Igazi cseresznyeíze van a híres magyardécsei gyümölcsnek, közben elárasztja a romániai piacot a vízízű, vegyszerezett áru

A korai cseresznyefajták már megértek a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében Balla Lászlóék gyümölcsösében •  Fotó: Balla Szabó Dorottya

A korai cseresznyefajták már megértek a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében Balla Lászlóék gyümölcsösében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Messze földön híres sokfajta zamatos cseresznyéjéről a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse, ahol a jelek szerint idén a tavalyi termés kétszerese várható. A településen gazdálkodó, cseresznyét termelő kertészmérnök-házaspár, Balla László és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát. Balla László a Krónika megkeresésére a szezon kezdetén a gyümölcs értékesítésének idei lehetőségeiről és nehézségeiről, a munkaerőhiányról, a külföldről beáramló áruról, valamint a magyardécsei, cseresznyéhez fűződő szokásokról is beszélt.

Kiss Judit

2024. május 22., 09:562024. május 22., 09:56

2024. május 22., 10:062024. május 22., 10:06

Már megértek és érnek a korai fajták a cseresznyéjéről híres Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén, ahol idén sokkal jobb termés várható, mint a tavalyi: annak mintegy kétszerese.

A településen gazdálkodó kertészmérnök-házaspár, Balla László kertészmérnök, magyardécsei termelő és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát.

Magyardécsében termeszt sok fajta cseresznyét a kertészmérnök-házaspár, Balla László és Balla Szabó Dorottya •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Magyardécsében termeszt sok fajta cseresznyét a kertészmérnök-házaspár, Balla László és Balla Szabó Dorottya

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Balla László a Krónika megkeresésére elmondta, idén a korai melegek miatt jóval korábban érik minden fajta, míg a korábbi években a korai fajtákat május végén szüretelték, addig idén már május közepén szedhetik és értékesíthetik.

„Bár a fagyosszentek ideje körül a korábbi melegekhez képest jelentősen lehűlt az idő, a cseresznye a hidegben is érik, bár nem olyan gyorsan, mint meleg időben. A korai fajtákat már szedjük, ilyen a Bigarreau Burlat meg a Valerij Cskalov. Régebben úgy volt, hogy a cseresznyeszezon úgy május 20-ától indult, akkor kezdtük kóstolgatni, és június elején szedegetni, de most hamarabb kezdődött virágzás, érés” – mondta a Balla László.

Balla Lászlóék magyardécsei gyümölcsösében szép termés ígérkezik az idén •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla Lászlóék magyardécsei gyümölcsösében szép termés ígérkezik az idén

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Elmondása szerint a híres cseresznyetermő településen mintegy 30-35 fajta cseresznyét tartanak számon, és idén hatalmas termés várható, nem is lehet megsaccolni, hogy súlyra mennyi, több száz tonnányi gyümölcsről van szó.

Kérdésünkre a termelő azt is elmondta, hogy a cseresznyeszedéssel kapcsolatban természetesen nekik is adódnak nehézségeik, hiszen akárcsak Románia-szerte mindenhol, minden területen, itt is nagy mértékben érzékelhető a munkaerőhiány.

Az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcs, a cseresznye sok fajtáját termesztik a különleges összetételű talajjal rendelkező Magyardécsében •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcs, a cseresznye sok fajtáját termesztik a különleges összetételű talajjal rendelkező Magyardécsében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Úgy tudnék fogalmazni, hogy még rossz munkaerőt sem kapok, nemhogy jót. A környékről, úgy 30 kilométeres körzetből hozok munkaerőt. Én nyolc hektáron gazdálkodom, ebből három hektáron terem cseresznye. Jómagam mintegy tíz éve foglalkozom gazdálkodással, amikor befejeztem a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen a kertészmérnöki szakot, azt követően szintén kertészmérnök feleségemmel együtt – aki székelyföldi – ide jöttünk, és a családi gazdasággal foglalkozunk” – fejtette ki Balla László. Kérdésünkre a cseresznye értékesítésének különféle vetületeiről is beszélt a kertészmérnök.

