Az EMNT tavaly novemberben jelentette be, hogy anyagi gondok miatt, illetve a járványhelyzetre tekintettel decembertől takaréklángon működteti irodáit. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta, időközben eldőlt, hogy változatlan a magyar állam részéről érkező támogatás, ennek köszönhetően ugyanúgy tudják folytatni, mint az elmúlt tíz év során. Az EMNT ügyvezetője elmondta, az Erdély valamennyi megyéjében jelen lévő, a Székelyföldön több irodát is működtető hálózat tevékenysége jó ideje immár nem csak a honosítási dossziék összeállítására szorítkozik, mivel a magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyaroknak kötelezettségeik is vannak (az új adatokat közölni kell az anyaországi hatóságokkal), például anyakönyvezési munkálatokat is végeznek.

„Változatlan és folyamatos a honosítás és az ezzel kapcsolatos ügyintézés iránti érdeklődés, ami nem véletlen, hiszen még mindig van tartalék, sok erdélyi magyarnak még nincs magyar állampolgársága. Mi egyfajta erdélyi kormányablakként próbáljuk kiszolgálni az erdélyi magyar állampolgárokat és a honosítás előtt állókat” – jelentette ki Sándor Krisztina, hozzátéve: kiszállásokat terveznek, több hónapos szünet után pedig a kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátus is újraindítani készül a konzuli napokat.

Tiboldi László, az EMNT székelyföldi régióért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón ismertette: az elmúlt tíz évben több mint 260 ezer erdélyi magyar dossziéját állította össze a demokráciaközpont-hálózat, ami a nagyvilágban honosított 1,1 millió magyar 24 százalékát jelenti. Az Erdélyben állampolgárságot szerzettek 56 százalékát (150 ezer) Székelyföld adja, Közép-Erdély és a Partium a honosítottak 44 százalékát. A legtöbben a székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, valamint szatmárnémeti és kolozsvári iroda közreműködésével honosultak.