Kevés egészségügyi innovációhoz jutnak a romániai betegek: szükség lenne az EU-ban alkalmazott elemzési rendszerre 

Románia sereghajtó az Európai Unióban az állam által támogatott egészségügyi innováció tekintetében. Az újonnan felfedezett gyógyszerek mindössze 25 százaléka jut el a hazai betegekhez, és azok is nagy késéssel, az uniós jóváhagyás után átlag 899 nap után. Minderre a Ritka betegségekben és ritka típusú rákban szenvedő betegek hozzáférése az innovációs terápiákhoz elnevezésű webináriumon mutattak rá nemrég. Ioana Bianchi, a Gyógyszergyártók Romániai Egyesületének igazgatója az online rendezvényen kifejtette,

méltányos, kiszámítható és gyorsabb hozzáférésre lenne szükség, mert a jelenlegi helyzet negatívan befolyásolja az egészségügyi, a társadalmi és gazdasági mutatókat.

Romániában nem létezik erre külön nyilvántartás, de becslések szerint évente 25 ezer beteget diagnosztizálnak a rák valamilyen ritka típusával, és egymillióan szenvednek valamilyen egyéb ritka betegségben.

„A világ egyetlen országában sem tudnak biztosítani a betegek számára minden elérhető korszerű gyógyszert, ezért el kell dönteni, hogy mit és hogyan finanszíroz egy állam” – mutatott rá megkeresésünkre Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. Kifejtette, az Európai Unióban létezik egy összetett gyógyszerbefogadási rendszer és szabályzat, ami magában foglal egy árpolitikát és egy támogatási stratégiát. Általában a modern gyógyszerek nagyon drágák, mert magasak a fejlesztési költségek, így el kell dönteni, hogy az új gyógyszerek közül melyiket és annak elérhetőségét milyen logika alapján finanszírozza az egészségügyi minisztérium vagy az országos egészségbiztosítási pénztár. Az összetett kritériumrendszer része az egészség-gazdaságtani elemzés, ami azt jelenti, hogy szembeállítják a költséget a nyereséggel, részletezte a szakértő.

A nyereség nemcsak a beteg, hanem a rendszer és az egész társadalom szintjén megjelenhet, például ha egy új gyógyszer kivált egy drága kórházi kezelést, alkalmazásával megelőzhető, hogy a beteg hosszú időre intenzív terápiára kerüljön.

Az egészségügyi haszonnak ugyanakkor két vonzata van: az emberek élettartama hosszabb lesz, és az életminősége is javul. Ezt a kettőt nem lehet szétválasztani, a két elem kombinációját kell figyelembe venni, mert nem mindegy az, hogy a beteg életét húsz évvel meghosszabbítják, de lélegeztetőgépre kényszerül, vagy kevesebbet él ugyan, de jó életminőségben.

Románia kivételével minden európai uniós tagország kidolgozott egy egészség-gazdaságtani elemzési rendszert, mely országonként különbözik ugyan, de ugyanaz a gerince: az úgynevezett egészségtani technológiai értékelés során mérlegelik nemcsak a gyógyszerek, hanem minden egészségügyi innováció hozadékát. „Ma már nincs különbség a gyógyszerek és a különböző technológiák – stent, pacemaker, implantátum, applikációk – között, azt a különböző országok finanszírozói közösen kezelik” – részletezte Lorenzovici László, példaként említve a szenzoros vércukormérőt, ami hozzájárul az élettartam hosszabbításához, a beteg életminőségének javulásához.

A szakember elmondta, a finanszírozó szempontjából mindegy, hogy milyen új technológia jelenik meg a piacon, lehet egy mobilapplikáció is, kérdés, hogy milyen szabály szerint, milyen prioritásokkal szerzik be. A rendszer azt jelenti, sorba rendezik az új technológiákat, és ha egy országnak abban az évben tízre van pénze, a listáról jóváhagyják az első tízet.

Hogy egy ország mennyi innovációt szerez be, mire van fedezete, ez függ a gazdasági teljesítőképességétől, az adóbehajtási hatékonyságtól. A folyamat úgy zajlik, hogy az egészségközgazdászok felmérik a különböző innovációs technológiákat, gyógyszereket, majd a döntéshozók egészséggazdasági, méltányossági, és más kritériumokat figyelembe véve elhatározzák, mi kerül be az adott év költségvetésébe.

Méltánytalanságok a romániai egészségügyben: kevés a korszerű képalkotó diagnosztikai berendezés, és egyenlőtlenül oszlanak meg

Kevés a nagy teljesítményű képalkotó berendezés Romániában, és ezek is egyenlőtlenül oszlanak meg az országon belül. Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megkeresésünkre leszögezte, elviekben Erdélyben jobb a helyzet.

Romániában nem dolgozták ki az összetett rendszert, ez a szakterület gyerekcipőben jár, ami Lorenzovici László szerint még a volt kommunista országokhoz képest is hatalmas a lemaradás. Kifejtette, ez nem azt jelenti, hogy nálunk nincs döntés az innováció beszerzéséről, léteznek erre vonatkozó szabályok, pontrendszer, ám nem a legköltséghatékonyabb technológiákat finanszírozza az állam. Megfelelő elemzés ismeretében ugyanakkora összegből nagyobb hatékonyságú vagy több új gyógyszert, technológiát lehetne beszerezni. Ebben benne van, hogy talán egy beteg életét megmentették, de a társadalom összességében veszített.

A szakértő rámutatott, az egyéni érdek nem minden esetben egyezik a közösségi érdekkel, ezért van szükség egy összetett, méltányos szabályrendszerre.

Jelenleg két versenytárgyalás van folyamatban, az egészségügyi minisztérium meghirdette a teljes gyógyszerár-politika és -szabályozás átgondolására a tendert, valamint a szabályrendszer kidolgozását az innovatív technológiák befogadására. „Ha ezt sikeresen lemenedzselik, megtalálják a megfelelő szakembereket, majd gyakorlatba ültetik a javaslataikat, van rá esély, hogy egy-két éves távlatban beindul a változás, és Románia fel tud zárkózni Közép-Kelet-Európához. Ha az alapvető szervezési és egészségpolitikai gondokat sikerül megoldani, akkor nemcsak az innovációhoz jutnak hozzá jobb mértékben a hazai betegek, de megszűnnek a torzulások a piacon, és nem fordul elő, hogy gyógyszerek tűnnek el” – szögezte le lapunknak Lorenzovici László.

Rohamosan súlyosbodó orvoshiány a sürgősségin: több pénz, tehercsökkentés, megfelelő törvényi háttér kellene

Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt.