Csak kevesen jutnak hozzá Romániában az uniós tagországokban használt, legkorszerűbb egészségügyi technológiákhoz
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
A daganatos betegek vagy ritka betegségekben szenvedők a külföldön elérhető innovatív készítmények alig 25 százalékához férnek hozzá Romániában, ugyanis az országban nincs kidolgozott egészség-gazdaságtani elemzési rendszer. Lorenzovici László egészségügyi közgazdász a Krónikának kifejtette, sürgősen szükség lenne az uniós tagországokban alkalmazott egészségtani technológiai értékelési rendszerre, mely során mérlegelik nemcsak a gyógyszerek, hanem minden egészségügyi innováció hozadékát.
2022. augusztus 24., 08:302022. augusztus 24., 08:30
2022. augusztus 24., 09:152022. augusztus 24., 09:15
Románia sereghajtó az Európai Unióban az állam által támogatott egészségügyi innováció tekintetében. Az újonnan felfedezett gyógyszerek mindössze 25 százaléka jut el a hazai betegekhez, és azok is nagy késéssel, az uniós jóváhagyás után átlag 899 nap után. Minderre a Ritka betegségekben és ritka típusú rákban szenvedő betegek hozzáférése az innovációs terápiákhoz elnevezésű webináriumon mutattak rá nemrég. Ioana Bianchi, a Gyógyszergyártók Romániai Egyesületének igazgatója az online rendezvényen kifejtette,
Romániában nem létezik erre külön nyilvántartás, de becslések szerint évente 25 ezer beteget diagnosztizálnak a rák valamilyen ritka típusával, és egymillióan szenvednek valamilyen egyéb ritka betegségben.
„A világ egyetlen országában sem tudnak biztosítani a betegek számára minden elérhető korszerű gyógyszert, ezért el kell dönteni, hogy mit és hogyan finanszíroz egy állam” – mutatott rá megkeresésünkre Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. Kifejtette, az Európai Unióban létezik egy összetett gyógyszerbefogadási rendszer és szabályzat, ami magában foglal egy árpolitikát és egy támogatási stratégiát. Általában a modern gyógyszerek nagyon drágák, mert magasak a fejlesztési költségek, így el kell dönteni, hogy az új gyógyszerek közül melyiket és annak elérhetőségét milyen logika alapján finanszírozza az egészségügyi minisztérium vagy az országos egészségbiztosítási pénztár. Az összetett kritériumrendszer része az egészség-gazdaságtani elemzés, ami azt jelenti, hogy szembeállítják a költséget a nyereséggel, részletezte a szakértő.
Az egészségügyi haszonnak ugyanakkor két vonzata van: az emberek élettartama hosszabb lesz, és az életminősége is javul. Ezt a kettőt nem lehet szétválasztani, a két elem kombinációját kell figyelembe venni, mert nem mindegy az, hogy a beteg életét húsz évvel meghosszabbítják, de lélegeztetőgépre kényszerül, vagy kevesebbet él ugyan, de jó életminőségben.
Az új technológiák, mint a szenzoros vércukormérő, hozzájárulnak a beteg életminőségének javulásához
Fotó: 123RF
Románia kivételével minden európai uniós tagország kidolgozott egy egészség-gazdaságtani elemzési rendszert, mely országonként különbözik ugyan, de ugyanaz a gerince: az úgynevezett egészségtani technológiai értékelés során mérlegelik nemcsak a gyógyszerek, hanem minden egészségügyi innováció hozadékát. „Ma már nincs különbség a gyógyszerek és a különböző technológiák – stent, pacemaker, implantátum, applikációk – között, azt a különböző országok finanszírozói közösen kezelik” – részletezte Lorenzovici László, példaként említve a szenzoros vércukormérőt, ami hozzájárul az élettartam hosszabbításához, a beteg életminőségének javulásához.
Hogy egy ország mennyi innovációt szerez be, mire van fedezete, ez függ a gazdasági teljesítőképességétől, az adóbehajtási hatékonyságtól. A folyamat úgy zajlik, hogy az egészségközgazdászok felmérik a különböző innovációs technológiákat, gyógyszereket, majd a döntéshozók egészséggazdasági, méltányossági, és más kritériumokat figyelembe véve elhatározzák, mi kerül be az adott év költségvetésébe.
Kevés a nagy teljesítményű képalkotó berendezés Romániában, és ezek is egyenlőtlenül oszlanak meg az országon belül. Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megkeresésünkre leszögezte, elviekben Erdélyben jobb a helyzet.
Romániában nem dolgozták ki az összetett rendszert, ez a szakterület gyerekcipőben jár, ami Lorenzovici László szerint még a volt kommunista országokhoz képest is hatalmas a lemaradás. Kifejtette, ez nem azt jelenti, hogy nálunk nincs döntés az innováció beszerzéséről, léteznek erre vonatkozó szabályok, pontrendszer, ám nem a legköltséghatékonyabb technológiákat finanszírozza az állam. Megfelelő elemzés ismeretében ugyanakkora összegből nagyobb hatékonyságú vagy több új gyógyszert, technológiát lehetne beszerezni. Ebben benne van, hogy talán egy beteg életét megmentették, de a társadalom összességében veszített.
Jelenleg két versenytárgyalás van folyamatban, az egészségügyi minisztérium meghirdette a teljes gyógyszerár-politika és -szabályozás átgondolására a tendert, valamint a szabályrendszer kidolgozását az innovatív technológiák befogadására. „Ha ezt sikeresen lemenedzselik, megtalálják a megfelelő szakembereket, majd gyakorlatba ültetik a javaslataikat, van rá esély, hogy egy-két éves távlatban beindul a változás, és Románia fel tud zárkózni Közép-Kelet-Európához. Ha az alapvető szervezési és egészségpolitikai gondokat sikerül megoldani, akkor nemcsak az innovációhoz jutnak hozzá jobb mértékben a hazai betegek, de megszűnnek a torzulások a piacon, és nem fordul elő, hogy gyógyszerek tűnnek el” – szögezte le lapunknak Lorenzovici László.
Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
szóljon hozzá!