Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Az említetteken kívül Kolozsvár több kávézójában ingyen internetezhet a betérő, valamint városszerte a közterületeken több olyan pont található, ahol vezeték nélkül is a világhálóra kapcsolódhatunk. Erdély-szerte Kolozsvár rendelkezik a legtöbb hotspottal (vagyis forróponttal), miközben e tekintetben más helységek jóval a kincses város nyomában kullognak.
A hotspot nyilvános, vezeték nélküli (WiFi) internet-hozzáférési pont, hatótávolsága mintegy 50 métertől több mint száz méterig terjedhet. Segítségével a felhasználók saját gépükkel csatlakozhatnak az internetre: bárki használhatja az arra alkalmas eszközzel – például laptop, PDA (asztali számítógéphez csatlakoztatható, kisméretű kézi számítógép) – vagy internetezésre alkalmas mobiltelefon segítségével. A néhány éve készült laptopok mindegyikébe beleépítették az internetcsatlakozáshoz szükséges berendezést, a régebbi típusúakhoz azonban ezt külön meg kell vásárolni. Nem létezik hivatalos összesítés arról, hogy Kolozsváron pontosan hány hotspot létezik. Több szálloda, kávézó ugyanis saját kezdeményezésből tett szert az ehhez szükséges felszerelésre. Ugyanakkor szervezett hotspothálózat is működik c*free néven, amely Kolozsváron 22 helyszínen, illetve más erdélyi városokban is biztosít ingyenes internetezési lehetőséget.
A kincses várost két fiatal „hálózta be”, a c*free -hálózat közterületen, kávézókban, valamint magánlakásokban is működik. „Közösségi mozgalmat szeretnénk létrehozni, hogy szinte bárhol tudjuk ellenőrizni az e-mailjeinket, vagy pedig megnézhessünk valamit a neten” – fejtette ki lapunknak Dan Berta, a hálózat egyik kezdeményezője. Berta több mint három éve nyitott reklámügynökséget Kolozsváron, és munka közben gyakran különböző helyszíneken volt szüksége a laptopra és internetre. Így merült fel az ötlet, hogy minél több ponton ingyenes internetet biztosítsanak. Több kávézót elláttak a szükséges felszereléssel, és magánszemélyek is bekapcsolódtak a hálózatba, akik a lakásuk közelében lévő utcák számára biztosítanak lefedettséget. A cégeknél felszerelt WiFi felszerelésekért fizetett bérleti díjból állják az újabb fejlesztések költségeit. „A mozgalom alapja a következő: ha az internetfelhasználónak megfelel, hogy lakhelyétől távol a városban valaki ingyen megosztja vele az internet-hozzáférését, cserébe ugyanezt teszi ő is otthon, a sávszélessége egy részét ingyen bocsátja mások rendelkezésére” – magyarázta. A jelenlegi c*free hotspotok egy részének létrejötte is annak köszönhető, hogy többen mások számára is hozzáférhetővé tették otthoni internetkapcsolatukat.
Fél kilométeres forrópont
Dan Berta állítása szerint az ingyenes hotspotok száma a végtelenségig bővíthető, azonban ahhoz, hogy a kezdeményezésüknek jövője legyen, valószínűleg más stratégiát kell alkalmazniuk. „A hotspotok többnyire arra jók, hogy leveleket ellenőrizzünk, vagy szörfözhessünk a neten, ám nagyobb mennyiségű adat letöltésére már nem alkalmas. Így aki zenét vagy filmet szeretne letölteni, esetleg interneten keresztül akar telefonálni, annak a hagyományos, vezetékes internetkapcsolatot kell használnia” – mondta. Úgy véli: ma már nem elég az ingyenességet biztosítani, hanem olyan új szolgáltatásokat kell kitalálniuk, amelyek leginkább megfelelnek felhasználóik igényeinek. A c*free működtetői olyan megoldásokon is gondolkoznak, melyekkel – bizonyos összegért cserébe – szélessávú kapcsolatot tudnak biztosítani az azt igénylő felhasználóknak.
A hálózatfejlesztés jelenleg az igénylések függvényében halad. „Hiába lesz minden utcasarkon hotspot, ha az a körülmények miatt nem használható – vélekedik Dan Berta. – Megfelelő helyek a kávézók, sörözők, parkok, vagyis olyan közterületek, ahol többen is használhatják az internetet.” A c*free hálózat ingyenes hotspotjainak listája a www.cfree.ro címen található meg. A hálózat más városokban is jelen van, így összesen 38 hotspot működik a c*free néven. Tervükbe a helyi önkormányzat is bekapcsolódott: amennyiben egy hotspot beindításához engedélyre van szükségük, segítséget nyújt a dokumentáció beszerzéséhez.
A legnagyobb c*free hotspot a Deák Ferenc (Eroilor) utcában található, itt a járda 450 méter hosszú szakaszán igénybe vehető a szolgáltatás. Gondot csak az jelent, hogy az utca felújítás alatt áll, azonban néhány hónap múlva befejeződnek a munkálatok. Így a kialakítandó sétálóutca leendő teraszain is internetezhetnek majd az arra járók. Műszaki okok miatt az ingyenes internet egyelőre nem mindig hozzáférhető: megtörténik, hogy időnként „leesik a hálózat”, amelyet azonban egy-két napon belül helyreállítanak.
Mértékletességre intenek
Dan Berta a terv közösségépítő jellegét véli fontosnak, ám sajnálatosnak tartja, hogy ezzel a lehetőséggel sokan visszaélnek. Azok ugyanis, akik állandóan az internetre vannak kapcsolódva, jelentősen terhelik a hálózatot, akadályozva másokat annak használatában. A hálózatépítő állítása szerint ezt nem tudják megakadályozni. „Nem az a baj, hogy használják az internetet, hanem az, hogy túlzásba viszik ezt, így megakadályozzák, hogy mások is csatlakozzanak – magyarázza Dan Berta. – A c*free lényege éppen az, hogy alkalomszerűen intézzük el az ügyes-bajos dolgainkat, anélkül, hogy azért haza kellene menni, vagy pedig internetkávézót keresni.” A hotspotokat a hálózat üzemeltetői e-mailek olvasására, weboldalak látogatására vagy chattelésre (világhálón keresztül való rövid, szöveges üzenetek váltására) javasolják. A c*free hálózat működtetői éppen ezért felhívják a felhasználók figyelmét arra, hogy mivel az internetet nem szolgáltatótól, hanem a c*free-közösség valamely tagjától kapják, ne használják azt nagyobb állományok letöltésére, és ne foglalják el a sávszélességet folyamatosan a többi felhasználó elől.
A drót nélküli – wireless – internetezésben jövedelmező üzleti lehetőséget látnak külföldi vállalkozások is. Idén egy spanyol és egy írországi cég jelentette be, hogy Romániában is hozzálát a hotspotok telepítéséhez. A free-hotspots.com jelenleg 600 hotspottal rendelkezik Európa-szerte, ebből Romániában 57-el. A cég anyavállalata, az Anacapa Holdings fő tevékenysége az internetes eladás, így az üzlet számukra a forrópontok felhasználóinak elérésében rejlik: amikor valaki kinyitja a böngészőt, az először egy reklámot jelentet meg. Ugyanígy működik a spanyol Fon cég is, amely Románia 12 helységében rendelkezik már forrópontokkal. Mindkét hálózat nyitott az újabb csatlakozók számára.
Forgalomnövelő wireless
Székelyudvarhelyen hat helyen is lehet szabadon, vezetékes csatlakozás nélkül internetezni. A legelső hotspotrendszert a Küküllő Szálloda építette ki a vendégei számára 2006 januárjában: mind a hetvenöt szobában, a nappali bárban és a vendéglőben is ingyenes csatlakozási lehetőséget biztosítanak. A nagy sávszélességű internetet egy helybeli cég, a Sigmasoft üvegszálas hálózata biztosítja, ugyanez a cég telepítette és működteti a drót nélküli csatlakozást házon belül biztosító három szóróantennát is. „A vendégeink közül minden második laptoppal érkezik. A kávézóba, vendéglőbe a városból is bejárnak internetezni, de még a szemközt lévő szoborparkban is lehet a rendszerünkön keresztül a világhálóra csatlakozni – mondta Godra Árpád, a szálloda ügyvezető igazgatója. – Kezdetben tartottunk tőle, hogy esetleg viszszaélnek ezzel, néha most is előfordul, hogy autóval beállnak a parkolóba és interneteznek. Azonban nem védjük jelszóval a hozzáférést, mert elhanyagolható a külső, illetéktelen használat. A forgalmunkat pedig növeli a szolgáltatás, például szervezett már nálunk konferenciát egy számítógép-forgalmazó cég csak azért, mert a hotspot működik.”
Az ingyenes drót nélküli internet-csatlakozás vendégcsalogató hatását több panzió és vendéglő is felismerte, szélessávú (ASDL) hozzáférésükhöz maguk építtették ki a drót nélküli hozzáférést biztosító rendszert. Ezek működtetésére ugyanis egyelőre nem kínál szolgáltatási csomagot a RomTelecom. Hotspot működik a Romantika panzióban, a Gondűző Szállóban, a Kalapos kávézóban és a Pethő vendéglőben is, utóbbiban egy kölcsönözhető laptop is a vendégek rendelkezésére áll. Az Ópium kávézónak a UPC szolgáltató biztosítja az internet-csatlakozást, de nekik is maguknak kellett telepíteni a hotspot szóróantennáját. „Az ügyfeleink akár vezetékes, akár drót nélküli hálózatban a vendégeik rendelkezésére is bocsáthatják az internet-hozzáférést. Mindaddig, amíg ezért nem kérnek pénzt, a módszer nem ütközik törvénybe” – mondta Simma Zoltán, a UPC székelyudvarhelyi műszaki igazgatója. A vezeték nélküli internetcsatlakozást egyre több cég is használja belső hálózatának működtetésére, sőt magánlakásokban sem ritka már ez a megoldás, ezeket azonban általában jelszó védi.
A szakemberek szerint egy kávézót vagy vendéglőt lefedő szóróantenna 500 lejes telepítési költsége nem magas, a korlátlan forgalom havi költsége pedig sávszélességtől függően 50–100 euró, ezért várhatóan nőni fog az ingyenes drót nélküli csatlakozást kínáló helyek száma.
Sepsiszentgyörgyön leginkább a város szélén lakók és az üzletemberek igénylik a bérleti díj ellenében használható drót nélküli internethálózatot. Kese-Nemes Áron, a sepsiszentgyörgyi Alter-Net internetszolgáltató cég tulajdonosa lapunknak elmondta, pár hónapja vezették be ezt a szolgáltatást. A város szélén lakókhoz, illetve a környékbeli falvak lakosságához ugyanis nem értek el a kábellel, ellenben több család is igényelte a szolgáltatást. Emellett több sepsiszentgyörgyi kávézó és vendéglő is meg akarja adni a lehetőséget vendégeinek, hogy kávézás közben is folytathassák munkájukat. Az Alter-Net szolgáltató vezetője szerint a kábel nélküli internet sebessége megközelíti a vezetékes szolgáltatásét, és a bérletárak is hasonlóak. Sepsiszentgyörgyön egy havi wireless internetszolgáltatást már 35 lejért elő lehet fizetni.
A Gyergyói-medencében kevés kávézó- és kocsmatulajdonos ismerte fel a drót nélküli internethálózatban rejlő üzleti lehetőséget. A lakosság, illetve az idelátogató turisták többnyire az internetklubokban, illetve vidéken a Teleház-központokban kapcsolódhatnak a világhálóra. Csatlakozó nélküli internet csak két szállóban: a gyergyószentmiklósi Teke panzióban és a Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont nemrég átadott, vendégfogadó épületében létezik. „Ma már a kor igénye, hogy egy vendégfogadó szabad internetcsatlakozási lehetőséget biztosítson vendégeinek” – hangoztatta Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója. A rendszert egyébként a UPC hálózatán keresztül egy helyi vállalkozó, Hunyadi László építette ki, a havi bérlet ára átlagosan 200 lej.
Világháló a medence partján
A Marosvásárhelyen megszálló turista csak az elegánsabb hotelek és panziók halljaiban veheti igénybe a kábel nélküli internetszolgáltatást, itt sem mindenütt díjtalanul. A Víkendtelep kivételével a legtöbb kocsmában és kisvendéglőben egyelőre nem „fogható” a rádiójeles világháló. A város legnagyobb szórakozóhelyén, a Víkendtelepen viszont nemcsak a söröskorsó vagy a flekken mellől lehet internetezni. Másfél hónapja a Caro-Comp Kft. jóvoltából a világháló-elérés már az egész telepet fedi. „Éjjel-nappal jó minőségű, szélessávú internetet biztosítunk. Ez azt jelenti, hogy a telep összes kisvendéglőjében és kerthelyiségében egy jó laptoppal pillanatok alatt rá lehet kapcsolódni a világhálóra. De ugyanúgy az is beléphet ingyen, aki két fürdőzés között vagy napozás közben szeretné elolvasni leveleit vagy beszélgetni óhajt a távolban élő barátjával” – mondta el lapunknak a szolgálatot működtető cég PR-menedzsere, Nagy-Bodó Tibor.
A c*free hotspotjai Erdélyben
Kolozsvár: Központ – Clinicilor utca, La Gazette klub, Bolyai János utca, La Tevi klub, 1989 December sugárúti Intend üzlet, Deák Ferenc utca, Flowers kávéház, Múzeum tér, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultásának székhelye. Györgyfalvi negyed – Constantin Brâncuşi utca 133. szám, Hermes tér, Nucului utca, az Energetikai Gimnazium környéke. Mărăşti negyed – Bârsei utca, Meseriilor utcai Intend üzlet. Monostor negyed – Izlazului utca 8. szám, Mehedinţi utca 38/40, Mogoşoaia utca 1. szám. Gruia negyed – Kerekdomb zóna. EDU 2000+ központ – Tineretului utca 55. szám, Venus utca. Nagyszeben: Arieşului utca. Arad: Horea utca és a Forradalom sugárút központi kereszteződése. Nagyvárad: Lotus bevásárlóközpont, a Profi élelmiszerüzlet környéke, George Enescu utca 18. szám
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.