Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a tanügyi szakszervezetek szerint, amelyek nagyszabású tüntetéssorozatot helyeztek kilátásba, amennyiben nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érintettek arra panaszkodnak: a tervezet az ígéretekhez képest kisebb béremelést biztosít az oktatási alkalmazottaknak. Nagy Gábor háromszéki szakszervezeti vezető lapunknak elmondta: a kormány és a parlament a hatályban lévő törvényeket sem tartja be.
Az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezet ellentmond a parlament által elfogadott kormányprogramnak a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) szerint, amely nagyszabású tüntetéssorozatot helyezett kilátásba, amennyiben a honatyák nem oldják meg sürgősen a helyzetet. Az érdekvédelmi szervezet közleményben jelezte, hogy a kormányprogram szerint a közalkalmazottak bérét idén július elsején 20 százalékkal, 2018. január elsejétől pedig újabb 30 százalékkal kellene emelni.
Simion Hăncescu, a szakszervezet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet alapján így a béremelés mértéke a tervezettnél mintegy 6 százalékkal kisebb lesz. Hozzátette: a változás miatt ráadásul felmerülhet a kétség, hogy a tervezetbe foglalt előírásokat úgy hajtják-e végre, ahogyan azt megígérték. Az érdekvédelmi szervezet ugyanakkor a különböző közalkalmazotti kategóriákra vonatkozó bérezési együtthatók módosítását is kéri. A FSLI tagjai arról is döntöttek, hogy amennyiben a parlament nem tesz eleget kéréseiknek, tüntetéssorozatot robbantanak ki.
A szakszervezeti tagok arra készülnek, hogy előbb utcára vonulnak, majd bojkottálják a vizsgákat, végső esetben pedig általános sztrájkot robbantanak ki – tudtuk meg Nagy Gábortól, a FSLI Kovászna megyei elnökétől. A Krónikának kifejtette: jelenleg a tanügyi rendszerben a legnagyobb bér a legmagasabb közalkalmazotti fizetés, vagyis az államelnök juttatásának 0,35 százaléka, az egységes bérezésre vonatkozó tervezet alapján viszont ez az arány 0,28 százalékra csökkenne.
A megyei elnök hangsúlyozta: a kormány saját választási ígéreteit szegi meg, hiszen korábban határozottan kijelentették, hogy a pedagógusoknak július elsejétől 20 százalékkal emelkedik a fizetésük. „Ha a július elsejei időpontot nem tartják, most miért hinnénk a január elsejei beharangozónak” – adott hangot bizalmatlanságának Nagy Gábor. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány még a hatályban lévő jogszabályokat sem tartja be, hiszen a törvény szerint az oktatásra a bruttó hazai termék (GDP) legalább 6 százalékát kellene fordítani, de 3 százaléknál nem adnak többet.
Rendkívül csalódott Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki lapunknak úgy fogalmazott: „állandóan becsapnak, átejtenek”. Úgy véli:
Csatlós Mihály Levente hangsúlyozta: már rég nem azért kellene harcolniuk, hogy mindig egy kicsivel emeljék a fizetéseket, hanem arra lenne szükség, hogy rendes juttatást kapjanak a munkájukért, amit már csak az inflációhoz kellene időnként igazítani.
A közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezet szerint a fizetéskiegészítés fokozatosan valósul meg, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter állítása szerint az egységes bérezés tulajdonképpen 2022-re valósul meg. Az Economica.net hírportál számításai szerint például
Egy sokéves munkaviszonnyal rendelkező, ugyancsak a líceumban tanító pedagógus bére a jelenlegi körülbelül 3500 lejről 6000 lejre, majd 2022-re 6900 lejre emelkedik. Egy egyetemi professzor, aki most 6000 lejt vihet haza, 2020-ban több mint 11 ezer, 2022-ben pedig közel 14 ezer lejre számíthat. Egy középfokú végzettséggel rendelkező, általános iskolában tanító kezdő pedagógus juttatása ugyanakkor a tervek szerint a jelenlegi 1700 lejről 2022-ig csaknem 4000 lejre növekszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött disznókat találtak egy Temes megyei hizlaldában. Az állategészségügyi igazgatóság kilenc települést érintő intézkedést hozott sertéspestis terjedésének megfékezésére.
A májusi államfőválasztáson függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatását tekinti a legjobb megoldásnak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ).
Villámárvíz miatt riasztották a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Krassó-Szörény megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU).
Nagyszeben történelmi belvárosa a két központi tér túlzsúfoltságától és elüzletiesedésétől, azaz lokális „túlturizmustól”, a megőrzés és a modernizáció közötti egyensúlytalanságtól, valamint a fenntartható mobilitási megoldások hiányától szenved.
Piotr Serafin költségvetésért és csalás elleni küzdelemért felelős európai uniós biztoshoz fordult a nagyváradi Pride megszervezésének akadályoztatása miatt a helyi ARK Egyesület.
Ferenc pápáról személyes hangvételű írásban emlékezett meg Urbán Erik OFM, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke, érseki helynök. Urbán Erik OFM a Romkat.ro portál kérésére összegezte gondolatait.
Újabb hatvan napra hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei közgyűlés korrupcióval gyanúsított alelnöke, miután a Hargita Megyei Törvényszék elutasította a hatósági felügyelet meghosszabbítása ellen benyújtott panaszát.
Súlyos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében: egy személygépkocsi és egy kamion ütközött össze, előbbiben egy anya és két gyermek ült, mindannyian eszméletüket vesztették.
Halálos baleset történt csütörtök délután a Kovászna megyei Bodzafordulóhoz tartozó Bredét faluban: egy 42 éves motorost előzés közben elsodort egy utánfutóval közlekedő haszonjármű.
Orvos- és egészségtudományi képzéssel bővül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kínálata. Az orvos- és egészségtudományi kar megalapítását az április 24-én elfogadott kormányhatározat hagyta jóvá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!