HIRDETÉS
Örvendetesnek tartják a lapunk által megkérdezett szakemberek, hogy több évtized mellőzés után a nagyváradi városvezetés ismét fejleszti a város kulturális életét.
Jó ötletnek tartják a zsidóság és a szabadkőművesség múzeumának kialakítására vonatkozó terveket, ellenben úgy vélik, a projektekbe a szakmát is be kellene vonni.
„Nem kértek segítséget, amióta nem vagyok önkormányzati képviselő, nem vonnak be az ilyen munkába” – mondta a Krónikának Fleisz János helytörténész, amikor arról kérdeztük, kérte-e a szakma segítségét a városvezetés. Pedig a szakmai háttér fontos lenne, vélte, hiszen az önkormányzat „nagy fába vágja a fejszét”, ugyanis nem elterjedt múzeumtípusról van szó.
„Másrészt örvendetes, mert Nagyváradnak nagyon sok értéke van. Mindenképp szemléletváltást látok abban, hogy végre megpróbálják a város bizonyos részeit, értékeit kiemelni és megismertetni nemcsak a lakossággal, hanem a turistákkal is” – összegzett a történész.
Bár régóta várt pozitív kezdeményezésekről van szó, Fleisz szerint
a szakmai hátteret még lehetne erősíteni.
„Más hasonló múzeumokkal kellene felvenni a kapcsolatot, ezekből sok van Európában. Történészként azt mondom, ilyen esetekben egyeztetni kellene a nemzetközi szakmával is” – tette hozzá.
Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója szintén értékeli a kezdeményezést, de ő sem tud arról, hogy az önkormányzat egyeztetett volna a szakmával. Emlékeztetett, Nagyvárad a 20. század elején kultúrközpont volt, de az Atelier 35 képzőművészeti csoportosulás vagy a Familia lap révén a 70-es években is pezsgő irodalmi, művészeti élet volt itt.
Utána azonban abbamaradt a kultúra fejlesztése, alig volt galéria a városban és a Körösvidéki Múzeum elköltöztetése is évekig elhúzódott.
– mondta a képzőművész.
A városvezetés múzeumalapítási terveiről kifejtette, még „ködösek”, a legalapvetőbb információkat sem tudni. „Azt sem tudom, kik azok, akik ezt az egészet eldöntik, kik fognak foglalkozni vele a jövőben. Jó lenne, ha szakembereket is bevonnának, akiknek a tudása, szakmai presztízse is megvan hozzá” – jelentette ki a múzeumigazgató.
Szerinte elsősorban a szabadkőművesség múzeuma kapcsán merül fel sok kérdőjel,
nem tudni például, hogy a közgyűjteményben a magyar László király páholy meglesz-e jelenítve, vagy csak a román csoportosulás,
és van-e egyáltalán kiállítási anyag, van-e ahonnan „előszedni” a titkos társaság által használt ruházatot, tárgyakat.
Ilie Bolojan polgármester július végén mutatta be a Teleki (Primăriei) utcai Aachvas Rein-zsinagógának a felújítására vonatkozó terveket, melyben a nagyváradi zsidóság múzeumát rendeznék be. A testület havi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó műszaki-gazdasági mutatókat, melyek szerint
a beruházás becsült értéke áfa nélkül 440 ezer lej.
A kétszakaszos projekt keretében kívül-belül felújítják az egy időben gyümölcsraktárként használt szakrális épületet, majd múzeumi térré alakítják azt.
„A tervünk, hogy október 9-ére, a holokauszt emléknapjára megnyissuk a zsidóság múzeumát” – jelentette ki Bolojan, aki szerint a munkában nagy szerepe lesz a helyi zsidó hitközségnek, de külföldi múzeumok segítségét is kérik. Ennek kialakításához egyébként a Körösvidéki Múzeum is felajánlotta a segítségét, de a polgármester azt üzente a közgyűjteményt fenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének, Pásztor Sándornak, hogy a városvezetés önállóan szeretné lebonyolítani a projektet.
A városvezetés múlt hónap végén írta alá a szerződést a nagyváradi szabadkőművesség múzeumának a kialakítására is, melyet a Rulikowski úti (Armatei Române) egykori páholyházban hoznak létre. A több mint 400 négyzetméteres, egyszintes épületet uniós alapokból újítják fel, a beruházás értéke mintegy 5,5 millió lej.
A kivitelezőnek 30 hónap áll a rendelkezésére, így
a polgármester szerint 2019 végére látogathatóvá válik majd a Romániában egyedülálló közgyűjtemény,
mely a városvezetés szerint egyben Közép-Európa egyetlen szabadkőműves-múzeuma lenne.
Nagyvárad az egyik legnagyobb zsidó közösséggel rendelkező város volt, mely a két világháború között 20 ezer fős volt, a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését is a gazdag zsidó kereskedőknek, bankároknak köszönhette.
A város zsidóságának és a szabadkőműves-páholyoknak a története nem teljesen elválasztható egymástól, ugyanis egy időben a magyar László király páholy tagjainak kétharmada zsidó volt.
