Felsőbb szint. A megkérdezettek 31 százaléka használ digitális oktatási platformokat
Fotó: Pixabay.com
Bár csupán 9 százalék azon magyar tanulók aránya, akik szerint az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra, csak a diákok 45 százaléka számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek. Az Erdélystat felméréséből az is kiderül, hogy a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás, relatív többségük a tanév lezárását tartja kívánatosnak.
2020. április 27., 18:342020. április 27., 18:34
2020. április 27., 18:512020. április 27., 18:51
A diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, a digitális tanrend formái viszont korántsem egységesek – derül ki az Erdélystat legfrissebb felméréséből. A statiszikai portál által közölt eredmények szerint mintegy 9 százalék azon tanulók aránya, akik a tavaszi vakációt megelőző periódusról azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra. Ugyanakkor
A szülők egyötödének okoz nehézséget a megváltozott oktatási körülményekhez való alkalmazkodás, az új helyzet az érettségi és képességvizsga előtt állóknak jelent leginkább kihívást. Az elmaradt időszak bepótolásáról, a tanév lezárásáról is jelentősen megoszlanak a vélemények.
Amint az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, a Koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés öt nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az oktatási kérdéseket elemzik. A legfontosabb következtetések szerint a diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba.
Mintegy 9 százalék azok aránya, akik azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít megoldást erre.
A távoktatás formái viszont változóak. A legelterjedtebb módozat, hogy a tanítók, tanárok e-mailen, közösségi oldalon, SMS-ben küldik el a megoldandó feladatokat; ez a diákok 59 százaléka esetében van így, kiemelkedően az elemi (0–4. osztályos) évfolyamokon.
– jegyzik meg a közleményben. A valóban digitálisnak tekinthető oktatási formák legalább egyike a diákok 45 százaléka számára elérhető; 31 százalék azok aránya, akik digitális oktatási platformokat használnak, és 22 az online videókonferenciák segítségével tanulóké. A mindkét digitális megoldást használó diákok aránya 8 százalék.
Ugyanakkor az Erdélystat szerint a különböző oktatási formák biztosítása, az ezekhez való hozzáférés jelentős társadalmi egyenlőtlenségeket mutat.
Körükben az is jellemző, hogy az iskola egy időben több oktatási formát is használ, a feladatok hagyományos elektronikus kommunikációval és digitális oktatási platformokon is jönnek, illetve online órákat is tartanak. A falvakban, alacsonyabban iskolázott szülők gyermekei esetében jelentősen kisebb a hozzáférési esély a digitális oktatáshoz, nagy valószínűséggel mind az iskolák, mind pedig a szülők lehetőségei korlátozottak.
Évfolyamok szerint az elemi osztályokban nagyon alacsony az interaktív megoldások használata. A digitális távoktatás a felsőbb tagozatok, illetve a végzős osztályok esetében kiemelkedő.
A diákok átlagban napi 3 órát tanulnak a kényszervakációban.
A felmérés szerint a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás: az iskoláskorú gyermekek szüleinek 21 százaléka jelölte meg a „megváltozott tanulási körülményekhez való alkalmazkodást” az első három probléma között, amivel jelenleg szembesülnek. Az új helyzet az érettségi előtt állóknak jelenti a legnagyobb kihívást.
Regionális szempontból a székelyföldiek jelölték meg ezt a problémát kiemelkedő arányban.
A szülők relatív többsége a tanév lezárását tartja kívánatosnak. Ha a járvány nem jár le júniusig, a válaszadók 45 százaléka a gyermekek tanulmányi helyzetének lezárását látná jónak, a távoktatás keretén belül.
A szülők 40 százaléka ugyanakkor az elmaradt időszak hagyományos oktatási formában történő bepótolását részesítené előnyben, többségük a nyári hónapokat áldozná erre. A szülők egytizede a tanév megismétlése mellett foglalt állást.
A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével, azaz még abban az időszakban készült, amikor a minisztérium csak ajánlotta az online oktatást. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!