnak Romániába külföldi cseresznyét, vajon a vásárló miként tudja megkülönböztetni, hogy valóban mondjuk magyardécsei-e a kínált áru, vagy pedig külföldi, vegyszerezett.

A magyardécsei cseresznyetermesztésnek szép múltja van •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

A magyardécsei cseresznyetermesztésnek szép múltja van

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Idézet
Sajnos megtörténik, hogy kiírják piacokon a nem décsei cseresznyéhez, hogy décsei. Mi a faluból szeretnénk összefogni és levédetni ezt a nevet, hogy magyardécsei cseresznye (románul cireșe din Cireșoaia), ez lenne az egyetlen út.

Általánosságban a vásárlók eligazítására azt tudom mondani, hogy az gyanús, hogyha szár nélküli a cseresznyeáru, illetőleg az is gyanús, hogyha sokáig nem romlik meg. A friss décsei cseresznyének zöld a szára, van szára, és ami a fő, hogy igazi cseresznyeíze van” – fejtette ki a termelő.

Az ízletes magyardécsei cseresznyét is kiszoríthatja a piacról a Romániába áramló rengeteg külföldi áru •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Az ízletes magyardécsei cseresznyét is kiszoríthatja a piacról a Romániába áramló rengeteg külföldi áru

Fotó: Balla Szabó Dorottya

korábban írtuk

Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága
Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága

Sok száz hektárnyi cseresznyéskert öleli körbe Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar faluját, Magyardécsét. Az évszázadok óta cseresznyetermesztéséről híres település azon ritka erdélyi falvak közé tartozik, ahol az emberek zömmel ma is gyümölcstermesztésből élnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat
2025. július 09., szerda

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász

Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász