Fotó: Gönczi Ákos
2010. július 15., 08:502010. július 15., 08:50
– Valószínűleg a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetőjeként korábban is volt némi rálátása a „vizes” ügyekre. Most egészében látja a hazai vízgazdálkodást. Milyen helyzetben van országunk árvízvédelmi szempontból?
– Véleményem szerint országos szinten elég jó az árvízvédelmi struktúra. Az igazság az, hogy 1989 előtt Moldvában sokkal kevesebb árvízvédelmi munkálat történt, mint Erdélyben, ahol főleg az 1970-es árvíz után sikerült felpörgetni a dolgokat, de azt is el kell hogy mondjam, hogy emberi tényező is befolyásolta ezt a helyzetet. Moldvában mulasztások történtek. A munkálat megszervezése minden vízügyi hatóság számára pluszmunka, s amíg nem volt feltétlenül szükséges, nem végezték el ezeket. Ezen a helyzeten – most már világos, hogy miért – javítani kell. Amint átvettem a hatóság irányítását, rengeteg előtanulmányt készítettem. Ezek nagy részének a finanszírozása be is került a Környezetvédelmi Alap idei tervébe, e hét elején írtam alá az erre vonatkozó szerződéseket, és ez azt jelenti, hogy az a 170 millió lej, ami ebből az alapból idén árvízvédelemre jut, máris használható. Jelenleg csaknem 300 árvízvédelmi beruházás van folyamatban. Olyan munkálat is létezik, amit 1983-ban kezdtek el, s még mindig nincs befejezve.
– Moldvában vannak ilyen munkálatok?
– Nemcsak ott, természetesen. Ennek a késlekedésnek nemcsak a pénzhiány az oka, hanem az is, hogy a vízügyi hatóság mindig „tűzoltómunkát” végzett. Ahol extrém helyzetek alakultak ki, ott az ár levonulása után rögtön elkezdtek dolgozni, hogy megelőzzék a további katasztrófákat. A pénzeket oda irányították. Szerencsére most már az Európai Fejlesztési Bank is finanszíroz árvízvédelmi beruházásokat.
– Árvízvédelmi szempontból hol vannak a legsürgősebb tennivalók?
– Elsősorban Moldvában. A Szeret és a Prut sokkal nagyobb folyó, mint a Maros. Sok pénz kell a gátakra, akárcsak a Suceava és a Moldova folyók mentén, „megszelídítésük” nem egyszerű. Mostanában helikopterrel kétszer is megszemléltem a zónát. Vannak olyan vidékek, ahol maga a meder 4-5 kilométernyi széles. A Tatros is nagyon sok problémát okoz, azzal is kezdeni kell valamit. De hát ezek százmillió eurós munkálatok. Viszont nem tétlenkedünk.
– A szennyezettség, a halállomány szempontjából milyen állapotban vannak a hazai folyó- és állóvizek?
– Annak, hogy a román ipar visszafejlődött, egyetlen áldásos következménye az, hogy most sokkal tisztábbak a folyóvizek, mint húsz évvel ezelőtt. Szerintem ilyen szempontból most már akkor sem várható romlás, ha az ipar ismét fellendül, mert most már olyan szigorúak a környezetvédelmi előírások, hogy a gyáraknak is meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy ne szennyezzék a folyóvizeket. Persze a helyzet több helyütt még mindig nem rózsás, és ezt szóvá is teszik a nem kormányzati szervezetek. Bukarest szennyvíztisztító rendszerét csak most kezdik kiépíteni. Eddig a város szennye szűrés nélkül ment a Dâmboviţába majd onnan a Dunába. Budapesten is sokáig ugyanilyen helyzet állt fenn. A Duna monitorizálása során világosan kiderül, hogy a Dâmboviţa beömlése előtt sokkal tisztább a folyó, mint azután. Persze a folyómederben hömpölygő hatalmas vízmennyiség aztán öntisztuláson megy keresztül. De pár kilométeren át világos a szennyezés. A SAPARD, az ISPA és a SAMTID uniós programok révén nagyon sok hazai kisebb-nagyobb település rendbe tette a szennyvízgazdálkodását, de a nagy városokra még nem került sor. A vizek minőségét 5 kategóriába sorolják. A legrosszabb az 5-ös kategória, nos ebbe a hazai vizeknek körülbelül a 3 százaléka tartozik csupán. Az 1-2-es kategóriába tartozik 40 százalékuk, a 3-asba pedig 50 százalék.
– A szennyvízgazdálkodás javítását miért nem a nagyvárosokkal kezdték Romániában? Hiszen világos, hogy egyes ipari létesítményeken kívül azok a legnagyobb szennyezők.
– Szerintem az Unió előbb a kisebb beruházásokra adott pénzt azért, hogy lássák: képesek vagyunk-e ezeket az összegeket maximálisan felhasználni. S csak ha jók a tapasztalatok, akkor finanszírozzák majd a nagyobb beruházásokat.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.
Viharokra figyelmeztet kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
A kedvezménnyel az aradi önkormányzatnak az a célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a közösségi biciklikölcsönzést és az alternatív közlekedési eszközöket.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).