Jogi dilemma: kötelezhető-e oltakozásra az alkalmazott?

Kire vonatkozik? A munkatörvénykönyv egyes előírásai arra kötelezik az alkalmazót, hogy a munkahelyen biztosítsa az egészség védelmét •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Kire vonatkozik? A munkatörvénykönyv egyes előírásai arra kötelezik az alkalmazót, hogy a munkahelyen biztosítsa az egészség védelmét

Fotó: Erdély Bálint Előd

Megoszlik a jogászok véleménye annak kapcsán, hogy a munkáltató kötelezheti-e a koronavírus elleni oltás felvételére alkalmazottait. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az viszont tény, hogy a munkaadó nem kötelezheti arra a beoltatlan alkalmazottakat, hogy bizonyos időközönként saját költségen teszteltessék magukat.

Bíró Blanka

2021. augusztus 13., 16:012021. augusztus 13., 16:01

Az alkalmazottak forduljanak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), ha a munkaadó oltásra kötelezi őket – tanácsolja az Avocatnet.ro jogi portál. Az oldal szakértői szerint

nincs olyan törvény az országban, amely lehetővé tenné a munkaadónak, hogy oltakozásra kötelezze az alkalmazottait,

törvénytelen, ha mégis ezzel próbálkozik, büntetéseket vagy éppen elbocsátást helyezve kilátásba. A munkavállaló ilyen esetben az igazságszolgáltatáshoz is fordulhat, ám ez általában költséges és hosszadalmas eljárás, így kézenfekvőbb, ha petíciót nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, javasolják a portálon. Arra is kitérnek, hogy ha a CNCD megállapítja a hátrányos megkülönböztetést, 1000–30 000 lej közötti bírságot róhat ki a magánszemély, és 2000–100 000 lej közötti bírságot egy csoport, közösség megkülönböztetése esetén.

Megkeresések a nyilatkozatok miatt

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács egyelőre egyetlen döntést hozott a témában, amelyben kimondták, hogy nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha nem alapvető szolgáltatás igénybevételét bizonyos feltételekhez – például oltáshoz vagy negatív teszteredményhez – kötik – nyilatkozta csütörtökön a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. Hozzátette azonban, hogy a munkáltató és munkavállaló közötti viszony esetében teljesen más az elbírálás.

Hasonló döntés még nem született, vannak ugyan megkeresések, kérdések, de folyamatban van ezek elemzése.

Idézet
Egyből nem kiáltunk hátrányos megkülönböztetést, elemeznünk kell a törvényi értelmezéseket”

– szögezte le a testület elnöke. Elmondta, egyetlen konkrét panasz van kivizsgálás alatt, ami arról szól, hogy egy nagy ügyvédi iroda feltételként szabta meg, hogy a munkatársai oltakozzanak vagy háromnaponta saját költségükön végeztessenek PCR-tesztet, és mutassák be annak negatív eredményét. A többi megkeresés nem konkrét ügy, hanem többnyire azt kérik, hogy a tanács indítson hivatalból eljárást közhivatalnokok, politikusok bizonyos nyilatkozatai miatt, például amiatt, hogy elhangzott, tegyék kötelezővé az egészségügyi alkalmazottak oltakozását, vagy hogy különböző nem alapvető szolgáltatások – üzletek, mozi – igénybevételét kössék a járvány megelőzését célzó feltételekhez.

„Ezek a nyilatkozatok még nem döntések, csak általában lehetséges forgatókönyveket, megoldásokat vázolnak fel, a megkeresések elemzése folyamatban van, döntések nem születtek” – mondta Asztalos Csaba.

Van-e törvényes alap?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata szerint csak abban az esetben szabhatja feltételként az oltást a munkaadó, ha erre van törvényes alapja, a kötelezettséget észszerűen és jogszerűen meg kell indokolni – mutatott rá Asztalos Csaba. Romániában sincs ilyen „expressis verbis”, tehát félreérthetetlenül arra vonatkozó törvény, amely kimondja, hogy bizonyos esetekben a munkaadó a koronavírus elleni oltás felvételére kötelezheti az alkalmazottait, viszont a munkatörvénykönyvben vannak olyan előírások, amelyek arra kötelezik a munkaadót, hogy a munkahelyen biztosítsa az egészség védelmére vonatkozó feltételeket, biztosítsa a munkatársak, ügyfelek, partnerek egészségének védelmét, sőt ez alkotmányos kötelezettség is.

„Jogi megközelítésben az a kérdés, hogy ez a törvényes előírás elégséges-e ahhoz, hogy a munkaadó oltásra kötelezze az alkalmazottait. Ebben a kérdésben megoszlik a jogászok véleménye, nemcsak Romániában, hanem például Magyarországon is felvetődött ez a dilemma” – részletezte a tanács elnöke.

Asztalos Csaba szerint az alkalmazott nem kötelezhető arra, hogy saját pénzén teszteltesse magát •  Fotó: Radu Tuta Galéria

Asztalos Csaba szerint az alkalmazott nem kötelezhető arra, hogy saját pénzén teszteltesse magát

Fotó: Radu Tuta

Törvénytelen kötelezni a tesztet saját költségen

Felmerült ugyanakkor, hogy a munkaadók azzal próbálhatják rávenni az oltakozásra a vonakodó alkalmazottakat, hogy ellenkező esetben időszakosan saját költségre elvégzett PCR-tesztet kérnek.

A teszt elég drága ahhoz, hogy háromnaponta ne lehessen kifizetni, tehát ezzel közvetve oltásra kötelezik a munkavállalót.

Ebben a kérdésben viszont Asztalos Csaba elmondása szerint a munkatörvénykönyv egyértelműen fogalmaz: a munkaadó az egészség védelmében sem hozhat olyan döntést, amely a munkavállaló költségét feltételezi, vagyis nem kötelezheti arra, hogy fizessen.

A diszkriminációellenes tanács elnöke azonban azt mondja, ha a döntéshozók elfogadnak egy olyan jogszabályt, amely a koronavírusra vonatkozóan ezt az előírást módosítja, akkor ez lehetővé válik, azonban egyelőre a munkatörvénykönyv ezt kifejezetten tiltja.

Idézet
A teszt különben járható út az oltás kiváltására, csak nem az alkalmazott költségén. Tehát a munkaadó kötelezheti az alkalmazottat, hogy alávesse magát a tesztnek, de arra már nem, hogy ennek a költségét ő állja”

– jelentette ki a CNCD elnöke.

Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a tiltás csak a munkaviszonyra vonatkozik, tehát ha bármilyen más, nem alapvető szolgáltatás esetében tesztet kérnek az ügyfél saját költségén, azt megtehetik.

Az Európa-szerte elfogadott igazolás három lehetőséget biztosít: az oltást, a 72 órás PCR- vagy 24 órás antigén gyors­tesztet, illetve országonként változóan igazolást arról, hogy három vagy hat hónapos időintervallumon belül a személy átesett a betegségen. „Ezt most próbálják leszorítani az oltásra, ezzel növelve az oltakozási hajlandóságot, a franciaországi vendéglátóiparban már csak az oltási igazolást fogadják el, és ezt a feltételt a francia alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette” – mutatott rá Asztalos Csaba. Leszögezte, ha létezik méltányosan és helyesen megfogalmazott törvényes keret, akkor nincs alkotmányjogi kifogás arra, hogy feltételként szabják meg az oltást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus