Megmentésre vár. A sok akadály ellenére eltökéltek a székelyzsombori vár felújításáért küzdő műemlékvédők
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Székelyzsombor egy aprócska, nagyrészt magyarok lakta Brassó megyei falu, mely két dologról nevezetes. Az egyik, hogy a falu szülöttje Nyírő József író, a másik pedig a település fölé magasodó dombon található parasztvár, egy folyamatosan romló állapotú, titokzatos műemlék, mely felújításra vár. Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsost faggattuk az első lépés megtételéről.
2021. április 11., 16:542021. április 11., 16:54
2021. április 13., 14:062021. április 13., 14:06
A brassói RMDSZ nem rég jelentette be honlapján, hogy megtették az első lépést a székelyzsombori parasztvár felújítása érdekében. Lőrincz Károly-Ernőt, Homoród község RMDSZ-es tanácsosát kérdeztük arról, hogy konkrétan mit jelent ez az lépés, illetve milyen hosszú az út, melyen most elindultak.
A Brassó megyei Székelyzsombor eredetileg szász település volt, ám lakosságát megtizedelték a török–tatár betörések, valamint a pestis. A környékbeli székelyek népesítették be újra a falut, így ma a Kis-Homoród mentén található települést a Homoród menti székely tömbmagyarság utolsó végváraként szokták emlegetni. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában így írta a faluról:
mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, – ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül.”
A Szászföld és Székelyföld határán található Székelyzsombor várról fennmaradt első hiteles adat 1692-ből származik, ám az erődítmény vélhetően korábbi, hiszen a falu német neve már a 15. század közepén Sommerburg volt (a burg német szó várat jelent).
Orbán Balázs a vár kapcsán azt írta, hogy ottjártakor még jó állapotban volt, ám ez sajnos ma már egyre kevésbé igaz.
Először a kétezres évek elején fogalmazódott meg, hogy tenni kéne a várért, melynek a mai napig nem készült el a hivatalos régészeti feltárása, pedig a helyi legendák szerint még egy titkos alagút is összeköti a faluval, amelyet a legutóbbi népszámlálás szerint csaknem 80 százalékban magyarok laknak. A kétezres évek elején évekig brassói és budapesti fiatalok, a Kulturális Kapcsolatteremtő, Hagyományőrző és Műemlékvédő Ifjúsági Tábor résztvevői munkálkodtak a romok helyreállításán, állagmegőrzésén, illetve Adrian Andrei Rusu régész-művészettörténész kutatta diákjaival az erődítményt. Bár komoly tervek voltak az erődítmény műemlékké nyilvánítására, illetve turisztikai látványossággá tételére, a bürokrácia közbeszólt, birtokviszonyai tisztázatlanok voltak; illetve Homoród községnek, melynek fennhatósága alatt állt – és amelyet összesítve már csupán alig 30 százalékban lakják magyarok –, nem volt anyagi kerete a felújításra.
A közelmúltban Lőrincz Károly-Ernő RMDSZ-es tanácsos volt többek között az, aki a parasztvár ügye mellé állt, kitartó munkájának is köszönhető, hogy sor került az első lépés megtételére a felújítás felé: elkezdték a parasztvár birtokviszonyainak tisztázását. „Megtörtént az első lépés a legtöbbünk számára legkedvesebb szimbólumunk megmentéséért. Az út hosszú lesz és nem zökkenőmentes, de reméljük, hogy eredményes’’ – idézte a Brassó megyei RMDSZ honlapja Lőrincz Károly-Ernőt.
Megkeresésünkre a tanácsos elmondta, hogy nagyon eltökéltek, de azt is tudják, hogy egy nagyon hosszú folyamat elején vannak.
