Újabb, a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó cég gyáraiban megmunkálásra kerülő faanyag eredetét vizsgáló jelentést iktatott az ügyészségen a környezetvédelmi minisztérium – adta hírül a fogarasi Neuer Weg környezetvédelmi szervezet.
2015. augusztus 23., 20:022015. augusztus 23., 20:02
A civilek szerint két fronton is támadás érte az osztrák mamutcéget. Idézik az egyik vezető osztrák gazdasági napilap, a Wirtschaftsblatt online kiadását, amely két cikkében is foglalkozik a Schweighofer romániai beruházásaival.
Az augusztus 20-án megjelent írás szerint a romániai környezetvédelmi minisztérium újabb jelentést iktatott az ügyészségen, mely szerint az osztrák cég radóci és szászsebesi gyáraiban a 2014 januárja és 2015 áprilisa közötti ellenőrzés során mintegy 30 ezer köbméter olyan faanyagot találtak, melyhez nem tudtak felmutatni annak eredetét igazoló dokumentumot. Ez a mennyiség 800–1300 teherautónyi rönköt jelent, mutat rá a lap, annak függvényében, hogy a kamionokat mennyire rakták meg.
Az osztrák lap néhány órával később újabb írást jelentett meg a témában, melyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a Schweighofer valójában önmagát minősítette, hiszen az osztrák cég romániai leányvállalatainak kibocsátott PEFC fenntarthatósági tanúsítványt illetően érdekellentét áll fenn.
Amikor a dokumentumot kiállították, Georg Erlacher egyszerre volt az anyavállalat Schweighofer Alapítvány (Schweighofer Privatstiftung) alelnöke, illetve a tanúsítványt kibocsátó Holzforschung Austria igazgatótanácsának tagja, mutat rá a lap. „Ez két kemény csapás még egy olyan vállalat számára is, amely magasszintű állami védelmet élvez, mint a Schweighofer\" – értékeli az osztrák lap cikkét a fogarasi Neuer Weg civil szervezet.
A környezetvédők szerint a faipari vállalatok számára a fenntarthatósági tanúsítványok jelentenek garanciát, ezek nyitják meg számukra a nemzetközi piacot, így ennek elvesztése az osztrák vállalat gazdasági hanyatlását jelentheti. „Még nem nyitunk pezsgőt, de már behűthetjük!\" – fogalmaznak a civilek.
Cáfol a vállalat
Ezzel egy időben a romániai Rise Project tényfeltáró blogon is nagyszabású leleplező riport jelent meg a környezetvédelmi minisztérium ügyészségen iktatott jelentésére alapozva. Eszerint az ellenőrzések során 27 beszállító által leadott mintegy 166 ezer köbméter faanyag eredete bizonyult gyanúsnak, 28 ezer köbméterről pedig az osztrák cég radóci gyárában nem tudtak felmutatni eredetet igazoló dokumentumokat.
A cég a Rise Projectnek küldött közleményében cáfolja a vádakat, rámutatnak, hogy a környezetvédelmi minisztérium jelentését nem kapták meg, így arra nem tudnak reagálni, ellenben elmagyarázzák, hogy miként működik a rönk felvásárlása Romániában. Kifejtik, hogy a beszállítóik kötelesek dokumentumokkal igazolni a fa eredetét, ám a szerződéseket három hónapra előre a megbecsült beszállítható mennyiségre kötik, így a felvásárolt faanyag mennyisége a gyakorlatban változhat a szerződésben foglaltakhoz képest, hiszen a kitermelést befolyásolhatja az időjárás és az erdőkivágásra meghirdetett versenytárgyalások eredménye is.
Beindult a termelés Rétyen
Eközben a Székely Hírmondó háromszéki napilap arról számol be, hogy a Schweighofer rétyi üzeme minden szükséges engedélyt megszerzett és múlt héten megkezdte a működését. A cégcsoport honlapján a rétyi üzem menüpont alatt az olvasható, hogy idén augusztusban indul be, teljes kapacitásakor 650 alkalmazottat foglalkoztat majd, és a beszállítók, kapcsolódó iparágak révén újabb 2000 munkahely jön létre a térségben. A beruházás értéke 150 millió euró, a 70 hektáros területen fekvő fűrészüzemben évi 800 ezer köbméter rönköt dolgoznak fel.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
szóljon hozzá!