Hosszú még az út, amíg felújíthatják Nyírő József szülőfalujának titokzatos várát

Megmentésre vár. A sok akadály ellenére eltökéltek a székelyzsombori vár felújításáért küzdő műemlékvédők •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Megmentésre vár. A sok akadály ellenére eltökéltek a székelyzsombori vár felújításáért küzdő műemlékvédők

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Székelyzsombor egy aprócska, nagyrészt magyarok lakta Brassó megyei falu, mely két dologról nevezetes. Az egyik, hogy a falu szülöttje Nyírő József író, a másik pedig a település fölé magasodó dombon található parasztvár, egy folyamatosan romló állapotú, titokzatos műemlék, mely felújításra vár. Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsost faggattuk az első lépés megtételéről.

Tóth Gödri Iringó

2021. április 11., 16:542021. április 11., 16:54

2021. április 13., 14:062021. április 13., 14:06

A brassói RMDSZ nem rég jelentette be honlapján, hogy megtették az első lépést a székelyzsombori parasztvár felújítása érdekében. Lőrincz Károly-Ernőt, Homoród község RMDSZ-es tanácsosát kérdeztük arról, hogy konkrétan mit jelent ez az lépés, illetve milyen hosszú az út, melyen most elindultak. 

„Azért még itt magyar keblek dobognak”

A Brassó megyei Székelyzsombor eredetileg szász település volt, ám lakosságát megtizedelték a török–tatár betörések, valamint a pestis. A környékbeli székelyek népesítették be újra a falut, így ma a Kis-Homoród mentén található települést a Homoród menti székely tömbmagyarság utolsó végváraként szokták emlegetni. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában így írta a faluról:

Idézet
Határfaluja az itt kezdődő Kőhalomszéknek, de azért még itt magyar keblek dobognak, magyar szót hall s páratlanul szép magyar nőket lát az utas. E falut magyar lutheranusok lakják, kik bár a szászos viseletet és épitési módot elsajátiták, de azért nemzetiségüket s azzal hazafias érzelmeiket hün megőrzék,

mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, – ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül.”

A Szászföld és Székelyföld határán található Székelyzsombor várról fennmaradt első hiteles adat 1692-ből származik, ám az erődítmény vélhetően korábbi, hiszen a falu német neve már a 15. század közepén Sommerburg volt (a burg német szó várat jelent).

Egyes feltevések szerint a parasztvár a közelben fekvő kőhalmi erőddel és más szomszédos települések templomváraival egy idejű lehet, azaz 13. századi.

Orbán Balázs a vár kapcsán azt írta, hogy ottjártakor még jó állapotban volt, ám ez sajnos ma már egyre kevésbé igaz.

Először a kétezres évek elején fogalmazódott meg, hogy tenni kéne a várért, melynek a mai napig nem készült el a hivatalos régészeti feltárása, pedig a helyi legendák szerint még egy titkos alagút is összeköti a faluval, amelyet a legutóbbi népszámlálás szerint csaknem 80 százalékban magyarok laknak. A kétezres évek elején évekig brassói és budapesti fiatalok, a Kulturális Kapcsolatteremtő, Hagyományőrző és Műemlékvédő Ifjúsági Tábor résztvevői munkálkodtak a romok helyreállításán, állagmegőrzésén, illetve Adrian Andrei Rusu régész-művészettörténész kutatta diákjaival az erődítményt. Bár komoly tervek voltak az erődítmény műemlékké nyilvánítására, illetve turisztikai látványossággá tételére, a bürokrácia közbeszólt, birtokviszonyai tisztázatlanok voltak; illetve Homoród községnek, melynek fennhatósága alatt állt – és amelyet összesítve már csupán alig 30 százalékban lakják magyarok –, nem volt anyagi kerete a felújításra.

