Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a tanügyi szakszervezetek szerint, amelyek nagyszabású tüntetéssorozatot helyeztek kilátásba, amennyiben nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érintettek arra panaszkodnak: a tervezet az ígéretekhez képest kisebb béremelést biztosít az oktatási alkalmazottaknak. Nagy Gábor háromszéki szakszervezeti vezető lapunknak elmondta: a kormány és a parlament a hatályban lévő törvényeket sem tartja be.
Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szerint, amely nagyszabású tüntetéssorozatot helyezett kilátásba, amennyiben a honatyák nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érdekvédelmi szervezet közleményben jelezte, hogy a kormányprogram szerint a közalkalmazottak bérét idén július elsején 20 százalékkal, 2018. január elsejétől pedig újabb 30 százalékkal kellene emelni.
Simion Hăncescu, a szakszervezet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet alapján így a béremelés mértéke a tervezettnél mintegy 6 százalékkal kisebb lesz. Hozzátette: a változás miatt ráadásul felmerülhet a kétség, hogy a tervezetbe foglalt előírásokat úgy hajtják-e végre, ahogyan azt megígérték. Az érdekvédelmi szervezet ugyanakkor a különböző közalkalmazotti kategóriákra vonatkozó bérezési együtthatók módosítását is kéri. A FSLI tagjai arról is döntöttek, hogy amennyiben a parlament nem tesz eleget kéréseiknek, tüntetéssorozatot robbantanak ki.
A szakszervezeti tagok arra készülnek, hogy előbb utcára vonulnak, majd bojkottálják a vizsgákat, végső esetben pedig általános sztrájkot robbantanak ki – tudtuk meg Nagy Gábortól, a FSLI Kovászna megyei elnökétől. A Krónikának kifejtette: jelenleg a tanügyi rendszerben a legnagyobb bér a legmagasabb közalkalmazotti fizetés, vagyis az államelnök juttatásának 0,35 százaléka, az egységes bérezésre vonatkozó tervezet alapján viszont ez az arány 0,28 százalékra csökkenne.
A megyei elnök hangsúlyozta: a kormány saját választási ígéreteit szegi meg, hiszen korábban határozottan kijelentették, hogy a pedagógusoknak július elsejétől 20 százalékkal emelkedik a fizetésük. „Ha a július elsejei időpontot nem tartják, most miért hinnénk a január elsejei beharangozónak” – adott hangot bizalmatlanságának Nagy Gábor. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány még a hatályban lévő jogszabályokat sem tartja be, hiszen a törvény szerint az oktatásra a bruttó hazai termék (GDP) legalább 6 százalékát kellene fordítani, de 3 százaléknál nem adnak többet.
Rendkívül csalódott Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki lapunknak úgy fogalmazott: „állandóan becsapnak, átejtenek”. Úgy véli:
Csatlós Mihály Levente hangsúlyozta: már rég nem azért kellene harcolniuk, hogy mindig egy kicsivel emeljék a fizetéseket, hanem arra lenne szükség, hogy rendes juttatást kapjanak a munkájukért, amit már csak az inflációhoz kellene időnként igazítani.
A közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezet szerint a fizetéskiegészítés fokozatosan valósul meg, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter állítása szerint az egységes bérezés tulajdonképpen 2022-re valósul meg. Az Economica.net hírportál számításai szerint például
Egy sokéves munkaviszonnyal rendelkező, ugyancsak a líceumban tanító pedagógus bére a jelenlegi körülbelül 3500 lejről 6000 lejre, majd 2022-re 6900 lejre emelkedik. Egy egyetemi professzor, aki most 6000 lejt vihet haza, 2020-ban több mint 11 ezer, 2022-ben pedig közel 14 ezer lejre számíthat. Egy középfokú végzettséggel rendelkező, általános iskolában tanító kezdő pedagógus juttatása ugyanakkor a tervek szerint a jelenlegi 1700 lejről 2022-ig csaknem 4000 lejre növekszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!