A kerékpárút a zöldek szerint a Szamos partján haladhatna
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
Beadvánnyal fordult a Kolozs megyei önkormányzathoz 21 civil szervezet, azt kérve, hogy hozzanak létre kerékpárutakat és sétányokat Kolozsvár és az alvóvárosául szolgáló Szászfenes közé. A zöldek szerint a terv a közlekedési dugók többéves problémáját is megoldaná.
2021. november 02., 22:542021. november 02., 22:54
A 21 civil szervezet szerint a kerékpárutakat és sétányokat a Szamos-parton alakíthatnák ki a két település között, ennek érdekében egy hidrológiai tanulmány elkészítését kérték a megyei tanácstól.
Mint rámutattak, az illetékes hatóságok a vízügyi igazgatóság területéből „csíphetnék le” a szükséges 10 méter széles területet, melyen a kerékpárút és sétányok mellett kilátókat is létrehozhatnának a természet és a madarak megfigyelésére.
Keddi közleményükben rámutatnak, hogy Kolozsvár és Szászfenes között több mint 60 ezer lakos ingázik naponta, illetve sokan vannak, akik Gyaluból, Magyarlónáról vagy más, távolabbi településekről járnak be dolgozni a kincses városba.
A kezdeményezők úgy vélik, hogy „A Szamos, a kék-zöld folyosó” néven futó projekt akár országosan is modellértékű lehetne, hatására paradigmaváltás történhetne a regionális területfejlesztés terén.
Adrian Dohotaru, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (Asociația Societate Organizată Sustenabil – SOS) elnöke rámutatott, hogy
A bicikliút zöldek által javasolt útvonala
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
Mint mondta, a szervezetek a korábbi kezdeményezésükhöz képest most újabb érvekkel és pontos útvonallal jöttek, többek között arra vonatkozóan, hogy a terv nem veszélyezteti a város ivóvíztartalékait, hiszen csak pár méterrel kellene odébb tolni a kerítést. Hozzátette, hogy
Szomszédságában zöldövezeteket alakíthatnának ki a Szamos-parton, hogy a lakosok a természet szépségét is jobban kiélvezhessék. A közleményben azt is hozzátették, hogy a kolozsvári Grigorescu negyed és a Szászfenes között partszakasz alkalmas is lenne a célra, hiszen egyenes szakaszról van szó, és az anyagi fedezet is megoldható lenne a Regionális Operatív Program (POR) vagy az Országos Helyreállítható Terv (PNRR) révén.
Az aláírok között ott van az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), a Román Madártani Társaság és a Romániai Kerékpárosok Szövetsége is, de a kezdeményezést a WWF Románia is támogatja.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
szóljon hozzá!