Irrelevánsnak tartja Kereskényi Gábor polgármester, hogy egy ingatlanportál felmérése szerint Szatmárnémeti Erdély legkevésbé biztonságos városa. Az elöljáró lapunknak a közbiztonság növelése érdekében hozott intézkedésekről is beszámolt.
2017. február 02., 13:412017. február 02., 13:41
Irrelevánsnak tartja Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Storia.ro ingatlanportál felmérését, amely szerint erdélyi viszonylatban a partiumi megyeszékhely a legkevésbé biztonságos város. Az elöljáró a Krónikának úgy fogalmazott: nem ingatlanos blogoknak kellene megállapítaniuk egy-egy település közbiztonságának szintjét. Szerinte a sajtó indokolatlanul kapta fel a napokban a felmérést, „pedig a kormány gondoskodik róla, hogy ne legyen uborkaszezon\".
Kereskényi ugyanakkor azt is elmondta: Szatmárnémetiben, mint bármelyik városban, van mit javítani a közbiztonságon, de a megyeszékhely e téren nem áll rosszabbul, mint akármelyik másik erdélyi település, „a Kárpátokon túli régióról nem is beszélve\". A polgármester kifejtette: a biztonsági szint növelése érdekében több intézkedést is terveznek, például hamarosan bővítik a közvilágítási rendszert, főként a lakónegyedekben. A projektre az idei költségvetésben elkülönítették a szükséges összeget, és már tanulmányokat is rendeltek. Ezenkívül bővítenék a jelenleg 66 térfigyelő kamerából álló városi hálózatot, ugyanakkor az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi rendőrség állományát is növelik, ennek érdekében most is zajlanak a versenyvizsgák. Kereskényi rámutatott: reálisan felmérve a helyzetet, a városban még 25 helyi rendőrre lenne szükség, akiket nem irodai munkára, hanem gyalogos járőrözésre alkalmaznának.
A Storia.ro ingatlanközvetítő portál egyébként tavaly november és idén január között végzett közvélemény-kutatást: a portált meglátogató felhasználók néhány kérdésre válaszolhattak arra vonatkozóan, hogy a lakhelyüket, azaz a negyedet, ahol élnek mennyire tartják biztonságosnak, zajosnak, tisztának, költségesnek, illetve mennyire elégedettek a környéken található üzletek, intézmények, kulturális, oktatási és egészségügyi létesítmények, zöldövezetek tekintetében. A D&D Research piackutató céggel közösen végzett felmérésben közel 94 ezren vettek részt a Storia.ro közleménye szerint, arra ugyanakkor nem térnek ki, hogy az egyes településekről hány lakos osztotta meg a véleményét.
Az önbevallásos értékelések szerint Nagyvárad a legbiztonságosabb város, ezt követi Brassó, Kolozsvár, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy és Temesvár. Ezzel szemben Alexandria, Suceava és Szatmárnémeti bizonyult a legveszélyesebbnek, ez utóbbi és Resicabánya – amely a negatív lista tizedik helyét foglalja el – az egyetlen erdélyi város az utolsó tíz helyezett között.
Régiók szerinti leosztásban Erdélyt tartják a legveszélytelenebbnek, a sorban pedig a Körösök vidéke és Bukarest környéke következik. Az ellenkező oldalon Máramaros környékét és Moldvát tartják a legkevésbé biztonságosnak. Az ingatlanközvetítő portál lakónegyedek szerinti összeállítást is közölt, eszerint előkelő helyezést ért el Kolozsvár több térsége is: a Donát az ország legbiztonságosabb negyedének bizonyult, míg a Györgyfalvi a negyedik helyen áll. A közlemény szerint egyébként a negyedek alapján összeállított listához csak azokat a városrészeket vették figyelembe, amelyeket legalább száz felhasználó értékelt.
A lakók által legbiztonságosabbnak ítélt városokban egyébként a bruttó hazai termék (GDP) is magas, a lista élén végzett települések népessége ugyanakkor jellemzően meghaladja a 300 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt van. A Storia.ro szerint ugyanakkor a legveszélyesebb városok 100 ezer fő alatti lakossal rendelkeznek, az állástalanok aránya pedig eléri a 8 százalékot.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.
szóljon hozzá!