– mindezt azért, hogy akár már a jövő év elején benyújthassanak egy európai uniós pályázatot a vár felújítására. Az épület, illetve a terület jelenlegi telekkönyvi kivonatán az szerepel, hogy „Székelyzsombor öröksége” (moșerimea Jimbor), ám a jelen birtokrendszerben az „örökség” fogalom nem létezik, így a község polgármestere, illetve a megyei tanács kérelmezte a dokumentum felülvizsgálatát, újbóli fordítását. Tulajdonképpen ebben a szakaszban azt kell tisztázni, hogy az épület nem egy család, egy magánszemély, hanem Székelyzsombor település tulajdona.
Lőrincz Károly-Ernő szerint a jogviszony tisztázásáig semmilyen munkálatot nem tudnak elkezdeni, a régészeti felméréssel, feltárással, árajánlatkérésekkel is várniuk kell, mivel ezeknek a felméréseknek, illetve a hozzájuk tartozó dokumentumoknak érvényességi határidejük van. Amíg nem látják az erődítmény helyzetének tisztázásának a végét, azt, hogy néhány hónapba vagy néhány évbe telik, értelmetlen a felméréseket elvégezni, hiszen ha kifutnak az időből, meg kell majd ismételni azokat.
A tanácsos azt is kiemelte, hogy egyelőre nem a nagy tervezgetés és álmodozás ideje van, nem készítenek még arról terveket, hogy hogyan újítanák fel, hogyan hasznosítanák, használnák a parasztvár épületét: egyelőre csak abban biztosak, hogy nagyon fontos az épület megőrzése, megóvása, és ennek érdekében sürgősen tenni kell.
– fogalmazott az RMDSZ-es tanácsos.
Annak kapcsán, hogy akadályokba ütközhetnek-e, Lőrincz Károly-Ernő elmondta, hogy ők alapos kutatást végeztek, nem találtak családot vagy leszármazottakat, akihez a parasztvár tartozhatna, de teljesen bizonyosak csak akkor lesznek, ha ezt hivatalosan is kimondják, ha a dokumentumokon végre a falu tulajdonaként fog szerepelni a vár. A tanácsos azt reméli, hogy a 2021 végén – 2022 elején megjelenő EU-s közbeszerzési pályázatokra már lesz egy kész mappájuk a szükséges dokumentációval, és megvalósulhatnak évtizedes álmaik, terveik.
Tömbházlakásának lépcsőházában lett rosszul, és elhunyt egy 75 éves temesvári férfi röviddel azután, hogy kibocsátották a kórházból. Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított vizsgálatot a rendőrség.
A hegyimentők és a határrendészek a péntekről szombatra virradó éjszaka két ukrán állampolgárt hoztak le a Máramarosi-havasokból – tájékoztatott Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat (Salvamont) igazgatója.
Mintegy 9 millió euró vissza nem térítendő támogatáshoz jut az Arad megyei önkormányzat fenntartásába tartozó Arad Megyei Sürgősségi Kórház, amelynek onkológiai osztályát szerelik fel modern eszközökkel, illetve nyolc műtőjét újítják meg.
Házszentelés közben raboltak ki egy családot Nagybányán: a tolvaj kihasználta, hogy a pap megérkezése után nyitva maradt a lakás ajtaja, és egy 250 lejt tartalmazó pénztárcával, valamint iratokkal távozott a házból.
2025 második napján aggasztó méreteket öltött a hegyi balesetek száma – jelentette pénteken a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Több mint 30 malac elpusztult, 600 sertést pedig kimentettek abból a tűzből, amely csütörtök reggel keletkezett egy Szatmár megyei farmon – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Számos erdélyi helyszínt ajánl a CNN azon úti célok között, amelyeket érdemesnek tart meglátogatni a 2025-ös évben a világon.
Sűrű köd miatt rosszak a látási viszonyok Kovászna, Hargita, Brassó és Szeben megyében csütörtök este - figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kolozs megye hegyvidékein szélvihar lesz a következő órákban – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Felerősödő szélre, a hegyekben hóviharokra számíthatunk csütörtökön és pénteken az ország több régiójában, Erdélyben havazásra van kilátás – figyelmeztetnek a meteorológusok.
szóljon hozzá!