Itthon vagyunk Kolozsváron! – Zsúfolásig teltek a magyar napok terei a hétvégén

Két év járvány után ismét a megszokott fergeteges, de ugyanakkor családias hangulatban ünnepelt a kolozsvári magyarság, az elmúlt tíz napban lezajlott 13. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) ugyanis a rendezvénysorozat egyik legnépszerűbb és legnagyobb tömeget vonzó alkalmának bizonyult. Már szerda estétől zsúfolásig megtelt a város főtere, nap mint nap tízezrek gyűltek össze a felújított Szent Mihály-templom tövében, hogy együtt örüljenek az együttlétnek, ünnepeljék magyarságukat.

A legnépesebb közönség kétségtelenül szombat este, a magyar nemzeti ünnepen volt, amikor a Pokolgép együttes fergeteges koncertje után Csoma Botond parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, míg egyik barátja épp az mesélte, nem hitte volna, hogy a veterán magyar metálbanda valaha fel fog lépni Kolozsvár Főterén, Csoma azt felelte: ő azt nem hitte volna, hogy ennyien fogják énekelni a magyar Himnuszt ugyanitt.

A magyarok itthon vannak Kolozsváron, mutatott rá, hiszen az évszázadok során a többi nemzetiséggel vállvetve építették ezt a várost, az épületek, utcák az ő kezük nyomát is viselik.

„A kolozsvári magyarok a sors csapásai után türelmesek voltak, de nem voltak tétlenek. Ma este a felújított Szent Mihály-templom mellett ünnepelhetjük méltó módon nemzeti ünnepünket.

– fogalmazott magyar, majd román nyelvű beszédében a politikus. A tér közönsége együtt énekelte el a román és a magyar himnuszt, majd a Bagossy Brothers Company (BBC) lépett színpadra. A gyergyói fiúk elvarázsolták a kolozsvári közönséget, fiatalok és idősek, kisgyerekek és nagymamák együtt dúdolták az ismert slágereket. Egyre inkább úgy tűnik, a gyergyószentmiklósi zenészek erőteljesen törnek a népszerűség felé: a sok szakmai díjjal elismert BBC fergeteges koncertet adott a kincses város Főterén.

A főtéri koncerteket a tervek szerint vasárnap este az operettgála zárja, de a korábbi napokon számos rég várt „nagy öreg” és ifjú, egyre népszerűbb előadó lépett fel.

Üröm volt az örömben viszont, hogy a közönség soraiból sokan adtak hangot elégedetlenségüknek, csalódásuknak, mert a főtéri színpad hangosítása olykor hagyott némi kívánnivalót maga után: például a csütörtök esti koncert sok helyről élvezhetetlennek bizonyult, amikor a Csík zenekar lépett fel az LGT két tagjával, Presser Gáborral és Karácsony Jánossal.

Az amúgy gyönyörű zenei anyag hallgatásának élvezetét elrontották a hangosítás hibái, a szép, tiszta hangokra vágyóknak meg kellett keresniük azt a főtéri helyet, ahonnan valóban élvezhető volt az egyébként rendkívül minőségi muzsika. A pénteki koncerteken már javítottak a hangzáson: jól szólt a kolozsvári színészzenekar, a Loose Neckties Society koncertje, amelyen jól ismert, bulis slágerek és saját szerzemények is felcsendültek.

Hatalmas tömeg örvendett a budapesti színészzenekarnak: a Grund nevű vígszínházi formáció Dés Lászlóval együtt lépett fel.

A zenekar tagjai mindannyian a Dés-Geszti-Grecsó: A Pál utcai fiúk című nagysikerű zenés játék vígszínházi ősbemutatójának szereplői: Wunderlich József, Ember Márk, Zoltán Áron, Medveczky Balázs és a zenekarvezető: Fesztbaum Béla.

Nagy éljenzés és taps, visszahívás jutalmazta a gyergyói 4S Street nevű, 2018-ban alakult indie-pop-rock együttes fellépését is a Bánffy-udvarban. Népszerűségüket az is igazolja, hogy legifjabb, elemista rajongóik mindenáron autogramot szerettek volna kérni a gyergyói zenészektől. A szintén pénteken fellépő kolozsvári 3AD-t is kész rajongótábor fogadta, de a szombaton koncertező Még egy cukorka is sikert aratott. A neves magyar alternatív rock zenekarok előzenekaraként ismert pesti együttest is fiatalok tucatjai rajongták körbe a koncert után.

A 13. Kolozsvári Magyar Napok legfőbb erőssége, hogy megpróbált alternatívát biztosítani a veterán zenekarokat kevésbé ismerő Z generációnak, mely minden évnél nagyobb számban, láthatóbban képviselte magát idén a fesztiválon.

A Bánffy-udvarban más stílusú muzsika is akadt, délután főleg jazz-zenekarok biztosították a minőségi zenét, míg szombaton este a marosvásárhelyi Esztán együttes lépett fel, a zenészek jazzakkordokra átvitt népdalfeldolgozásai elvarázsolták a közönséget, még ha a hangosítás néha akadozott is.

Az igazi buli a nagykoncertek után következett itt, pénteken a Gladius zenekar, míg szombaton Miklós Gyuri és barátai léptek színpadra,

a gitárest a magyar napok egyik legjobban várt rendezvénye, ez alkalommal is zsúfolásig megtelt a Bánffy-udvar, ezrek énekelték, hogy „mi egy vérből valók vagyunk”.

A Bánffy-udvar mellett a „felosztott” fesztiválutca is megtelt élettel. Bár sokan kételkedtek a sikerben, a Farkas utca felújítása ellenére is megvolt a vásári hangulat, sokan betértek nézelődni, vásárolni vagy rég nem látott ismerősökkel találkozni a Király utcából nyíló kis utcák valamelyikébe.

A borutca is hozta régi formáját, idén több asztallal és nagyobb kínálattal várta a nemes nedű kedvelőit, vásárlóból pedig itt is szép számmal akadt, és egyesek annyira megihletett a jó bor, hogy dalra is fakadtak örömükben.

Éneklés, táncolás az idén első alkalommal berendezett Folkudvarban is volt, ahol nappal a kisgyerekeket várta foglalkozás, míg este a kolozsvári és környékbeli zenekarok, táncegyüttesek tartottak bemutatót, vezettek táncházat.

A Kolozsvári Magyar Napok legtöbb eseményén a hét végén zsúfolásig megteltek a közönség számára kijelölt terek, a kolozsvári magyarok ismét megmutatták: „Itt vagyunk!”.

Szép számmal voltak román résztvevők is a rendezvényeken, a vásár és koncertek mellett a Bánffy-udvarba is betértek román ajkúak egy-egy Fóti-sörre, fröccsre, de a tárlatmegnyitókon és egyéb eseményeken is jóval több román szót lehetett hallani, mint korábban. Ami azt jelzi, hogy a kincses város románsága is egyre szívesebben csatlakozik a kolozsvári magyarság ünnepéhez.