Balla László és családja cseresznyevirágzáskor Magyardécsében •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla László és családja cseresznyevirágzáskor Magyardécsében

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Az a gond, hogy az értékesítés idén azért is nehezebb, mert nemcsak Magyardécsében, de mindenhol bőséges a cseresznyetermés és az árak csökkennek a telítődés miatt. Sőt,

Idézet
Bulgáriából és Görögországból is érkezik nagy mennyiségű szállítmány Romániába, és ez nekünk, erdélyi termelőknek rosszat tesz. Ráadásul a külföldi cseresznye valószínűleg vegyszerezve van, nem romlik hamar, szépen néz ki, de nincsen igazi cseresznyeíze,

míg az igazi magyardécseinek hamisítatlan zamata van” – mondta a décsei termelő. Mint sorolta, bár nagy a külföldi áru miatt a konkurencia, ők maguk Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Gyergyóba, Csíkba, Brassóba is viszik a gyümölcsöt. Mivel a cseresznye könnyen romló gyümölcs, a szállítást is nagyon meg kell tervezni, Balla László szerint e tekintetben „az eső a legnagyobb ellenségük”.

•  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„A gyümölcs három-négy napig kibírja repedés nélkül, de ha elkezd repedni, akkor vége, nyersen nem lehet értékesíteni, akkor fel kell dolgozni, pálinka vagy lekvár lesz belőle. Az árak most alakulnak, hallani azt is, hogy 25 lejért árulnak cseresznyét a piacon, ez a kilós ár. A nagybani árak 15 és 18 lej körüliek, de persze sok függ a minőségtől, hogy mennyire szép, mennyire érett. A később érő fajtáknál már 10 lejre fog talán csökkenni az ár” – mondta el Balla László.

Balla László kertészmérnök, termelő: „Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságunk a talaj milyensége” •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla László kertészmérnök, termelő: „Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságunk a talaj milyensége”

Fotó: Balla Szabó Dorottya

A termelőt arról is kérdeztük, hogy a cseresznyeérés köré épülő hagyományos magyardécsei közösségi rendezvények, bálok szokása él-e még.

„Igen, létezett a décsei cseresznyemajális, amit június utolsó hétvégéjén tartottunk, táncházzal, koncertekkel, de sajnos a pandémia óta szünetelni látszik. Reméljük, hogy valamikor újraindul ez a hagyomány” – mondta a termelő.

Idén korábban kezdődött a cseresznyeérés, mint a korábbi években •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Idén korábban kezdődött a cseresznyeérés, mint a korábbi években

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Arról is beszélgettünk, hogy vajon mi teszi a Beszterce-Naszód megyei települést ennyire jó cseresznyetermő vidékké. A kertészmérnök kifejtette,

Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságuk a talaj milyensége. Annyira agyagos, silány, nehezen megművelhető, hogy tulajdonképpen hivatalosan, „papíron” semmilyen gyümölcs nem tudna itt megteremni.

„A történet az, hogy az 1800-as években egy református lelkész megtanult fákat oltani, a kertben kis faiskolákat működtetett. Az emberek látták, hogy milyen jól terem a gyümölcs, és kezdték lopkodni a cseresznyefáit. Aztán a lelkész arra gondolt, hogy milyen jó lenne meghonosítani, elterjeszteni itt a termelést és csak úgy adott össze fiatal párt, hogyha ültetnek minimum egy cseresznyefát” – mondta a kertészmérnök. Hozzátette, a 19. század végén, a 20. század elején a décseiek közül is sokan elmentek Amerika felé, meg másfelé is szerencsét próbálni, és elég sok fajtát behoztak a faluba, a talaj pedig csodálatosképpen megfelelő volt a cseresznye, de a szilva számára is.

Balla László és családja három hektárnyi területen termeszt cseresznyét •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Balla László és családja három hektárnyi területen termeszt cseresznyét

Fotó: Balla Szabó Dorottya

„Ez nagyon érdekes, mert ha talajminta készül, az az eredmény, hogy ez az agyagos talaj csak téglának lenne jó. Egyébként Décsében a házak legnagyobb része az itteni agyagból készült téglából épült.

