Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az erdélyi iskolákban kevésbé zsúfoltak az osztálytermek, tornatermek és sportpályák, és nagyobb mértékben ellátottak számítástechnikai eszközökkel, mint az ország többi régiójának iskolái, a magyarul (is) oktató iskolákban az osztályteremmel, tornateremmel, illetve a számítógéppel való ellátottság az erdélyi átlagnál is kedvezőbb – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. május 06., 11:402021. május 06., 11:40
2021. május 06., 11:542021. május 06., 11:54
Mint rámutatnak, az Országos Statisztikai Intézet iskolai infrastruktúrára vonatkozó adatai alapján az erdélyi iskolákban átlagosan 19 diákra jut egy osztályterem, 211 diákra egy testnevelésóra tartására alkalmas helyiség, illetve 8 diákra jut egy számítógép. A mért mutatók közül a számítógépes ellátottság jelzi a leginkább az iskolai infrastruktúra fejlettségét. E tekintetben az erdélyi régiók közül Székelyföld van a legkedvezőbb helyzetben: itt átlagosan 7 diákra jut egy számítógép.
Az erdélyi magyar tannyelvű képzést (is) nyújtó oktatási helyszínek infrastrukturális ellátottságával részletesebben foglalkozott az Erdélystat 2019-ben elvégzett Tanügyi Barométer felmérése. Eszerint
Ezekben az intézményekben 17,7 diák jut egy osztályteremre, szemben a 18,8-as erdélyi átlaggal. A tornatermek/sportpályák esetében a magyar tannyelvű oktatási helyszíneken 166 diák használ egy tornatermet, míg az erdélyi átlag 211. Emellett az is megállapítható, hogy jellemzően a nagyobb iskolákban és településeken több diák használ egy osztálytermet és számítógépet – irányította rá a figyelmet az Erdélystat csütörtöki közleménye.
Bár csupán 9 százalék azon magyar tanulók aránya, akik szerint az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra, csak a diákok 45 százaléka számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek.
A friss elemzés szerint számítógépes ellátottságban az erdélyi magyar tannyelvű képzést (is) nyújtó oktatási helyszíneken átlagosan 12 diák jut egy számítógépre.
hiszen a szórvány régiókban, például a Bánságban (13,8) vagy Észak-Erdélyben (13,5) az átlagnál jóval több diák jut egy iskolai számítógépre.
A magyarul (is) oktató iskolák számítástechnikai infrastruktúrájáról a kutatás készítői szerint az is elmondható, hogy
Ez az összes erdélyi magyarul tanuló diák 1,4, a falusi iskolákba járó diákok 3,5 százalékát érinti.
Fotó: Erdélystat
Az iskolai infrastruktúrára vonatkozóan a legpontosabb képet a Tanügyi Barométer osztályok felszereltségére (digitális, számítástechnikai eszközök, projektor, nyomtató stb.) vonatkozó adatai nyújtják. Az eredmények bemutatásához az Erdélystat elemzői létrehoztak egy iskolai infrastruktúra indexet, ami megmutatja, hogy milyen az erdélyi iskolák magyar osztályainak oktatásban használható segéd-, illetve digitális eszközökkel való ellátottsága. Ez alapján
Az elemzés szerzői szerint az iskola mérete alapján is egyértelműen az látszik, hogy a nagyobb iskolák osztálytermei jóval felszereltebbek. Az oktatási szintek szerint alapvetően a gimnáziumi és/vagy posztliceális képzést nyújtó oktatási intézményekben kimagasló a magyar osztályok által használt termek felszereltsége, jelentős lemaradás a szakoktatásban valószínűsíthető.
– hívja fel a figyelmet a közlemény.
„A kizárólag magyar, illetve a vegyes iskolák magyar és nem magyar tannyelvű osztályai közötti összevetés Erdély-szinten nem mutat számottevő különbségeket, az erdélyi magyar diákok oktatásának infrastrukturális feltételei összességében nem rosszabbak, mint a vegyes iskolák nem magyar tagozatos osztályaiban. Mi több, bizonyos régiókban – például Kolozsvár vonzáskörzetében vagy Partiumban – a magyar osztályok felszereltsége mutatkozik kedvezőbbnek a vegyes iskolák nem magyar osztályainál” – összegez az Erdélystat közleménye.
Az alacsonyabb sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, ugyanis fokozatosan ledolgozzák hátrányukat, a gyengébb teljesítményt magasabb motivációjuk és kitartásuk ellensúlyozza – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!