Két megye „szomját oltja” az erdélyi gigaprojekt: 350 milliós EU-támogatásból biztosítják Kolozs és Szilágy megye vízellátását

Két megye „szomját oltja” az erdélyi gigaprojekt: 350 milliós EU-támogatásból biztosítják Kolozs és Szilágy megye vízellátását

Megengedhetik maguknak. Kolozs megye mellett a Szilágyságot is a Tárnica-tóból látják el jó minőségű ivóvízzel

Fotó: Barabás Ákos

Erdély legnagyobb uniós beruházása valósulhat meg a következő öt évben: Szilágy és Kolozs megye 750 ezer lakosa jut minőségi ivóvízhez, miután 235 településen építik ki vagy korszerűsítik a víz- és szennyvízhálózatot. A 350 millió eurós vissza nem térítendő támogatásra régóta szükség van, állítják az illetékesek.

Pap Melinda

2019. szeptember 04., 14:572019. szeptember 04., 14:57

2019. szeptember 05., 12:402019. szeptember 05., 12:40

Erdélyi szinten mindenképp, de országos viszonylatban is az egyik legnagyobb uniós fejlesztésre írta alá a finanszírozási szerződést a bukaresti kormánnyal az Európai Unió. Brüsszel pénteken bólintott rá arra, hogy mintegy 350 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyújtson Szilágy és Kolozs megye víz- és csatornahálózatának kiépítésére, korszerűsítésére.

Az óriásprojekt kivitelezése öt év, ennek köszönhetőn 235 településen mintegy 750 ezer lakos jutna jó minőségű, ellenőrzött ivóvízhez.

A Tárnica-tó látja el a Szilágyságot is

„Szilágy megye számára nagyon fontos ez a projekt, mivel az utóbbi 4-5 évben elapadtak a kutak, és víz­problémák jelentkeztek” – nyilatkozta a Krónikának Szilágyi Róbert, a Szilágy megyei önkormányzat alelnöke a projekt kapcsán. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a megye egyetlen víztározója, a varsolci nem tud elég jó minőségű ivóvizet biztosítani, az ottani víz hosszas tisztítást, kezelést igényel.

A szomszédos Kolozs megyét és Kolozsvárt ellátó Tárnica-tóban ellenben kiváló minőségű a víz, így a projekt keretében a szilágyságiaknak is innen szállítanák a megyehatáron keresztül az ivóvizet. A gyalui víztározóból Bánffyhunyadon, Váralmáson keresztül jutna el a fővezeték Zilahra.

Az áfával együtt 422 millió eurós befektetés 85 százalékát – 352 millió eurót – az Európai Unió állja, 13 százalék – 45 millió euró – az állami költségvetésből érkezik, míg 2 százalékot – 7 millió eurót – a helyi önkormányzatok biztosítanak. Újabb 69 millió eurót a rendszergazda Szamos vízgazdálkodási vállalat nyújt a beruházás egyik fő haszonélvezőjeként.

Szilágy megyében – amely 1,35 millió euróval száll be a projektbe – 1090 kilométer vízhálózatot építenek ki, és 120 kilométernyit újítanak fel, míg a 2000-nél több lakossal rendelkező településeken a szennyvízelvezetést is megoldják:

308 kilométer új szennyvízcsatornát fektetnek le, és újabb 70 kilométernyit cserélnek ki. Szilágyi Róbert, a megyei önkormányzat alelnöke szerint a beruházás ezzel távolról sem ér véget, 99 új víztározó egységet, víztisztító állomást és derítőtelepet is építenek – utóbbiból hármat fel is újítanak –, illetve 72 új szivattyútelep is létesül, illetve 3-at felújítanak.

Gigaberuházás, 32 tender

Szilágyi Róbert elmondta, az óriásberuházást szakaszokra bontották, így ennek keretében 32 közbeszerzési eljárást írnak ki, ebből 26 kivitelezésre, 4 szolgáltatásra és 2 beszállításra vonatkozik. A tenderek egy részének július végén le is járt a határideje, például a vezetékes víz biztosítására Zilah–Szilágysomlyó–Szilágycseh útvonalon két cég jelentkezett. Akárcsak a szilágysomlyói vagy a szilágycsehi víz- és csatornahálózat kiépítésére, bővítésére. Szamosudvarhely és Náprád között szintén a beruházás első szakaszában épülhet ki a vízhálózat és Zsibó víz- és csatornahálózatát is első körben korszerűsítik, bővítik.

A megyei tanács alelnöke elmondta, a pályázat feltétele volt, hogy a vezetékes vizet csak 50-nél, míg a szennyvízelvezetést 2000-nél nagyobb lélekszámú településeken oldhatják meg, így azokon a településeken, melyek nem felelnek meg a feltételeknek, kormányzati pénzből próbálták megoldani. A magyarlakta községek közül Kraszna, Varsolc, Krasznahorvát, Szilágyperecsen, M­agyarkecel, Krasznahídvég, Somlyó­újlak, Sarmaság, Kémer, Kárásztelek, Szilágybagos, Ipp, Szilágy­nagyfalu, Márkaszék kap új vagy felújított vízhálózatot, míg Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehen, Zsibón és Sarmaságon a szennyvízvezeték is megújul, bővül.

Összesen 3500 kilométernyi vízvezetéket, illetve 1500 kilométernyi szennyvízcsatornát fektetnek le.

Szilágyi Róbert szerint a közbeszerzési eljárások decemberre járnak le, és amennyiben nem lesznek óvások, és az időjárás is megfelel, a jövő év elején elkezdődhet a tulajdonképpeni munka.