Tisztázzák a birtokviszonyokat

A közelmúltban Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsos volt többek között az, aki a parasztvár ügye mellé állt, kitartó munkájának is köszönhető, hogy sor került az első lépés megtételére a felújítás felé: elkezdték a parasztvár birtokviszonyainak tisztázását. „Megtörtént az első lépés a legtöbbünk számára legkedvesebb szimbólumunk megmentéséért. Az út hosszú lesz és nem zökkenőmentes, de reméljük, hogy eredményes’’ – idézte a Brassó megyei RMDSZ honlapja Lőrincz Károly-Ernőt.

Megkeresésünkre a tanácsos elmondta, hogy nagyon eltökéltek, de azt is tudják, hogy egy nagyon hosszú folyamat elején vannak.

Az első lépés egyelőre annyit jelent, hogy elkezdték a várral kapcsolatos papírok, dokumentumok, jogi kérdések tisztázását

– mindezt azért, hogy akár már a jövő év elején benyújthassanak egy európai uniós pályázatot a vár felújítására. Az épület, illetve a terület jelenlegi telekkönyvi kivonatán az szerepel, hogy „Székelyzsombor öröksége” (moșerimea Jimbor), ám a jelen birtokrendszerben az „örökség” fogalom nem létezik, így a község polgármestere, illetve a megyei tanács kérelmezte a dokumentum felülvizsgálatát, újbóli fordítását. Tulajdonképpen ebben a szakaszban azt kell tisztázni, hogy az épület nem egy család, egy magánszemély, hanem Székelyzsombor település tulajdona.

Nehezebb a „láthatatlan” munka

Lőrincz Károly-Ernő szerint a jogviszony tisztázásáig semmilyen munkálatot nem tudnak elkezdeni, a régészeti felméréssel, feltárással, árajánlatkérésekkel is várniuk kell, mivel ezeknek a felméréseknek, illetve a hozzájuk tartozó dokumentumoknak érvényességi határidejük van. Amíg nem látják az erődítmény helyzetének tisztázásának a végét, azt, hogy néhány hónapba vagy néhány évbe telik, értelmetlen a felméréseket elvégezni, hiszen ha kifutnak az időből, meg kell majd ismételni azokat.

A tanácsos azt is kiemelte, hogy egyelőre nem a nagy tervezgetés és álmodozás ideje van, nem készítenek még arról terveket, hogy hogyan újítanák fel, hogyan hasznosítanák, használnák a parasztvár épületét: egyelőre csak abban biztosak, hogy nagyon fontos az épület megőrzése, megóvása, és ennek érdekében sürgősen tenni kell. 

Idézet
Lépésről lépésre akarunk haladni. Nem akarunk tervezni, amíg az alapok nem tisztázódnak. A tervezés lesz a könnyebb része, a nehezebb pedig ez, amin most dolgozunk, ami nem látszik” 

– fogalmazott az RMDSZ-es tanácsos.

Annak kapcsán, hogy akadályokba ütközhetnek-e, Lőrincz Károly-Ernő elmondta, hogy ők alapos kutatást végeztek, nem találtak családot vagy leszármazottakat, akihez a parasztvár tartozhatna, de teljesen bizonyosak csak akkor lesznek, ha ezt hivatalosan is kimondják, ha a dokumentumokon végre a falu tulajdonaként fog szerepelni a vár. A tanácsos azt reméli, hogy a 2021 végén – 2022 elején megjelenő EU-s közbeszerzési pályázatokra már lesz egy kész mappájuk a szükséges dokumentációval, és megvalósulhatnak évtizedes álmaik, terveik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
2024. november 21., csütörtök

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében

A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében
2024. november 21., csütörtök

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett

Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett
2024. november 21., csütörtök

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal

Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal
2024. november 21., csütörtök

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága
2024. november 21., csütörtök

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt

Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt
2024. november 20., szerda

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint

Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint
2024. november 20., szerda

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek
2024. november 20., szerda

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros

A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros
2024. november 19., kedd

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat

Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat