Fotó: Veres Nándor
Üdvözlik a Hargita megyei pedagógusok, oktatási szakemberek, hogy a kormány megemelte az iskoláknak járó állami támogatás értékét, hiszen az összeg csak ritka esetben elegendő minden kiadásra, gyakran kell kiegészítést kérniük a tanintézeteknek a helyi önkormányzattól.
2017. január 21., 12:112017. január 21., 12:11
Viszont továbbra is hangsúlyozzák, hogy a fejkvóta, azaz a diákok száma alapján működő finanszírozási rendszer nem ideális, hiszen rengeteg lényeges szempontot hagynak így figyelmen kívül. A Grindeanu-kormány döntése értelmében az évi támogatás diákonként 3740 lejre növekszik a korábbi 3043 lejről. Az intézkedés az állami, a felekezeti és a magániskolákat is érinti, az összeg pedig a pedagógusoknak járó bérkiegészítés miatt növekszik.
Csukás Levente, a Hargita megyei tanfelügyelőség főkönyvelője rámutatott: a tapasztalatok szerint a fejkvóta alapján a tanintézeteknek folyósított támogatás épphogy elég a költségekre. A szakember azt is elmondta: a 3740 egy átlag, de jelentős eltérések vannak az egyes megyék, települések, valamint a különböző profilú iskolák között. A művészeti iskolák diákjai után például nagyobb támogatás jár, mert a kis létszám miatt az alap nem lenne elég a pedagógusok bérére, illetve a vidéki tanintézetek is több állami pénzt kapnak. Gyakorlatilag 29 kategória létezik. Csukás Levente kifejtette: jellemzően a finanszírozás 85 százalékát az alkalmazottak fizetésére fordítják, 15 százalékot pedig az iskola folyó költségeire, de általában pluszforrásokra van szükség, ilyenkor fordulnak az iskolák az önkormányzathoz. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a kormánytól igényelnek kiegészítést.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő arról számolt be: a fejkvótás rendszer nem veszi figyelembe, hogy a hosszabb munkaviszonnyal, valamint a különböző érdemfokozatokkal rendelkező pedagógusoknak magasabb a fizetése. Az állami támogatás így ott elegendő, ahol fiatal a tanári gárda. Görbe Péter úgy tudja: az illetékesek tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy a közeljövőben új rendszer alapján számolják ki a finanszírozások mértékét. „Ha az új kormányprogramban megfogalmazottakat sikerül megvalósítani, számíthatunk arra, hogy a különböző épületek felújítására, tantermek modernizálására is lesz pénz” – fogalmazott a főtanfelügyelő.
Egy új rendszer bevezetését támogatja Szakács Paál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola igazgatója, aki rámutatott: náluk például több épületben zajlik az oktatás, a tanulók gépekkel dolgoznak, és bentlakást is működtetnek, így magas a fenntartási költség, viszont csak 550 diákjuk van. Ennek ellenére az igazgató természetesen örül a fejkvóta növelésének, reméli, hogy így valamelyest könnyebb lesz a tanintézet fenntartása. Ehhez képest nem kívánt konkrétumokba bocsátkozni Cseke Péter, a siménfalvi Mártonffy Gergely Általános Iskola igazgatója, aki egyszer saját szemével akar meggyőződni arról, hogy valóban több pénz jut a tanintézeteknek. Mint elmondta: általában a fizetésekre és a mindennapi költségekre elengedő a pénz, az épületek korszerűsítésére és egyéb fejlesztésekre pályázni szoktak, idén is így tesznek.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
szóljon hozzá!