Látni kéne. Pénz és stratégia szükséges a méltánytalanságok felszámolására és a megfelelő ellátáshoz
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Kevés a nagy teljesítményű képalkotó berendezés Romániában, és ezek is egyenlőtlenül oszlanak meg az országon belül. Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megkeresésünkre leszögezte, elviekben Erdélyben jobb a helyzet, mint az ország sok más régiójában, de a méltánytalanság ott is tetten érhető, hogy a viszonylag jól felszerelt térségekben sem jobb az ellátás, mint Európa nagy részében.
2022. augusztus 05., 09:012022. augusztus 05., 09:01
2022. augusztus 05., 09:022022. augusztus 05., 09:02
Egyenlőtlenül oszlanak meg a korszerű diagnosztikai berendezések az ország különböző megyéiben, amúgy is kevés van belőlük, és ezen belül is sok található a magán egészségügyi szektorban. Az Országos Közegészségügyi Intézet által közzétett, a lakosság egészségi állapotáról szóló legutóbbi országos jelentés adataiból az derül ki, hogy az ország kórházaiban összesen 368 komputertomográf (CT) működik, 212 a közszférában és 156 a magán egészségügyi intézményekben.
A mágnesesrezonancia-készülékek (MRI) esetében az arány eltolódik a privát szféra felé: az országban 227 ilyen készülék van, ennek kevesebb mint fele (93) található a közkórházakban.
A közegészségügyi intézet jelentése szerint a magas teljesítményű berendezések azért fontosak, mert segítenek a pontos diagnózis felállításában és ez alapján a megfelelő kezelés alkalmazásában. Romániában a 2020-as adatok szerint egymillió lakosra 19,1 komputertomográf és 11,8 mágnesesrezonancia-készülék jutott.
Eszerint 2020-ban százezer lakosra számolva a legkevesebb CT-vizsgálatot Szilágy megyében végezték, mindössze 124-et. Az ellenpólus pedig Szatmár megye, ahol 4703 CT-vizsgálat jutott százezer lakosra. Magas volt a vizsgálatok száma még Bukarestben, Fehér, Bihar és Kolozs megyében is.
Tizenhét megyében a százezer lakosra jutó vizsgálatok száma meghaladta az országos átlagot, miközben 25 megyében az alatt volt. Az MR-vizsgálatok esetében is egyenetlen a megoszlás, például Călărași megyében nem végeztek egyetlen ilyen vizsgálatot sem. Giurgiu megyében ugyan végeztek, de mindössze 2–3-at százezer lakosra számolva.
Hasonlóan a lista végén szerepel Szilágy, Dâmbovița, Teleorman és Argeș megye is. Eközben a legtöbb MR-vizsgálatot, százezer lakosra 662-t, Bukarestben végeztek, szintén élen jár e tekintetben Kolozs, Temes, Brassó és Konstanca megye. Tizenkét megyében volt a vizsgálatok száma az országos átlag felett, és huszonkilenc megyében alatta.
„Sok tényező határozza meg, hogy egy országon belül a különböző régiókban élők milyen mértékben férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a felszereltség mellett fontos elem az orvosok száma is” – szögezte le a Krónika megkeresésére Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Kifejtette, Romániában a tizenegy egyetemi központ van a legjobban ellátva egészségügyi szolgáltató intézményekkel, ezáltal korszerű berendezésekkel is, ugyanakkor az egyetemi központokban sokkal kevesebb beteg jut egy orvosra, míg a többi térségben sokkal több beteget kell egy szakorvosnak ellátnia.
– mutatott rá az államtitkár. Meglátása szerint a moldvai, havasalföldi vagy a deltában található régiókban kevesebb az orvos, és a felszereltség is hiányosabb, mint Erdélyben, ahol jobb a betegek hozzáférése a különböző kivizsgálásokhoz. Ugyanakkor az ország egészére jellemző, hogy azokban a térségekben is lenne javítanivaló, ahol viszonylag jól működik a rendszer.
„Románia ebből a szempontból elmaradott, az egészségügyi innováció 40 százalékban kerül be az országba, az ellátáshoz, a legújabb vívmányokhoz való hozzáférés hiányos” – irányította rá a figyelmünket az államtitkár.
Fotó: Pixabay.com
Az ország különböző régióiban a felszereltség kiegyenlítése, a hozzáférés növelése csak több pénz bevonásával valósulhat meg, motiválni kell az orvosokat is, hogy az elmaradottabb megyékben vállaljanak szolgálatot, részletezte a szakpolitikus. Hangsúlyozta, mindehhez középtávú stratégiára van szükség, ezeket a problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani.
„Anyagi erőforrásokat úgyis lehetne előteremteni, hogy azokat átcsoportosítjuk, például kisebb kórházakat megszüntetünk, és ott fejlesztünk, ahol több kilométert kell utazni az egészségügyi szolgáltatásért, vagy nagyobb a várólista egy CT-vizsgálatra, ám ezt sem az RMDSZ, sem én nem támogatom, mert egyik helyen javulna, de a másik helyen romolna a szolgáltatás minősége” – ecsetelte az államtitkár, aki szerint egyértelműen több pénzt kell fordítani az egészségügyre, csak így lehet az ország egészségügyi rendszerét felzárkóztatni Európához, és csak így lehet az országon belül is kiegyenlíteni a különböző régiók szintjét.
Vass Levente ugyanakkor fontosnak tartja a magán és az állami egészségügyi szektor közötti egyensúly fenntartását, mert ha az állam nem tudja megfelelő ütemben felszerelni az intézményeit, több pénzt kell kifizetniük a betegeknek saját zsebből.
– magyarázta Vass Levente. Kérdésünkre arra is kitért, hogy a 2010-es decentralizációnak éppen az volt a célja, hogy az önkormányzatok saját költségvetési forrásaikból, pályázati források bevonásával segítsék a kórházak nagy gépparkját, innovatív fejlesztését, a hotelszolgáltatás minőségének javítását. Akkor mintegy hatvan kórház maradt a minisztérium alárendeltségében, 350 átkerült a megyei, városi önkormányzatokhoz.
„Vannak Székelyföldön és a Partiumban jó példák, ahol az önkormányzatok támogatásával jelentős anyagi támogatáshoz jut az egészségügy” – mondta a szakember. Szintén a székelyföldi megyék példájára hivatkozva hangsúlyozta, lehet taktikai, irányítottan betegközpontú fejlesztéseket eszközölni, így kevesebb pénzből is jobb eredményeket lehet elérni.
„A csíkszeredai kórház kardiológiai központot fejleszt, a sepsiszentgyörgyi stroke-központot, ezeknek a térségen belül megvan a létjogosultsága a marosvásárhelyi egyetemi szintű ellátás mellett” – mutatott rá Vass Levente.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!