Kelemen Hunor: Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit meg kell tartani, Udvarhelyt vissza kell nyerni

Kelemen Hunor: Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit meg kell tartani, Udvarhelyt vissza kell nyerni

Kelemen Hunor: az RMDSZ azért volt sikeres az elmúlt több mint három évtizedben, mert mindig a magyar érdeket helyezte az első helyre

Fotó: Gönczy Tamás

Egy közvéleménykutatás szerint az Európai Unió (EU) polgárainak 63-64 százaléka elégedetlen az Európai Bizottság munkájával és változást akar, „azt gondolom, az erdélyi, Kárpát-medencei magyaroknak is az az érzése, hogy változásra van szükség” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Krónika

2024. április 26., 13:442024. április 26., 13:44

Kelemen Hunor úgy vélte, az emberek változást akarnak, amikor csökken a versenyképesség, a biztonságérzet, veszélyben érzik megszokott életüket, amikor beszűkülnek a perspektíváik.

Megalapozatlan az a vád, hogy aki euroszkeptikus, az EU-ellenes – jelentette ki. Hozzátette:

ha a magyarokat megkérdezik, nagy többségük európainak és az európai értékeknek, a görög-zsidó-keresztény hagyomány folytatójának tartja magát, „de a Bizottság vezetői rossz döntéseket hoztak, ezen változtatni kell”.

Kelemen Hunor azzal összefüggésben, hogy pénteken kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Kárpát-medencei magyar pártok vezetőivel a Budapesten zajló Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary), azt közölte: erőt jelentenek azok, akik együtt, hasonlóképpen gondolkodnak a magyar közösség, a különböző élethelyzetbe került magyarok sorsáról.

Azt mondta, fontos, hogy „legyen hangjuk”, a szülőföldön és együtt az EU-ban is erősek legyenek, mert a Kárpát-medencei magyar közösségek akkor sikeresek az érdekérvényesítésben, ha közösen lépnek fel, nagy dolgokban együtt terveznek és cselekednek.

Kelemen Hunor közölte, elvárás az RMDSZ és a magyar kisebbség részéről, hogy európai hatáskör legyen az őshonos nemzeti kisebbségek jogszabályi védelme, az európai lét, identitás értékeinek védelme, a létbiztonság, a kiszámíthatóság, a béke, az, hogy tervezni tudjanak a szülőföldjükön.

Az erdélyi politikus kitért arra is, hogy „az erdélyi magyar közösség 34 éven át megőrizte azt az eszközt, amit RMDSZ-nek nevezünk”, erre az eszközre szükség van az érdekérvényesítésben.

Idézet
Az RMDSZ azért volt sikeres az elmúlt több mint három évtizedben, mert mindig a magyar érdeket, a magyar közösség érdekképviseletét helyezte az első helyre

– hangsúlyozta. Rámutatott, ez 2024-ben sincs másként, főleg azért, mert azt látják, erős támadások érik az elmúlt évtizedek eredményeit, köztük az anyanyelvhasználatot.

Az anyanyelvhasználat, a magyar feliratok, a közösségi szimbólumok, a székely zászló használata miatt „több mint kétszáz pert visznek a polgármestereik” – fűzte hozzá.

Kelemen Hunor a Kossuth rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol azt mondta:

Idézet
az RMDSZ számára az európai parlamenti választás tétje az, hogy az erdélyi magyar közösségnek legyen európai uniós képviselője, „ne nélkülünk döntsenek az EU-ban”.

Ha lesz ötszázezer szavazatuk, két embert tudnak Brüsszelbe küldeni – idézte az MTI a szövetség elnökét.

korábban írtuk

Kelemen Hunor az RMDSZ EP-jelöltlistájának iktatásakor: a magyar emberek azt várják el, hogy az Unió megváltozzon
Kelemen Hunor az RMDSZ EP-jelöltlistájának iktatásakor: a magyar emberek azt várják el, hogy az Unió megváltozzon

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.

Jelezte egyúttal, hogy Romániában szuperválasztási év van, az európai parlamenti és az önkormányzati választást együtt tartják, magas, 60 százalék körüli részvételre számít.

A román pártok mobilizálnak, abban érdekeltek, hogy egész évben fenntartsák a reményt a győzelmükben, emiatt az RMDSZ-nek is erősen figyelnie kell a mozgósításra – fogalmazott.

Kelemen Hunor kiemelte, tapasztalatuk szerint a szavazati jogukkal élő magyarok több mint 90 százaléka a szövetség listáját támogatja, viszont részvételük nem maradhat el a román részvételtől, mindenkinek saját ügyeként kell kezelnie az európai parlamenti választást.

„Egyszer lehet elrontani az életben, utána már nem lehet helyre rakni” – hangsúlyozta.

A politikus az önkormányzati választásokról szólva kitért rá, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli megyékben nincs listája, mert ott nem élnek magyarok. Bákó megyében a moldvai csángók, Gorj megyében az RMDSZ állít megyei listát.

De ott van az országos európai parlamenti lista, ezért az RMDSZ-nek úgy kell mozgósítania a következő hetekben, hogy a Kárpátokon kívülről is kapja meg az arányos képviselethez szükséges szavazatokat – hívta fel a figyelmet.

Kelemen Hunor utalt rá, hogy 211-212 magyar polgármester van Romániában, abban bízik, hogy az önkormányzati választás után is több mint 200 településvezetőjük lesz, és a magyar önkormányzati képviselők száma sem változik, 2700-2800 között lesz.

Idézet
Van azonban néhány fontos város, Marosvásárhely és Szatmárnémeti, ezeket meg kell tudni nyerni, és meg kell tartani Maros és Szatmár megye önkormányzatát, Udvarhelyt pedig vissza kell nyerni”

– fogalmazott. Kelemen Hunor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőséges pártól azt mondta: a magyarellenességből építkező szervezet 2020-hoz képest mára megduplázta támogatottságát, amely 20 százalék felett van, így nemcsak a parlamentben, hanem az önkormányzatokban is jelen lesz, a mérgező, gyűlöletkeltő magyarellenes beszédek önkormányzati szinten is hallhatók majd.

Az erdélyi politikus a 15 éves magyar nemzetiségű sportoló közelmúltban történt edzőtábori bántalmazásáról azt mondta, intézményi és rendőrségi vizsgálatok indultak, az országos sporthatóság elnöke hallgat, amely elfogadhatatlan, és a vezető politikusok sem nyilatkoztak, mert félnek, vagy taktikáznak.

„A szélsőségesek ellen fel kel lépni, nem lehet hallgatni, a hallgatás soha semmit nem old meg” – szögezte le Kelemen Hunor.

korábban írtuk

„Renegátjáról” és az EMSZ kezdeményezte helyi koalíció elutasításáról kérdeztük az RMDSZ elnökét
„Renegátjáról” és az EMSZ kezdeményezte helyi koalíció elutasításáról kérdeztük az RMDSZ elnökét

Közel 300 polgármesterjelölttel vág neki az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásnak, amelyen az erdélyi megyéken kívül a Kárpátokon túli Bákó és Gorj megyében is indít tanácsosjelölti listát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 26., péntek

Régiósítás, településösszevonás: újra a közigazgatás reformjáról beszélt Marcel Ciolacu

Megyénként végzett alapos elemzések alapján végre kell hajtani az ország régiósítását – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön Temesváron.

Régiósítás, településösszevonás: újra a közigazgatás reformjáról beszélt Marcel Ciolacu
2024. április 26., péntek

Szűk, vizes terepről, járatlabirintusokból is ki kell menekítenie a bajba jutottakat a barlangi mentőnek

Élesben gyakoroltak az aggteleki cseppkőbarlangban, mentési technikákat összehangoló szakmai képzésen vettek részt kilenc ország barlangi mentői. Erdélyből is több szakember volt jelen a találkozón, többek közt Csis Ferenc.

Szűk, vizes terepről, járatlabirintusokból is ki kell menekítenie a bajba jutottakat a barlangi mentőnek
2024. április 25., csütörtök

A magyar többségű erdélyi önkormányzatokban sem veszik komolyan a magyar nyelv hivatalos használatát

Erdélyben folyamatosan csökken a magyar nyelvnek a hivatalokban történő használata. Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok Kolozsváron mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket 323 településről, ahol 20 százalék fölötti arányban élnek magyarok.

A magyar többségű erdélyi önkormányzatokban sem veszik komolyan a magyar nyelv hivatalos használatát
2024. április 25., csütörtök

Örökre elaltatták a Gyulafehérvár közelében feltűnt medvét

Sérülései miatt örökre elaltatták csütörtökön a Gyulafehérvár közelében, a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén feltűnt medvét.

Örökre elaltatták a Gyulafehérvár közelében feltűnt medvét
2024. április 25., csütörtök

Kórházat, stadiont és határátkelőt is „vitt” temesvári ülésére a Ciolacu-kormány

Több fontos Temes megyei beruházás is szerepelt a román kormány rendhagyó módon Temesváron zajló ülésének napirendjén.

Kórházat, stadiont és határátkelőt is „vitt” temesvári ülésére a Ciolacu-kormány
2024. április 25., csütörtök

Kábítószer hatása alatt ment dolgozni egy Máramaros megyei rendőr, pechjére tesztelték

Szolgálatba lépő rendőrről derült ki, hogy pszichoaktív szereket fogyaszthatott – jelentette be csütörtökön Florina Meteş, a Máramaros megyei rendőrség szóvivője.

Kábítószer hatása alatt ment dolgozni egy Máramaros megyei rendőr, pechjére tesztelték
2024. április 25., csütörtök

Korszerűbb, kényelmesebb, biztonságosabb Marosvásárhelyt ígér az újrázni készülő Soós Zoltán

Marosvásárhelyt etnikai hovatartozástól, kortól és foglalkozástól függetlenül mindannyiunk számára jobb hellyé kell tenni – hangoztatta Soós Zoltán polgármester csütörtökön, miután a választási irodában iktatta jelöltségét.

Korszerűbb, kényelmesebb, biztonságosabb Marosvásárhelyt ígér az újrázni készülő Soós Zoltán
2024. április 25., csütörtök

Medve okozott riadalmat az autópálya mellett Gyulafehérvár tőszomszédságában

Medve miatt adott ki a katasztrófavédelem mobiltelefonos Ro-Alert riasztást a Gyulafehérvárhoz tartozó Alsóváradján. Az állatot a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén, egy kertben látták.

Medve okozott riadalmat az autópálya mellett Gyulafehérvár tőszomszédságában
2024. április 25., csütörtök

Tíz nap után találták meg az egyik erdélyi településen egy víztározóba fulladt férfi holttestét

Megtalálták szerdán a tíz nappal ezelőtt az őraljaboldogfalvi víztározóban eltűnt fiatal férfi holttestét – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Tíz nap után találták meg az egyik erdélyi településen egy víztározóba fulladt férfi holttestét
2024. április 25., csütörtök

Nyelniük is kellett, de végül nagyot nyertek az aradi magyarok a Szabadság-szobor újraállításával

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.

Nyelniük is kellett, de végül nagyot nyertek az aradi magyarok a Szabadság-szobor újraállításával