Galéria

Várhatóan a jövő év elején kezdődhetnek a munkálatok a Kolozs és Szilágy megye vízellátását biztosító óriásprojekt keretében (képünk illusztráció)

Fotó: Veres Nándor

Nagy segítség Kolozs megyében is

Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke lapunktól értesült arról, hogy a több hónapos várakozás után Brüsszel is aláírta a finanszírozási szerződést; szavai szerint a két önkormányzat és a kormány már egy éve vár erre. „Nagyon jó hír, hogy végre aláírták” – értékelte a Krónikának az RMDSZ-es politikus, aki szerint még a várakozási idő alatt elindították az engedélyezési folyamatot.

A projekt elsősorban Szilágy megye számára fontos, értékelte a Kolozs megyei alelnök, rámutatva: a Tárnica-tó vize sokkal jobb minőségű, mint a varsolci, és nemcsak Kolozsvárt képes ellátni, a két megye lakosságának is bőven elegendő.

Vákár István szerint a projekt legfontosabb része a fővezeték eljuttatása Szilágy megyébe.

A gyalui gyűjtőtótól Kolozs megyében Désig van elvezetve a víz, de ebben a térségben újratervezésre lesz szükség, mivel a tervezőcég eredetileg egy szintén uniós projekt keretében felújítandó út mentére rajzolta a vezetéket, ahonnan el kell költöztetni. Az alelnök szerint az óriási projekt része lesz a Szamos vízgazdálkodási vállalat kolozsvári, Odobești utcai tározójának a korszerűsítése is, ahonnan a kincses város lakossága kapja az ivóvizet.

Kolozs megye jelenleg 60–70 százalékban van ellátva vezetékes vízzel, mondta a megyei alelnök, aki szerint a projekt megvalósulásával az arány 90 százalékra nő. „Mindenhova nem fog eljutni, hiszen minden hegyoldalra nem tudjuk felvinni, de nagy segítség, mivel tiszta, ellenőrzött minőségű vizet biztosítunk a lakosságnak, melyből mindennap mintát vesznek” – értékelte lapunknak Vákár István.

Legalább 90 százalékosra növelnék a lefedettséget Háromszéken

Több mint százmillió eurót fordítanak a következő tíz évben Háromszéken az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére. A Kovászna megyei önkormányzattól származó információk szerint jelenleg a háromszéki települések mintegy 55 százalékában van vezetékes víz és csatornázás, ezt az arányt 2030-ig szeretnék 90–95 százalékra feltornázni. Ez nemcsak egy álom, teszünk is érte – szögezte le Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.

A megyei önkormányzat megnyert egy 12 millió lejes pályázatot – ebből a pénzből módosítják a Kovászna megyei ivóvíz- és csatornarendszer mestertervét, és ez alapján pályázhatnak az Európai Unió nagyberuházásokat támogató forrásaira a rendszer bővítése érdekében. A projekt Kovászna megye valamennyi közigazgatási egységét érinteni fogja. Az országos szinten megpályázott uniós támogatásokat leosztják a megyék között, hogy Románia tartani tudja vállalását, miszerint bővíti az ivóvíz- és szennyvízhálózatát, tehát a pályázat gyakorlatilag nyertesnek számít.

Tamás Sándor emlékeztetett, az elmúlt években már közel 100 millió eurót fordítottak az ivóvíz- és csatornarendszer fejlesztésére. Ennek keretén belül négy városban, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón korszerűsítettek, viszont a városokhoz tartozó falvakat a projekt nem érintette, így ezt a következő években kell pótolni. A Kovászna Megyei Tanács ugyanakkor 2,2 millió lejes tőkeemeléssel támogatja a szolgáltatót, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Közművek Rt.-t, a társtulajdonos sepsiszentgyörgyi önkormányzat pedig további egymillió lejjel járult hozzá a tőkeemeléshez. Ezzel elősegítik a befejezéshez közeledő projekt lezárását, hiszen drágultak az alapanyagok, növekedtek a bérköltségek, emiatt pedig a szolgáltató és a pályázatkivitelező vállalat kritikus helyzetbe került. Jelenleg a Közművek Rt. hét községben és négy városban szolgáltat. (Bíró Blanka)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 10., szerda

Tragikus autóbaleset nyomán elhunyt Bíró István református lelkipásztor

Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.

Tragikus autóbaleset nyomán elhunyt Bíró István református lelkipásztor
2024. április 10., szerda

A választási csatározások közepette a béke szigete szeretne lenni a 15. Kolozsvári Magyar Napok

Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.

A választási csatározások közepette a béke szigete szeretne lenni a 15. Kolozsvári Magyar Napok
2024. április 10., szerda

Intim fotók nyilvánosságra hozásával zsarolta tanárnőjét egy hetedikes diák az egyik erdélyi városban

Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.

Intim fotók nyilvánosságra hozásával zsarolta tanárnőjét egy hetedikes diák az egyik erdélyi városban
2024. április 10., szerda

Csak Nagyváradig jutott el a gyilkosságért elítélt magyar férfi, aki Bukarestben szökött meg a rend őrei elől

Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.

Csak Nagyváradig jutott el a gyilkosságért elítélt magyar férfi, aki Bukarestben szökött meg a rend őrei elől
2024. április 09., kedd

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán

Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
2024. április 09., kedd

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik

Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik
2024. április 09., kedd

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját

A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját
2024. április 09., kedd

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember

Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember
2024. április 08., hétfő

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén

Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén
2024. április 08., hétfő

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos

A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos