Igazi cseresznyeíze van a híres magyardécsei gyümölcsnek, közben elárasztja a romániai piacot a vízízű, vegyszerezett áru

Igazi cseresznyeíze van a híres magyardécsei gyümölcsnek, közben elárasztja a romániai piacot a vízízű, vegyszerezett áru

A korai cseresznyefajták már megértek a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében Balla Lászlóék gyümölcsösében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Messze földön híres sokfajta zamatos cseresznyéjéről a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse, ahol a jelek szerint idén a tavalyi termés kétszerese várható. A településen gazdálkodó, cseresznyét termelő kertészmérnök-házaspár, Balla László és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát. Balla László a Krónika megkeresésére a szezon kezdetén a gyümölcs értékesítésének idei lehetőségeiről és nehézségeiről, a munkaerőhiányról, a külföldről beáramló áruról, valamint a magyardécsei, cseresznyéhez fűződő szokásokról is beszélt.

Kiss Judit

2024. május 22., 09:562024. május 22., 09:56

2024. május 22., 10:062024. május 22., 10:06

Már megértek és érnek a korai fajták a cseresznyéjéről híres Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén, ahol idén sokkal jobb termés várható, mint a tavalyi: annak mintegy kétszerese.

A településen gazdálkodó kertészmérnök-házaspár, Balla László kertészmérnök, magyardécsei termelő és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát.

Galéria

Magyardécsében termeszt sok fajta cseresznyét a kertészmérnök-házaspár, Balla László és Balla Szabó Dorottya

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Balla László a Krónika megkeresésére elmondta, idén a korai melegek miatt jóval korábban érik minden fajta, míg a korábbi években a korai fajtákat május végén szüretelték, addig idén már május közepén szedhetik és értékesíthetik.

„Bár a fagyosszentek ideje körül a korábbi melegekhez képest jelentősen lehűlt az idő, a cseresznye a hidegben is érik, bár nem olyan gyorsan, mint meleg időben. A korai fajtákat már szedjük, ilyen a Bigarreau Burlat meg a Valerij Cskalov. Régebben úgy volt, hogy a cseresznyeszezon úgy május 20-ától indult, akkor kezdtük kóstolgatni, és június elején szedegetni, de most hamarabb kezdődött virágzás, érés” – mondta a Balla László.

Galéria

Balla Lászlóék magyardécsei gyümölcsösében szép termés ígérkezik az idén

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Elmondása szerint a híres cseresznyetermő településen mintegy 30-35 fajta cseresznyét tartanak számon, és idén hatalmas termés várható, nem is lehet megsaccolni, hogy súlyra mennyi, több száz tonnányi gyümölcsről van szó.

Kérdésünkre a termelő azt is elmondta, hogy a cseresznyeszedéssel kapcsolatban természetesen nekik is adódnak nehézségeik, hiszen akárcsak Románia-szerte mindenhol, minden területen, itt is nagy mértékben érzékelhető a munkaerőhiány.

Galéria

Az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcs, a cseresznye sok fajtáját termesztik a különleges összetételű talajjal rendelkező Magyardécsében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Úgy tudnék fogalmazni, hogy még rossz munkaerőt sem kapok, nemhogy jót. A környékről, úgy 30 kilométeres körzetből hozok munkaerőt. Én nyolc hektáron gazdálkodom, ebből három hektáron terem cseresznye. Jómagam mintegy tíz éve foglalkozom gazdálkodással, amikor befejeztem a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen a kertészmérnöki szakot, azt követően szintén kertészmérnök feleségemmel együtt – aki székelyföldi – ide jöttünk, és a családi gazdasággal foglalkozunk” – fejtette ki Balla László. Kérdésünkre a cseresznye értékesítésének különféle vetületeiről is beszélt a kertészmérnök.

Galéria

Balla László és családja cseresznyevirágzáskor Magyardécsében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Az a gond, hogy az értékesítés idén azért is nehezebb, mert nemcsak Magyardécsében, de mindenhol bőséges a cseresznyetermés és az árak csökkennek a telítődés miatt. Sőt,

Idézet
Bulgáriából és Görögországból is érkezik nagy mennyiségű szállítmány Romániába, és ez nekünk, erdélyi termelőknek rosszat tesz. Ráadásul a külföldi cseresznye valószínűleg vegyszerezve van, nem romlik hamar, szépen néz ki, de nincsen igazi cseresznyeíze,

míg az igazi magyardécseinek hamisítatlan zamata van” – mondta a décsei termelő. Mint sorolta, bár nagy a külföldi áru miatt a konkurencia, ők maguk Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Gyergyóba, Csíkba, Brassóba is viszik a gyümölcsöt. Mivel a cseresznye könnyen romló gyümölcs, a szállítást is nagyon meg kell tervezni, Balla László szerint e tekintetben „az eső a legnagyobb ellenségük”.

Galéria

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„A gyümölcs három-négy napig kibírja repedés nélkül, de ha elkezd repedni, akkor vége, nyersen nem lehet értékesíteni, akkor fel kell dolgozni, pálinka vagy lekvár lesz belőle. Az árak most alakulnak, hallani azt is, hogy 25 lejért árulnak cseresznyét a piacon, ez a kilós ár. A nagybani árak 15 és 18 lej körüliek, de persze sok függ a minőségtől, hogy mennyire szép, mennyire érett. A később érő fajtáknál már 10 lejre fog talán csökkenni az ár” – mondta el Balla László.

Galéria

Balla László kertészmérnök, termelő: „Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságunk a talaj milyensége”

Fotó: Balla Szabó Dorottya

A termelőt arról is kérdeztük, hogy a cseresznyeérés köré épülő hagyományos magyardécsei közösségi rendezvények, bálok szokása él-e még.

„Igen, létezett a décsei cseresznyemajális, amit június utolsó hétvégéjén tartottunk, táncházzal, koncertekkel, de sajnos a pandémia óta szünetelni látszik. Reméljük, hogy valamikor újraindul ez a hagyomány” – mondta a termelő.

Galéria

Idén korábban kezdődött a cseresznyeérés, mint a korábbi években

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Arról is beszélgettünk, hogy vajon mi teszi a Beszterce-Naszód megyei települést ennyire jó cseresznyetermő vidékké. A kertészmérnök kifejtette,

Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságuk a talaj milyensége. Annyira agyagos, silány, nehezen megművelhető, hogy tulajdonképpen hivatalosan, „papíron” semmilyen gyümölcs nem tudna itt megteremni.

„A történet az, hogy az 1800-as években egy református lelkész megtanult fákat oltani, a kertben kis faiskolákat működtetett. Az emberek látták, hogy milyen jól terem a gyümölcs, és kezdték lopkodni a cseresznyefáit. Aztán a lelkész arra gondolt, hogy milyen jó lenne meghonosítani, elterjeszteni itt a termelést és csak úgy adott össze fiatal párt, hogyha ültetnek minimum egy cseresznyefát” – mondta a kertészmérnök. Hozzátette, a 19. század végén, a 20. század elején a décseiek közül is sokan elmentek Amerika felé, meg másfelé is szerencsét próbálni, és elég sok fajtát behoztak a faluba, a talaj pedig csodálatosképpen megfelelő volt a cseresznye, de a szilva számára is.

Galéria

Balla László és családja három hektárnyi területen termeszt cseresznyét

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Ez nagyon érdekes, mert ha talajminta készül, az az eredmény, hogy ez az agyagos talaj csak téglának lenne jó. Egyébként Décsében a házak legnagyobb része az itteni agyagból készült téglából épült.

Idézet
Érdekes az összetétele ennek a talajnak, nagyon táptalajos az agyagosság miatt, és egyrészt nedvesen is tartja a földet, de nem is túl nedvesen, szellőzik is. És a szárazság sem árt, mert a fák kapnak tápanyagot”

– magyarázta a kertészmérnök. Hozzátette, az egyetemi tanárai tavaly mintát vittek a décsei talajból, és azt mondták, hogy ez gyakorlatilag tudományos ellentmondás, hogy ilyen talajon ennyire nagyszerű, ízletes gyümölcs tud teremni – nemcsak cseresznye, de alma és a híres besztercei szilva is. A cseresznyét a décseiek főként frissen próbálják értékesíteni, Balla Lászlóék tavaly megpróbáltak cseresznyeízt készíteni a szilvaíz elkészítésének módszerével: a kimagozott gyümölcsöt üstben főzik több mint tíz órán át mindenféle hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül. Nagyon finom lett a végeredmény, kicsit hígabb, mint a szilvaíz, de zamatos, ízletes, különleges – mondta Balla László.

Galéria

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse híres az ott termő zamatos cseresznyéről

Fotó: Balla Szabó Dorottya

A termelőt arról is kérdeztük, hogy ha ilyen nagy mennyiségben importálnak Romániába külföldi cseresznyét, vajon a vásárló miként tudja megkülönböztetni, hogy valóban mondjuk magyardécsei-e a kínált áru, vagy pedig külföldi, vegyszerezett.

Galéria

A magyardécsei cseresznyetermesztésnek szép múltja van

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Idézet
Sajnos megtörténik, hogy kiírják piacokon a nem décsei cseresznyéhez, hogy décsei. Mi a faluból szeretnénk összefogni és levédetni ezt a nevet, hogy magyardécsei cseresznye (románul cireșe din Cireșoaia), ez lenne az egyetlen út.

Általánosságban a vásárlók eligazítására azt tudom mondani, hogy az gyanús, hogyha szár nélküli a cseresznyeáru, illetőleg az is gyanús, hogyha sokáig nem romlik meg. A friss décsei cseresznyének zöld a szára, van szára, és ami a fő, hogy igazi cseresznyeíze van” – fejtette ki a termelő.