Idézet
Érdekes az összetétele ennek a talajnak, nagyon táptalajos az agyagosság miatt, és egyrészt nedvesen is tartja a földet, de nem is túl nedvesen, szellőzik is. És a szárazság sem árt, mert a fák kapnak tápanyagot”

– magyarázta a kertészmérnök. Hozzátette, az egyetemi tanárai tavaly mintát vittek a décsei talajból, és azt mondták, hogy ez gyakorlatilag tudományos ellentmondás, hogy ilyen talajon ennyire nagyszerű, ízletes gyümölcs tud teremni – nemcsak cseresznye, de alma és a híres besztercei szilva is. A cseresznyét a décseiek főként frissen próbálják értékesíteni, Balla Lászlóék tavaly megpróbáltak cseresznyeízt készíteni a szilvaíz elkészítésének módszerével: a kimagozott gyümölcsöt üstben főzik több mint tíz órán át mindenféle hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül. Nagyon finom lett a végeredmény, kicsit hígabb, mint a szilvaíz, de zamatos, ízletes, különleges – mondta Balla László.

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse híres az ott termő zamatos cseresznyéről •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse híres az ott termő zamatos cseresznyéről

Fotó: Balla Szabó Dorottya

A termelőt arról is kérdeztük, hogy ha ilyen nagy mennyiségben importálnak Romániába külföldi cseresznyét, vajon a vásárló miként tudja megkülönböztetni, hogy valóban mondjuk magyardécsei-e a kínált áru, vagy pedig külföldi, vegyszerezett.

A magyardécsei cseresznyetermesztésnek szép múltja van •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

A magyardécsei cseresznyetermesztésnek szép múltja van

Fotó: Balla Szabó Dorottya

Idézet
Sajnos megtörténik, hogy kiírják piacokon a nem décsei cseresznyéhez, hogy décsei. Mi a faluból szeretnénk összefogni és levédetni ezt a nevet, hogy magyardécsei cseresznye (románul cireșe din Cireșoaia), ez lenne az egyetlen út.

Általánosságban a vásárlók eligazítására azt tudom mondani, hogy az gyanús, hogyha szár nélküli a cseresznyeáru, illetőleg az is gyanús, hogyha sokáig nem romlik meg. A friss décsei cseresznyének zöld a szára, van szára, és ami a fő, hogy igazi cseresznyeíze van” – fejtette ki a termelő.

Az ízletes magyardécsei cseresznyét is kiszoríthatja a piacról a Romániába áramló rengeteg külföldi áru •  Fotó: Balla Szabó Dorottya Galéria

Az ízletes magyardécsei cseresznyét is kiszoríthatja a piacról a Romániába áramló rengeteg külföldi áru

Fotó: Balla Szabó Dorottya

korábban írtuk

Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága
Erdély leghíresebb cseresznyéskertje: tavasztól késő őszig gyümölcstermesztésből él meg Magyardécse lakossága

Sok száz hektárnyi cseresznyéskert öleli körbe Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar faluját, Magyardécsét. Az évszázadok óta cseresznyetermesztéséről híres település azon ritka erdélyi falvak közé tartozik, ahol az emberek zömmel ma is gyümölcstermesztésből élnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 17., kedd

Elsőfokú árvízvédelmi készültség érvényes kedd éjfélig a Sebes-Körösön

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség érvényes kedd éjfélig a Sebes-Körösön
2025. június 17., kedd

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák

Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák
2025. június 17., kedd

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE

A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE
2025. június 17., kedd

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen

Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a Partiumot és a Bánságot összekötő ferdekábeles hídon, ezért kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt, hogy javítsák ki a hibákat.

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen
2025. június 17., kedd

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek

Büntetőeljárást indított a Temes megyei rendőrség, miután kedden három személy – köztük egy gyermek – egy temesvári tömbház felvonójával a második emelet magasságából a mélybe zuhant.

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek
2025. június 17., kedd

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket
2025. június 17., kedd

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás

Viharokra figyelmeztet kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás
2025. június 17., kedd

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása

Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása
2025. június 17., kedd

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen

A kedvezménnyel az aradi önkormányzatnak az a célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a közösségi biciklikölcsönzést és az alternatív közlekedési eszközöket.

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen
2025. június 16., hétfő

Csökken a Korond-patak sótartalma, de Dicsőszentmártonban ismét leáll a vízmű

Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.

Csökken a Korond-patak sótartalma, de Dicsőszentmártonban ismét leáll a vízmű