– állítják a szakértők.

„Vannak kivételek és kivételes helyek is. A Bucsecs-hegységben például épp akkor adódnak problémák, ha zajt csapsz és felhívod magadra a figyelmet. Azzal odavonzod a medvéket, akik ételre várnak, mert ehhez szoktatták az emberek” – egészíti ki a gondolatot Kovács Róbert, a Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője.

Sem az ebek,
sem a pásztorok nem a régiek

A szakemberek szerint nem is annyira a medvéktől, sokkal inkább a nyájakat őrző kutyáktól kell óvakodni, hiszen azok lényegesen nagyobb veszélyt jelentenek a túrázók számára, mint a nagy testű barna vadak. Ugyanis

Az utóbbi időben a hagyományos négylábúakat nagyon erős és agresszív példányokra váltották, mint például a kaukázusi juhászkutya vagy a kangal (török pásztorkutya).

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egylet (EKE) szatmári elnöke negyven éve járja a hegyeket. Mint meséli, ez idő alatt egyszer kellett menekülnie a medve elől, a kutyáktól viszont számtalan esetben. Szerinte nem csak az ebek, a pásztorok sem a „régiek”. Azontúl, hogy nem nevelik meg a nyájőrzőiket, koloncot sem kötnek a kutyák nyakába. Anélkül nagyon gyorsan tudnak szaladni ezek a kutyák, és számos esetben nagy kárt tesznek a vadállományban. Márk-Nagy azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a külföldi turisták elkerülik a Kárpátok ösvényeit – elmondásaik alapján nem a világjárvány miatt. Kollégája, Tordai Jenő szerint

„Volt olyan eset, amikor ránk uszították a kutyáikat, és amíg nem adtunk cigarettát és innivalót, nem parancsoltak rájuk” – meséli a tordai EKE vezetője.

Aki a Felső-Maros mentén túrázik, valamivel szerencsésebb helyzetben van. Mivel a Kelemen-havasok egy része természetvédelmi területnek számít, a hegyekben mindössze három-négy nyáj legel. A Maros bal oldalán, a kevesebb látványosságot kínáló Görgényi-havasokban ugyan több a nyáj, de ugyanakkor lényegesen kisebb a gyalogos turisták száma.

– hasonlította össze a tájegységeket és a két látogatótípust Kovács Róbert hegyimentő.

Egyetlen bevált recept:
a nyájak elkerülése

Abban, hogy tanácsos messziről elkerülni a juhnyájakat és az őket őrző kutyákat, mindenki egyetért. Abban viszont, hogy amikor ez nem lehetséges, miként lehet védekezni, még a legtapasztaltabb túrázók közt is megoszlanak a vélemények. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője szerint ilyenkor az ebek megnyugtatásával kell próbálkozni. Szépen, nyugodtan kell beszélni a négylábúakkal.

Inkább egy-egy szendvicset kell feláldozni, odahajítva nekik. „Persze a legjobb lenne mielőbb a pásztorral kommunikálni, csakhogy az nincs mindig a közelben. Jó, ha kéznél van a riasztó spray, ami ma már a barangolók szinte kötelező tartozékává vált. No meg a túrabottal is távol lehet tartani az ebeket – egy ideig” – sorolja a tanácsait a gyakorlott szakember.

Kovács arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a kirándulónak is van kutyája, azt azonnal kösse pórázra, ne engedje szabadon. Ezzel szemben Márk-Nagy János „a legjobb védekezés a támadás” elvének híve. A tapasztalt barangoló mindig támadólag lép fel. „Ez a recept eddig bevált, persze a félősebb hölgyek nemigen tudják alkalmazni. Van olyan kolléganőm, akit összevissza harapdáltak a kutyák. A kutyákat el lehet ijeszteni kövekkel, a bringás túrázók pedig kerékpárjaikat használhatják pajzsként” – mondja.

A vadászok szerint a zöldeknek az emberélet nem számít

Tordai Jenő úgy véli,

Vagy kötelezhetnék legelőik bekerítésére, úgy, hogy onnan a kutyák ne szabadulhassanak ki. Esetleg megszabhatnák, hogy jószágaikkal ne közelíthessék meg a túraútvonalakat.

A bodoki vadászegylet elnöke, Fodor István szerint erről a témáról „akár egy napon át is lehetne beszélni”, oly bonyolult és szerteágazó. A lényeg, hogy törvények, jók meg rosszak, léteznek, de senki nem tartja őket tiszteletben. Amint a háromszéki vadász – aki egyébként Sepsibodok polgármestere – taglalja, a kommunista rendszerben létezett rendelkezés, amelynek értelmében a pásztor köteles volt kutyáit kolonccal ellátni. Az új törvény értelmében a kolonc viselete már nem kötelező, viszont a kutyákat ketrecben kellene tartani.

– ecsetelte Fodor. Hozzátette, amikor a zöldek a környékükön találtak egy ebcsontvázat, feljelentették az egyik vadásztársát. „A kollégánkat bíróságra citálták Kézdivásárhelyre. A zöldeknek nem számít, hogy a beoltatlan és egyre agresszívabb kutyák szétmarcangolják a szarvasgidákat, az őzborjút, sőt a vaddisznót is, de a gyalogtúrázókra is életveszélyesek lehetnek, nekik csak a medvék meg az ebek fontosak” – kongatta meg a vészharangot a bodoki vadász, aki panaszát az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszternek is előadta.