Hosszú még az út, amíg felújíthatják Nyírő József szülőfalujának titokzatos várát

Megmentésre vár. A sok akadály ellenére eltökéltek a székelyzsombori vár felújításáért küzdő műemlékvédők •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Megmentésre vár. A sok akadály ellenére eltökéltek a székelyzsombori vár felújításáért küzdő műemlékvédők

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Székelyzsombor egy aprócska, nagyrészt magyarok lakta Brassó megyei falu, mely két dologról nevezetes. Az egyik, hogy a falu szülöttje Nyírő József író, a másik pedig a település fölé magasodó dombon található parasztvár, egy folyamatosan romló állapotú, titokzatos műemlék, mely felújításra vár. Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsost faggattuk az első lépés megtételéről.

Tóth Gödri Iringó

2021. április 11., 16:542021. április 11., 16:54

2021. április 13., 14:062021. április 13., 14:06

A brassói RMDSZ nem rég jelentette be honlapján, hogy megtették az első lépést a székelyzsombori parasztvár felújítása érdekében. Lőrincz Károly-Ernőt, Homoród község RMDSZ-es tanácsosát kérdeztük arról, hogy konkrétan mit jelent ez az lépés, illetve milyen hosszú az út, melyen most elindultak. 

„Azért még itt magyar keblek dobognak”

A Brassó megyei Székelyzsombor eredetileg szász település volt, ám lakosságát megtizedelték a török–tatár betörések, valamint a pestis. A környékbeli székelyek népesítették be újra a falut, így ma a Kis-Homoród mentén található települést a Homoród menti székely tömbmagyarság utolsó végváraként szokták emlegetni. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában így írta a faluról:

Idézet
Határfaluja az itt kezdődő Kőhalomszéknek, de azért még itt magyar keblek dobognak, magyar szót hall s páratlanul szép magyar nőket lát az utas. E falut magyar lutheranusok lakják, kik bár a szászos viseletet és épitési módot elsajátiták, de azért nemzetiségüket s azzal hazafias érzelmeiket hün megőrzék,

mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, – ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül.”

A Szászföld és Székelyföld határán található Székelyzsombor várról fennmaradt első hiteles adat 1692-ből származik, ám az erődítmény vélhetően korábbi, hiszen a falu német neve már a 15. század közepén Sommerburg volt (a burg német szó várat jelent).

Egyes feltevések szerint a parasztvár a közelben fekvő kőhalmi erőddel és más szomszédos települések templomváraival egy idejű lehet, azaz 13. századi.

Orbán Balázs a vár kapcsán azt írta, hogy ottjártakor még jó állapotban volt, ám ez sajnos ma már egyre kevésbé igaz.

Először a kétezres évek elején fogalmazódott meg, hogy tenni kéne a várért, melynek a mai napig nem készült el a hivatalos régészeti feltárása, pedig a helyi legendák szerint még egy titkos alagút is összeköti a faluval, amelyet a legutóbbi népszámlálás szerint csaknem 80 százalékban magyarok laknak. A kétezres évek elején évekig brassói és budapesti fiatalok, a Kulturális Kapcsolatteremtő, Hagyományőrző és Műemlékvédő Ifjúsági Tábor résztvevői munkálkodtak a romok helyreállításán, állagmegőrzésén, illetve Adrian Andrei Rusu régész-művészettörténész kutatta diákjaival az erődítményt. Bár komoly tervek voltak az erődítmény műemlékké nyilvánítására, illetve turisztikai látványossággá tételére, a bürokrácia közbeszólt, birtokviszonyai tisztázatlanok voltak; illetve Homoród községnek, melynek fennhatósága alatt állt – és amelyet összesítve már csupán alig 30 százalékban lakják magyarok –, nem volt anyagi kerete a felújításra.

Tisztázzák a birtokviszonyokat

A közelmúltban Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsos volt többek között az, aki a parasztvár ügye mellé állt, kitartó munkájának is köszönhető, hogy sor került az első lépés megtételére a felújítás felé: elkezdték a parasztvár birtokviszonyainak tisztázását. „Megtörtént az első lépés a legtöbbünk számára legkedvesebb szimbólumunk megmentéséért. Az út hosszú lesz és nem zökkenőmentes, de reméljük, hogy eredményes’’ – idézte a Brassó megyei RMDSZ honlapja Lőrincz Károly-Ernőt.

Megkeresésünkre a tanácsos elmondta, hogy nagyon eltökéltek, de azt is tudják, hogy egy nagyon hosszú folyamat elején vannak.

Az első lépés egyelőre annyit jelent, hogy elkezdték a várral kapcsolatos papírok, dokumentumok, jogi kérdések tisztázását

– mindezt azért, hogy akár már a jövő év elején benyújthassanak egy európai uniós pályázatot a vár felújítására. Az épület, illetve a terület jelenlegi telekkönyvi kivonatán az szerepel, hogy „Székelyzsombor öröksége” (moșerimea Jimbor), ám a jelen birtokrendszerben az „örökség” fogalom nem létezik, így a község polgármestere, illetve a megyei tanács kérelmezte a dokumentum felülvizsgálatát, újbóli fordítását. Tulajdonképpen ebben a szakaszban azt kell tisztázni, hogy az épület nem egy család, egy magánszemély, hanem Székelyzsombor település tulajdona.

