Fotó: Mohácsi László Árpád
Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából Kelemen Hunor azt, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről; az RMDSZ elnöke szerint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a „magyarokat szájba verték”.
2017. október 06., 12:542017. október 06., 12:54
2017. október 06., 13:162017. október 06., 13:16
Pénteki aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet.
Kelemen Hunor „csúnya manipulációnak” minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkenték, akkor ezek száma 41-gyel növekedne.
A politikus hozzátette: az RMDSZ saját törvénytervezetéhez képest kompromisszumos javaslatokkal készült a szerdai parlamenti vitára, de a román pártok – kormányoldal és ellenzék egyaránt – még párbeszédet sem voltak hajlandók nyitni a magyar közösség egy természetes igényének és a nemzetközi intézmények vonatkozó ajánlásainak teljesítéséről. „Jelenleg sajnos a szélsőségesen nacionalista retorika erősödését érezzük. (...) Megyünk tovább, az ügyben a szenátusé a döntő szó, de úgy gondolom, a centenárium küszöbén sokkal konstruktívabb jelzés lett volna a román többség részéről, ha támogatta volna tervezetünket, sőt maga javasolt volna ilyen megoldást. Egy erős, magabiztos nemzet nem ijedne meg ettől” – idézte az MTI Kelemen Hunort.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség nem kért anyaországi segítséget a nyelvhasználati törvény elfogadtatásához, hiszen erről a román parlament dönt. Azt viszont fontosnak nevezte, hogy közvetítése révén személyes kontaktus alakult ki a két ország vezető kormánypártjainak elnökei, Orbán Viktor és Liviu Dragnea között, akik megállapodtak a marosvásárhelyi iskolaügy rendezéséről.
Kelemen Hunor kifejezte meggyőződését, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig önálló jogi személyiségként újjáalakul a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium, erre a legbiztonságosabb jogi megoldás az, hogy törvényt hoznak létrehozásáról, mert csak így lehet megvédeni az intézményt attól, hogy közigazgatási perrel ismét ellehetetlenítsék működését. „Még egy kormányhatározat sem jelent garanciát: ezt bebizonyította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete” – jegyezte meg.
Az RMDSZ a hónap végéig kidolgozza az iskola újraalapításáról szóló törvénytervezetet. „Ennek elfogadását nemcsak az RMDSZ-nek ígérték meg, erről a megoldásról az államközi kapcsolatok szintjén is a legmagasabb szinten egyeztettek” – mutatott rá Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából érkezett Aradra, ahol részt vesz a Szabadság-szobornál. illetve az egykori vesztőhelyen szervezett megemlékezéseken.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!