Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László székelyföldi régióért felelős alelnök szerint irodahálózatuk stratégiai partnerégben dolgozik a magyar kormánnyal
Fotó: Rostás Szabolcs
A régi megszokott ütemben működik februártól az EMNT demokráciaközpont-hálózata, amelynek tevékenysége számos ügyintézéssel kibővült. A nemzeti tanács illetékesei szerint irodahálózatuk 260 ezer erdélyi magyar honosítási dossziéját állította össze az elmúlt tíz évben.
2021. február 02., 14:252021. február 02., 14:25
2021. február 02., 16:492021. február 02., 16:49
„Beváltak a demokráciaközpont-hálózattal kapcsolatos remények, több százezer erdélyi magyarnak segítettünk a magyar állampolgárság megszerzésében az elmúlt tíz évben, és arra biztatunk mindenkit, forduljanak bátran irodáinkhoz, továbbra is segítünk az állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézésében” – jelentette ki keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke mindenekelőtt annak apropóján állt a sajtó elé, hogy
Az EMNT tavaly novemberben jelentette be, hogy anyagi gondok miatt, illetve a járványhelyzetre tekintettel decembertől takaréklángon működteti irodáit. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta, időközben eldőlt, hogy változatlan a magyar állam részéről érkező támogatás, ennek köszönhetően ugyanúgy tudják folytatni, mint az elmúlt tíz év során. Az EMNT ügyvezetője elmondta, az Erdély valamennyi megyéjében jelen lévő, a Székelyföldön több irodát is működtető hálózat tevékenysége jó ideje immár nem csak a honosítási dossziék összeállítására szorítkozik, mivel a magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyaroknak kötelezettségeik is vannak (az új adatokat közölni kell az anyaországi hatóságokkal), például anyakönyvezési munkálatokat is végeznek.
„Változatlan és folyamatos a honosítás és az ezzel kapcsolatos ügyintézés iránti érdeklődés, ami nem véletlen, hiszen még mindig van tartalék, sok erdélyi magyarnak még nincs magyar állampolgársága. Mi egyfajta erdélyi kormányablakként próbáljuk kiszolgálni az erdélyi magyar állampolgárokat és a honosítás előtt állókat” – jelentette ki Sándor Krisztina, hozzátéve: kiszállásokat terveznek, több hónapos szünet után pedig a kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátus is újraindítani készül a konzuli napokat.
Tiboldi László, az EMNT székelyföldi régióért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón ismertette: az elmúlt tíz évben több mint 260 ezer erdélyi magyar dossziéját állította össze a demokráciaközpont-hálózat, ami a nagyvilágban honosított 1,1 millió magyar 24 százalékát jelenti. Az Erdélyben állampolgárságot szerzettek 56 százalékát (150 ezer) Székelyföld adja, Közép-Erdély és a Partium a honosítottak 44 százalékát. A legtöbben a székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, valamint szatmárnémeti és kolozsvári iroda közreműködésével honosultak.
Tiboldi beszámolója szerint az elmúlt években áttevődött a hangsúly az állampolgársággal kapcsolatos egyéb ügyintézésekre is, útlevélkérelmek, e-személyi kiállítására, babakötvény igénylésére. „Több mint 113 ezer anyakönyvi kivonat, közel 22 ezer útlevélkérelem esetében jártunk el az elmúlt öt évben. Örvendetes ugyanakkor, hogy egyre többen igénylik a magyarországi babakötvényt és anyasági támogatást, az elmúlt két évben több mint 8500 ilyen dossziét állítottunk össze, továbbá több mint 6700-an kérvényeztek magyarországi személyi igazolványt irodáinkon keresztül” – ismertette az EMNT illetékese. Lapunk kérdésére a nemzeti tanács képviselői elmondták, a Kárpátokon túli megyékben élő magyarokat Magyarország bukaresti nagykövetsége igyekszik „megszerezni” a honosítás számára, főleg a történelmi magyar egyházakon keresztül; korábban az EMNT a csángómagyarok állampolgárság-szerzését segítette.
Az EMNT egyébként albumban készül összefoglalni az elmúlt évtized honosítási tevékenységét, a reprezentatív gyűjteményben helyet kapnak többek között állampolgárságot szerzett erdélyi magyarok ritka dokumentumai is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!