Nehezebb a „láthatatlan” munka

Lőrincz Károly-Ernő szerint a jogviszony tisztázásáig semmilyen munkálatot nem tudnak elkezdeni, a régészeti felméréssel, feltárással, árajánlatkérésekkel is várniuk kell, mivel ezeknek a felméréseknek, illetve a hozzájuk tartozó dokumentumoknak érvényességi határidejük van. Amíg nem látják az erődítmény helyzetének tisztázásának a végét, azt, hogy néhány hónapba vagy néhány évbe telik, értelmetlen a felméréseket elvégezni, hiszen ha kifutnak az időből, meg kell majd ismételni azokat.

A tanácsos azt is kiemelte, hogy egyelőre nem a nagy tervezgetés és álmodozás ideje van, nem készítenek még arról terveket, hogy hogyan újítanák fel, hogyan hasznosítanák, használnák a parasztvár épületét: egyelőre csak abban biztosak, hogy nagyon fontos az épület megőrzése, megóvása, és ennek érdekében sürgősen tenni kell. 

Idézet
Lépésről lépésre akarunk haladni. Nem akarunk tervezni, amíg az alapok nem tisztázódnak. A tervezés lesz a könnyebb része, a nehezebb pedig ez, amin most dolgozunk, ami nem látszik” 

– fogalmazott az RMDSZ-es tanácsos.

Annak kapcsán, hogy akadályokba ütközhetnek-e, Lőrincz Károly-Ernő elmondta, hogy ők alapos kutatást végeztek, nem találtak családot vagy leszármazottakat, akihez a parasztvár tartozhatna, de teljesen bizonyosak csak akkor lesznek, ha ezt hivatalosan is kimondják, ha a dokumentumokon végre a falu tulajdonaként fog szerepelni a vár. A tanácsos azt reméli, hogy a 2021 végén – 2022 elején megjelenő EU-s közbeszerzési pályázatokra már lesz egy kész mappájuk a szükséges dokumentációval, és megvalósulhatnak évtizedes álmaik, terveik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 21., hétfő

Drog hatása alatt, lopott autóval menekült a rendőrök elől, majd balesetezett

Szabálytalanságot szabálytalanságra halmozott egy Arad megyei fiatalember vasárnap este: kábítószer hatása alatt ellopott egy autót, felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett, a rendőri felszólításra nem állt meg, majd balesetezett.

Drog hatása alatt, lopott autóval menekült a rendőrök elől, majd balesetezett
2024. október 21., hétfő

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen

Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
2024. október 21., hétfő

Szolgálatba állt, magyarul tanul a kameruni piarista, az első afrikai diakónus Erdélyben

Először állt szolgálatba Afrikából érkezett diakónus Erdélyben, a fiatal piarista az első afrikai a Gyulafehérvári Főegyházmegyében.

Szolgálatba állt, magyarul tanul a kameruni piarista, az első afrikai diakónus Erdélyben
2024. október 21., hétfő

Beiktatták tisztségébe Székelyudvarhely új polgármesterét

Beiktatták tisztségébe hétfőn Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely új polgármesterét, és a székelyföldi város közgyűlése is megalakult.

Beiktatták tisztségébe Székelyudvarhely új polgármesterét
2024. október 21., hétfő

Igazi vénasszonyok nyara: van, ahol 21 fok is lehet az elkövetkező napokban

Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a Bánságban 21 Celsius-fok is lehet, jövő héten azonban fokozatosan lehűl az idő; esőre október utolsó és november első napjaiban lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Igazi vénasszonyok nyara: van, ahol 21 fok is lehet az elkövetkező napokban
2024. október 21., hétfő

Halálra késeltek egy férfit Maros megyében

Őrizetbe vett hétfőn a rendőrség egy 23 éves marosbogáti fiatalembert, aki a gyanú szerint vasárnap este késszúrással megölt egy 55 éves férfit Radnót egyik utcáján.

Halálra késeltek egy férfit Maros megyében
2024. október 21., hétfő

Stabil az állapota a férfinak, akire medve támadt Beszterce-Naszód megyében

Beutalták a besztercei megyei klinikai kórház ortopédiai osztályára azt a férfit, akire medve támadt vasárnap délután egy legelőn Beszterce-Naszód megyében – írja az Agerpres hírügynökség.

Stabil az állapota a férfinak, akire medve támadt Beszterce-Naszód megyében
2024. október 20., vasárnap

Tűz ütött ki egy Kolozs megyei rendezvényteremben

Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.

Tűz ütött ki egy Kolozs megyei rendezvényteremben
2024. október 20., vasárnap

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
2024. október 20., vasárnap

Erdélyi szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával

Alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával a Kolozs megyei Noszolyon. Kató Béla erdélyi református püspök különleges alkalomnak nevezte a vasárnapi templomszentelést.

Erdélyi szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával