A legfrissebb adatok szerint az Unió tagállamai közül Romániában működik a legrosszabbul a transzplantációs rendszer, itt a legalacsonyabb a donorok száma is: egymillió lakosra jut három szervadományozó.
2014. február 06., 20:092014. február 06., 20:09
Ez az átlag az Európai Unióban 18 az egymillióhoz, a legmagasabb Spanyolországban, ahol 34 donor jut egymillió lakosra. A negatív mutatókat a szakemberek a nagyon szigorú jogszabályokkal magyarázzák. Az Unió országaiban rendszerint bárkinek felhasználhatják a szerveit, ha a család vagy az érintett erről másként nem rendelkezik.
Ezzel szemben Romániában minden szervadományozás feltételezi a család írásos beleegyezését, ami elnyújtja és nehézkessé teszi az eljárást. A transzplantációs várólista különben hosszú, vesére legalább háromezren, míg májra több mint ötszázan várnak.
Marosvásárhelyen kétféle átültetést végeznek: szív- és csontvelő-transzplantációt. Benedek Lázár Erzsébet, a Marosvásárhelyi Csontvelő-átültetési Klinika hematológus főorvosa segített megérteni a szerv- és a sejtátültetés közötti eltéréseket. A csontvelő-átültetés esetében mindig élő donoros beavatkozásról beszélünk.
Az ilyen típusú beavatkozásoknál a következő lehetőségek állnak fenn: a páciens saját őssejtjeit használják fel, és ha ez nem lehetséges, akkor a donor lehet családtag, illetve a román vagy nemzetközi transzplantációs regiszterből egy olyan személy őssejtjeit ültetik be, akinek a mutatói 100 százalékban kompatibilisek a betegével. A szervátültetések esetében is gyakori az élő donoros adományozás. Egészséges emberek felajánlhatják családtagjaiknak vagy ismeretleneknek is egyik veséjüket, illetve a májuk egyik lebenyét.
A szívtranszplantáció az egyetlen olyan műtét, amelyhez kizárólag dobogó szívű agyhalott vagy hat, maximum nyolc órája halott ember szívére van szükség. A szerv- vagy sejtadományozásnak mindig önkéntes alapúnak kell lennie, és a donornak ebből semmilyen anyagi előnye nem származhat. A transzplantációs rendszer az orvosi titoktartás hatáskörébe tartozik, ezért – hacsak nem hozzátartozókról van szó – a donor nem tudhatja, hogy a szerve vagy sejtjei kihez kerülnek, mint ahogy a beteg sem tudhatja meg, hogy kinek köszönheti életét.
„Elméletileg nálunk is létezik annak a lehetősége, hogy az egyén végrendelkezzen arról, hogy hirtelen halálesetkor vagy az agyhalál beálltával felhasználhatják a szerveit” – mondta Kovács Judit intenzív terápiás főorvos, hozzátéve, hogy mindez a gyakorlatban nem igazán működik. „Az lenne a normális, ha előtte megkérdeznék és nyilvántartásba vennék azokat a személyeket, akik agyhalál vagy baleset esetén felajánlják szerveiket. Mert ha belegondolunk, ez a gesztus egy szívet, egy májat, két vesét, két szaruhártyát jelent, tehát hat másik emberi életet menthet meg” – vélekedik Benedek Lázár doktornő.
Azon személyek esetében, akiknél megállapították az agyhalált, vagy hirtelen balesetet szenvedtek, mindig a családtagok határoznak arról, hogy felhasználhatják-e a szerveket. „Ez nagyon nehéz döntés, mindenkinek a lelkéből kell jöjjön az, hogy igent mondjon” – mondta az intenzív terápiás főorvos. Az agyhalál beálltát egy intenzív terápiás orvosokból és neurológusokból álló szakmai bizottság dönti el. Ezt követően meg kell győzniük a hozzátartozókat arról, hogy a páciens szerveit engedjék más betegek javára felhasználni.
„A családtagoknak végtelenül nehéz elfogadniuk, hogy szerettük szuszog, dobog a szíve, de nincs, és nem is lesz soha agyi tevékenysége. Ezért is van az, hogy a szervátültetés a sejttranszplantációnál sokkal komolyabb etikai kérdéseket vet fel” – mondta a hematológus főorvos.
Százan várnak új szívre Marosvásárhelyen
A kétéves kényszerszünet után újranyílt szívgyógyászati központ szív- és érsebészeti klinikáján a hivatalos nyilvántartások szerint mintegy százan várnak arra, hogy új szívet kapjanak. Horaţiu Suciu egyetemi tanár, a klinika vezetője néhány napja sajtótájékoztatón erősítette meg: klinikája szakemberek és gyógyszerek tekintetében is készen áll az átültetésre szánt szervek kivételére és transzplantációjára.
A két steril szobával rendelkező marosvásárhelyi csontvelő-átültetési klinikán tavaly ötven emberen végeztek csontvelő-átültetést, ami a 17 steril szobával rendelkező és 115 beteget kezelő bukaresti konkurenciához képest kiváló eredménynek számít. A klinikának jelen pillanatban mintegy 25 várólistás betege szerepel a nyilvántartásban.
Nagyvárad, a pozitív példa
Nagyvárad már évek óta listavezető a szervdonorok listáján. Carmen Pantiş, a megyei kórház transzplantációs koordinátora ezt részben az intenzív osztályra érkező esetek hatékony megfigyelésének és a helyi sürgősségi kórház megfelelő felszereltségének tulajdonítja.
Tájékoztatása szerint 2012-ben Romániában összesen 65 donort jegyeztek, ebből 22, azaz egyharmada nagyváradi volt. Tavaly a transzplantációs hálózat kibővítésének köszönhetően már több szervet tudtak begyűjteni országos szinten, a 135 donorból viszont 29 még mindig Váradról érkezett, miközben a lista második helyén álló Temesvár 14 donorral szerepelt. „Gyakran nehéz körülmények között végzett, nagyon komoly csapatmunka áll az eredmények hátterében” – magyarázta lapunknak Pantiş.
„Én általában azután találkozok és beszélek a családtagokkal, miután már értesültek a paciens állapotáról, már közölték velük, hogy nem létezik terápiás módszer a megmentésére. Nagyon nehéz ilyenkor. Vannak, akik könnyebben hajlanak arra, hogy a szerveket felajánlják átültetésre, míg mások először elzárkóznak ettől a lehetőségtől, sokkos állapotba kerülnek, vagy nem is fogják fel, hogy mi történik” – mondta az amúgy aneszteziológusként is dolgozó Pantiş. Ilyenkor az idő is számít, de tapasztalata szerint a legtöbben 24 óra leforgása alatt döntenek, csak ritkán fordul elő, hogy valaki túl későn egyezik bele a felajánlásba.
„Tavaly egyszer előfordult, akkor már csak a vesét tudtuk megmenteni. Azt ugyanis nem kockáztathatjuk meg, hogy beteg szervet ültessünk át” – magyarázta. A legnehezebb helyzetbe akkor kerül, amikor a családtagok az első beszélgetés után már elzárkóznak az újabb próbálkozástól. Volt viszont tavaly egy eset, amikor egy agyhalott beteget előbb átvitettek Debrecenbe, majd miután az ottani orvosok is megerősítették, hogy a pacienst nem lehet megmenteni, a család visszahozta, és rábólintott a szervek kivételére.
Idegenkednek a szervadományozástól
Háromszéken az elmúlt tíz év alatt egyetlen példa sem volt arra, hogy szerveket ajánlottak volna fel transzplantációra. András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, az elmúlt évben szerezték meg a minősítést, miáltal az intézmény jogosult a szervkivételre.
Az orvosok kielemzik, hogy az agyhalál állapotában levő beteg szervei alkalmasak-e az esetleges átültetésre, majd tájékoztatják a hozzátartozókat a társadalmi szolidaritás ezen formájáról, ami reményt jelenthet a szervátültetésre váró betegeknek. Megtudtuk: az elmúlt tíz évben nem volt példa rá, hogy Háromszéken valaki végrendeletben felajánlotta volna szerveit átültetésre, és a hozzátartozók sem egyeztek bele az adományozásba.
Idegenkednek a szervadományozástól a Szatmár megyeiek is – közölte Constantin Demian, a megyei kórház sajtószóvivője. „Tavaly év elején alakult egy szakorvosokból álló öttagú bizottság a kórház keretében, akiket értesítenek, amint a klinikai halál állapotába kerül egy fiatalabb, egészséges személy. Az orvosok ilyenkor megállapítják, hogy érdemes-e a műtét céljából lehívni a bukaresti transzplantációs intézet szakembereit, vagy sem. Ugyanakkor kikérik a hozzátartozók véleményét is, mely zömében elutasító a szervátültetéssel szemben” – magyarázta.
A szóvivő szerint helyi szinten nem vezetnek nyilvántartást olyanokról, akik még életükben hozzájárulnak ahhoz, hogy – amennyiben viszonylag fiatalon éri őket a halál – szerveik átültetésével megpróbálják mások életét megmenteni.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége felhívást intézett szerdán este a pedagógusokhoz az államfőválasztás kapcsán, Márton Áron püspök gondolatát idézve.
Ünnepélyes keretek között megnyitották szerda este a temesvári Szent György-székesegyházban a Millenium Csanadiense 1030–2030 című vándorkiállítást, mely az egyházmegye 1030–1552 közötti 500 évét ismerteti dokumentumok és régészeti leletek bemutatásával.
Nemi erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
szóljon hozzá!