Tanácsos messziről elkerülni a juhnyájakat és az őket őrző kutyákat, azonban ez természetesen nem mindig lehetséges
Fotó: Haáz Vince
Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a hegyekben kirándulók számára a nyájőrző kutyák, mint a medve – állítják tapasztalt túrázók, hegyimentők, vadászok. Az egyre agresszívebb fajok és az erdei utakon barangolók testi épségével mit sem törődő pásztorok miatt veszélybe kerülhetnek a gyalogos, kerékpáros turisták. A törvény a barangolókat védi, de úgy tűnik, a zöldek számára csak a medvék és a kutyák fontosak.
2021. szeptember 25., 08:242021. szeptember 25., 08:24
Az utóbbi időben egyre több olyan természetbaráttal lehet találkozni, aki a medvétől való félelme miatt nagyrészt alábbhagyott a barangolással. Sokan inkább hosszú városi sétákkal próbálják kielégíteni mozgásigényüket, holott még az urbánus települések legszebb parkjai sem kínálják azt, amit a hegyi levegő tisztasága és a természet látványa nyújt a turistának.
A Salvamont hegyimentő szolgálat statisztikája szerint az utóbbi 15 esztendőben Maros megyében mindössze két esetben támadt turistára a medve. Ha csoportosan barangolsz, és felhívod magadra a figyelmet, a nagyvad elkerül.
– állítják a szakértők.
„Vannak kivételek és kivételes helyek is. A Bucsecs-hegységben például épp akkor adódnak problémák, ha zajt csapsz és felhívod magadra a figyelmet. Azzal odavonzod a medvéket, akik ételre várnak, mert ehhez szoktatták az emberek” – egészíti ki a gondolatot Kovács Róbert, a Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője.
A szakemberek szerint nem is annyira a medvéktől, sokkal inkább a nyájakat őrző kutyáktól kell óvakodni, hiszen azok lényegesen nagyobb veszélyt jelentenek a túrázók számára, mint a nagy testű barna vadak. Ugyanis
Az utóbbi időben a hagyományos négylábúakat nagyon erős és agresszív példányokra váltották, mint például a kaukázusi juhászkutya vagy a kangal (török pásztorkutya).
Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egylet (EKE) szatmári elnöke negyven éve járja a hegyeket. Mint meséli, ez idő alatt egyszer kellett menekülnie a medve elől, a kutyáktól viszont számtalan esetben. Szerinte nem csak az ebek, a pásztorok sem a „régiek”. Azontúl, hogy nem nevelik meg a nyájőrzőiket, koloncot sem kötnek a kutyák nyakába. Anélkül nagyon gyorsan tudnak szaladni ezek a kutyák, és számos esetben nagy kárt tesznek a vadállományban. Márk-Nagy azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a külföldi turisták elkerülik a Kárpátok ösvényeit – elmondásaik alapján nem a világjárvány miatt. Kollégája, Tordai Jenő szerint
„Volt olyan eset, amikor ránk uszították a kutyáikat, és amíg nem adtunk cigarettát és innivalót, nem parancsoltak rájuk” – meséli a tordai EKE vezetője.
Aki a Felső-Maros mentén túrázik, valamivel szerencsésebb helyzetben van. Mivel a Kelemen-havasok egy része természetvédelmi területnek számít, a hegyekben mindössze három-négy nyáj legel. A Maros bal oldalán, a kevesebb látványosságot kínáló Görgényi-havasokban ugyan több a nyáj, de ugyanakkor lényegesen kisebb a gyalogos turisták száma.
– hasonlította össze a tájegységeket és a két látogatótípust Kovács Róbert hegyimentő.
Abban, hogy tanácsos messziről elkerülni a juhnyájakat és az őket őrző kutyákat, mindenki egyetért. Abban viszont, hogy amikor ez nem lehetséges, miként lehet védekezni, még a legtapasztaltabb túrázók közt is megoszlanak a vélemények. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője szerint ilyenkor az ebek megnyugtatásával kell próbálkozni. Szépen, nyugodtan kell beszélni a négylábúakkal.
Inkább egy-egy szendvicset kell feláldozni, odahajítva nekik. „Persze a legjobb lenne mielőbb a pásztorral kommunikálni, csakhogy az nincs mindig a közelben. Jó, ha kéznél van a riasztó spray, ami ma már a barangolók szinte kötelező tartozékává vált. No meg a túrabottal is távol lehet tartani az ebeket – egy ideig” – sorolja a tanácsait a gyakorlott szakember.
Kovács arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a kirándulónak is van kutyája, azt azonnal kösse pórázra, ne engedje szabadon. Ezzel szemben Márk-Nagy János „a legjobb védekezés a támadás” elvének híve. A tapasztalt barangoló mindig támadólag lép fel. „Ez a recept eddig bevált, persze a félősebb hölgyek nemigen tudják alkalmazni. Van olyan kolléganőm, akit összevissza harapdáltak a kutyák. A kutyákat el lehet ijeszteni kövekkel, a bringás túrázók pedig kerékpárjaikat használhatják pajzsként” – mondja.
Tordai Jenő úgy véli,
Vagy kötelezhetnék legelőik bekerítésére, úgy, hogy onnan a kutyák ne szabadulhassanak ki. Esetleg megszabhatnák, hogy jószágaikkal ne közelíthessék meg a túraútvonalakat.
A bodoki vadászegylet elnöke, Fodor István szerint erről a témáról „akár egy napon át is lehetne beszélni”, oly bonyolult és szerteágazó. A lényeg, hogy törvények, jók meg rosszak, léteznek, de senki nem tartja őket tiszteletben. Amint a háromszéki vadász – aki egyébként Sepsibodok polgármestere – taglalja, a kommunista rendszerben létezett rendelkezés, amelynek értelmében a pásztor köteles volt kutyáit kolonccal ellátni. Az új törvény értelmében a kolonc viselete már nem kötelező, viszont a kutyákat ketrecben kellene tartani.
– ecsetelte Fodor. Hozzátette, amikor a zöldek a környékükön találtak egy ebcsontvázat, feljelentették az egyik vadásztársát. „A kollégánkat bíróságra citálták Kézdivásárhelyre. A zöldeknek nem számít, hogy a beoltatlan és egyre agresszívabb kutyák szétmarcangolják a szarvasgidákat, az őzborjút, sőt a vaddisznót is, de a gyalogtúrázókra is életveszélyesek lehetnek, nekik csak a medvék meg az ebek fontosak” – kongatta meg a vészharangot a bodoki vadász, aki panaszát az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszternek is előadta.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
1 hozzászólás