Galéria

Az ízletes magyardécsei cseresznyét is kiszoríthatja a piacról a Romániába áramló rengeteg külföldi áru

Fotó: Balla Szabó Dorottya

korábban írtuk

Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága
Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága

Sok száz hektárnyi cseresznyéskert öleli körbe Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar faluját, Magyardécsét. Az évszázadok óta cseresznyetermesztéséről híres település azon ritka erdélyi falvak közé tartozik, ahol az emberek zömmel ma is gyümölcstermesztésből élnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 26., péntek

Kultúrpolitikáról Tusnádfürdőn: Európa nagy részével szemben a Kárpát-medencében még fontos a kultúra

A kultúra az a folyton élő kovász, amely az újabb és újabb nemzedékeket folyamatosan érleli hozzá a nemzettesthez, a minisztérium programjai pedig Kárpát-medencei dimenziót adnak a kulturális értékőrzésnek.

Kultúrpolitikáról Tusnádfürdőn: Európa nagy részével szemben a Kárpát-medencében még fontos a kultúra
2024. július 26., péntek

Tizenöt Kárpát-medencei borászat nedűit lehet megkóstolni a nagykárolyi Károlyi-kastélyban

Tizenöt Kárpát-medencei borászat nedűi, mesterkurzus és bormaraton, élőzenés koncert, borkvíz – minden a borról szól július 27-28-án a Károlyi-kastély kertjében – közölte a Partiumi Falugazdász Hálózat.

Tizenöt Kárpát-medencei borászat nedűit lehet megkóstolni a nagykárolyi Károlyi-kastélyban
2024. július 26., péntek

Külhoni magyar körkép a Tusványoson: sikerekkel büszkélkedhetnek, de sok még a kihívás is a határon túli magyarok számára

Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon az erdélyi Tusnádfürdőn, ahol az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel.

Külhoni magyar körkép a Tusványoson: sikerekkel büszkélkedhetnek, de sok még a kihívás is a határon túli magyarok számára
2024. július 26., péntek

Szavazatvásárlás gyanúja miatt helyezték hatósági felügyelet alá egy Beszterce-Naszód megyei település elöljáróit

Hatósági felügyelet alá helyezték pénteken a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály község (Sânmihaiu de Câmpie) polgármesterét, alpolgármesterét, a polgármesteri hivatal titkárát és egy leendő helyi tanácsost.

Szavazatvásárlás gyanúja miatt helyezték hatósági felügyelet alá egy Beszterce-Naszód megyei település elöljáróit
2024. július 26., péntek

Illegális vadászat közben veszíthette életét egy férfi a Bánságban

Holtan találtak egy 24 éves fiatalembert egy mezőn, az Arad megyei Kalodva és a Temes megyei Lapusnyak közötti, a nyakán seb van – közölte pénteken a Temes Megyei Rendőrség.

Illegális vadászat közben veszíthette életét egy férfi a Bánságban
2024. július 26., péntek

„A külhoni magyar közösségek megerősödtek”: Orbán Viktor a határon túli szervezetek képviselőivel egyeztetett

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken munkaebéden tárgyalt a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Tusnádfürdőn – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

„A külhoni magyar közösségek megerősödtek”: Orbán Viktor a határon túli szervezetek képviselőivel egyeztetett
2024. július 26., péntek

„Románia lényegében elveszítette szuverenitását” – az országok önrendelkezésének fontosságáról is szó esett Tusványoson

Egyre nyíltabbak a szuverenitás elleni támadások és egyre inkább kezdik az „álcát levetni” magukról – mondta Tuzson Bence magyar igazságügyi miniszter pénteken Tusnádfürdőn.

„Románia lényegében elveszítette szuverenitását” – az országok önrendelkezésének fontosságáról is szó esett Tusványoson
2024. július 26., péntek

Ha már idén Tusványoson nem teheti, legalább interneten keresztül uszít a magyarok ellen a román soviniszta vezér

Bár saját bevallása szerint a fokozott tusványosi rendfenntartói jelenlét miatt nem fogja a helyszínen provokálni a magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője, azért interneten keresztül folytatja az uszítást.

Ha már idén Tusványoson nem teheti, legalább interneten keresztül uszít a magyarok ellen a román soviniszta vezér
2024. július 26., péntek

700 lej egy szavazatért: erdélyi település elöljáróit és más érintetteket vettek őrizetbe

Őrizetbe vették a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály polgármesterét, az alpolgármestert, a helyi jegyzőt és egy leendő helyi tanácsost a helyi választási eljárás során a szavazatokkal kapcsolatos korrupció és hamisítás bűncselekménye miatt.

700 lej egy szavazatért: erdélyi település elöljáróit és más érintetteket vettek őrizetbe
2024. július 26., péntek

Lakóháznak csapódott egy kamion Hargita megyében

Lesodródott az úttestről, áttört egy kerítést, egy lakóháznak ütközött, majd felborult péntek reggel egy nyerges vontató Csíkszentdomokoson.

Lakóháznak csapódott egy kamion Hargita megyében