Fotó: Mohácsi László Árpád
Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából Kelemen Hunor azt, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről; az RMDSZ elnöke szerint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a „magyarokat szájba verték”.
2017. október 06., 12:542017. október 06., 12:54
2017. október 06., 13:162017. október 06., 13:16
Pénteki aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet.
Kelemen Hunor „csúnya manipulációnak” minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkenték, akkor ezek száma 41-gyel növekedne.
A politikus hozzátette: az RMDSZ saját törvénytervezetéhez képest kompromisszumos javaslatokkal készült a szerdai parlamenti vitára, de a román pártok – kormányoldal és ellenzék egyaránt – még párbeszédet sem voltak hajlandók nyitni a magyar közösség egy természetes igényének és a nemzetközi intézmények vonatkozó ajánlásainak teljesítéséről. „Jelenleg sajnos a szélsőségesen nacionalista retorika erősödését érezzük. (...) Megyünk tovább, az ügyben a szenátusé a döntő szó, de úgy gondolom, a centenárium küszöbén sokkal konstruktívabb jelzés lett volna a román többség részéről, ha támogatta volna tervezetünket, sőt maga javasolt volna ilyen megoldást. Egy erős, magabiztos nemzet nem ijedne meg ettől” – idézte az MTI Kelemen Hunort.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség nem kért anyaországi segítséget a nyelvhasználati törvény elfogadtatásához, hiszen erről a román parlament dönt. Azt viszont fontosnak nevezte, hogy közvetítése révén személyes kontaktus alakult ki a két ország vezető kormánypártjainak elnökei, Orbán Viktor és Liviu Dragnea között, akik megállapodtak a marosvásárhelyi iskolaügy rendezéséről.
Kelemen Hunor kifejezte meggyőződését, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig önálló jogi személyiségként újjáalakul a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium, erre a legbiztonságosabb jogi megoldás az, hogy törvényt hoznak létrehozásáról, mert csak így lehet megvédeni az intézményt attól, hogy közigazgatási perrel ismét ellehetetlenítsék működését. „Még egy kormányhatározat sem jelent garanciát: ezt bebizonyította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete” – jegyezte meg.
Az RMDSZ a hónap végéig kidolgozza az iskola újraalapításáról szóló törvénytervezetet. „Ennek elfogadását nemcsak az RMDSZ-nek ígérték meg, erről a megoldásról az államközi kapcsolatok szintjén is a legmagasabb szinten egyeztettek” – mutatott rá Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából érkezett Aradra, ahol részt vesz a Szabadság-szobornál. illetve az egykori vesztőhelyen szervezett megemlékezéseken.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
szóljon hozzá!