Felsőbb szint. A megkérdezettek 31 százaléka használ digitális oktatási platformokat
Fotó: Pixabay.com
Bár csupán 9 százalék azon magyar tanulók aránya, akik szerint az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra, csak a diákok 45 százaléka számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek. Az Erdélystat felméréséből az is kiderül, hogy a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás, relatív többségük a tanév lezárását tartja kívánatosnak.
2020. április 27., 18:342020. április 27., 18:34
2020. április 27., 18:512020. április 27., 18:51
A diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, a digitális tanrend formái viszont korántsem egységesek – derül ki az Erdélystat legfrissebb felméréséből. A statiszikai portál által közölt eredmények szerint mintegy 9 százalék azon tanulók aránya, akik a tavaszi vakációt megelőző periódusról azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra. Ugyanakkor
A szülők egyötödének okoz nehézséget a megváltozott oktatási körülményekhez való alkalmazkodás, az új helyzet az érettségi és képességvizsga előtt állóknak jelent leginkább kihívást. Az elmaradt időszak bepótolásáról, a tanév lezárásáról is jelentősen megoszlanak a vélemények.
Amint az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, a Koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés öt nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az oktatási kérdéseket elemzik. A legfontosabb következtetések szerint a diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba.
Mintegy 9 százalék azok aránya, akik azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít megoldást erre.
A távoktatás formái viszont változóak. A legelterjedtebb módozat, hogy a tanítók, tanárok e-mailen, közösségi oldalon, SMS-ben küldik el a megoldandó feladatokat; ez a diákok 59 százaléka esetében van így, kiemelkedően az elemi (0–4. osztályos) évfolyamokon.
– jegyzik meg a közleményben. A valóban digitálisnak tekinthető oktatási formák legalább egyike a diákok 45 százaléka számára elérhető; 31 százalék azok aránya, akik digitális oktatási platformokat használnak, és 22 az online videókonferenciák segítségével tanulóké. A mindkét digitális megoldást használó diákok aránya 8 százalék.
Ugyanakkor az Erdélystat szerint a különböző oktatási formák biztosítása, az ezekhez való hozzáférés jelentős társadalmi egyenlőtlenségeket mutat.
Körükben az is jellemző, hogy az iskola egy időben több oktatási formát is használ, a feladatok hagyományos elektronikus kommunikációval és digitális oktatási platformokon is jönnek, illetve online órákat is tartanak. A falvakban, alacsonyabban iskolázott szülők gyermekei esetében jelentősen kisebb a hozzáférési esély a digitális oktatáshoz, nagy valószínűséggel mind az iskolák, mind pedig a szülők lehetőségei korlátozottak.
Évfolyamok szerint az elemi osztályokban nagyon alacsony az interaktív megoldások használata. A digitális távoktatás a felsőbb tagozatok, illetve a végzős osztályok esetében kiemelkedő.
A diákok átlagban napi 3 órát tanulnak a kényszervakációban.
A felmérés szerint a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás: az iskoláskorú gyermekek szüleinek 21 százaléka jelölte meg a „megváltozott tanulási körülményekhez való alkalmazkodást” az első három probléma között, amivel jelenleg szembesülnek. Az új helyzet az érettségi előtt állóknak jelenti a legnagyobb kihívást.
Regionális szempontból a székelyföldiek jelölték meg ezt a problémát kiemelkedő arányban.
A szülők relatív többsége a tanév lezárását tartja kívánatosnak. Ha a járvány nem jár le júniusig, a válaszadók 45 százaléka a gyermekek tanulmányi helyzetének lezárását látná jónak, a távoktatás keretén belül.
A szülők 40 százaléka ugyanakkor az elmaradt időszak hagyományos oktatási formában történő bepótolását részesítené előnyben, többségük a nyári hónapokat áldozná erre. A szülők egytizede a tanév megismétlése mellett foglalt állást.
A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével, azaz még abban az időszakban készült, amikor a minisztérium csak ajánlotta az online oktatást. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!