Hiteles lelkiséget, szellemiséget, intenzív „térerőt” sugároznak a ferencesek Csíksomlyóról, Erdélyből

Hiteles lelkiséget, szellemiséget, intenzív „térerőt” sugároznak a ferencesek Csíksomlyóról, Erdélyből

Borsodi L. László: „a csíksomlyói búcsú elsősorban vallási esemény, másodsorban nemzeti találkozó, és éppen az előbbi kezeskedik az utóbbi tisztaságáért”

Fotó: Pinti Attila

Frissen látott napvilágot Borsodi L. László csíkszeredai írónak Ferences térerő című, az erdélyi – és nemcsak – ferencesekről szóló kötete, amely azt igyekszik láttatni, milyen új kihívásokkal kell szembenézniük, új szerepeket kell betölteniük-vállalniuk a 20. század végén, a 21. század első felében élő Szent Ferenc-követőknek. Borsodi L. László, a kötet szerzője nyilatkozott a Krónikának.

Kiss Judit

2024. április 23., 19:192024. április 23., 19:19

– Kötetbe rendezte a különböző sajtóorgánumokban, internetes felületeken 2010 és 2023 között megjelent, a ferences lelkiséggel, közösséggel, hivatással kapcsolatosan megjelent interjúkat, a szerzetesek, egyháziak és világiak tollából született, a ferencességre összpontosító írásokat, ebből született meg a frissen napvilágot látott, Ferences térerő című kiadvány. Mi indította arra, hogy egyetlen – szép kivitelezésű – kötetben lássanak napvilágot ezek az írások és vajon miért fontos, hogy tematikák szerint rendszerezve kaphassa kézhez a tartalmat az olvasó?

– A könyv kivitelezése valóban szépre sikeredett, ami Benedek Enikő Csíkszeredában élő tördelőszerkesztő alapos munkáját dicséri. Csillag István csíkszeredai képzőművész készítette a borítót, a kötetet pedig Molnár Dénes (1947–2000) marosvásárhelyi grafikus, festő, illusztrátor fametszetei teszik értékesebbé. Remélem, ehhez a külsőhöz megfelelő módon illeszkedik a tartalom is. Szándékom szerint a tizennégy év alatt született interjúk és ankétok együtt azt mutathatják meg, hogy bár különböző földrajzi környezetben, más-más életállapotban – szerzetes vagy egyházmegyés papként, püspökként, kántorként, orvosként, tudományos kutatóként, ügyvédként – élnek a kérdezettek, egy valami összeköti őket: az évszázadokon át fennmaradt lelkiség, szellemiség, életfelfogás – a ferencesség. Arra is gondoltam, hogy bár különböző módon beszélnek róla, mert egyénileg vagy közösségben másként élik meg azt hétköznapjaikban, az egy könyvbe összegyűjtött és egymással is dialogizáló beszélgetésekben megfogalmazódó hitbéli tapasztalatok, körvonalazódó célok megvilágíthatják a ferencesség sokszínűségét, többféle módon való értelmezhetőségét, alkalmazhatóságát és aktualitását a 21. századi társadalom kihívásai és lehetőségei között itt, Erdélyben.

Galéria

Fr. Urbán Erik tartományfőnök és Borsodi L. László a Ferences térerő című kötet csíksomlyói bemutatóján április 21-én

Fotó: Erdélyi Ferencesek/Facebook

A könyvnek van egy súlypontja: az erdélyi ferencesek lelki központjának számító csíksomlyói kegyhely és az erdélyi ferences lelkülettől elválaszthatatlan (csíksomlyói) Szűzanya-tisztelet.

A tematikák szerinti elrendezés éppen azt hivatott megmutatni, hogy milyen ereje, kiterjedése van a(z) (erdélyi, csíksomlyói) ferencességnek, hogy hányféle módon és embertípuson keresztül juttat(hat)ja el a remény, a hit lehetőségét szerte a világba, illetve hogy milyen ellenállhatatlanul vonzza magához a máshonnan érkezők sokaságát a Csíksomlyói Szűzanya csendes csodákat tevő ereje, ahol újra és újra megtapasztalhatják azt is, hogy a mai ferencesek (egyháziak és világiak) a kor kihívásainak megfelelően hogyan tudnak, akarnak járni az elődeik által kitaposott úton Assisi Szent Ferencet követve.

– Frappáns a cím: Ferences térerő. Miért esett erre a címre a választása, mit szeretne közölni a ma emberének a „térerő” kifejezés, összekötve a ferences jelzővel?

– XVI. Benedek pápasága óta a világegyház arra törekszik, hogy kihasználja a média adta lehetőségeket, és kilépve a templom falai közül, eljuttassa a keresztény értékeket a hagyományos vallásosságban nevelkedett emberek mellett azoknak is, akik nem tudnak eljutni, vagy neveltetésüknél fogva nem éreznek késztetést arra, hogy belépjenek a fizikai értelemben vett templomba, mert bizonytalanok, keresők.

Ennek megvalósításához térerőre van szükség: hiteles jelenlétre, meggyőző életvitelre és szellemiségre, amelyet ha megfelelő módon kommunikálnak, befogadásra találhat azoknál, akiket megcéloz.

Úgy gondolom, hogy a 800 éves ferences lelkiség és létszemlélet épp az a vallási-kulturális fedezet, ami fogódzókat nyújthat a ma emberének is az úton levésben, ha figyel, ha nyitott, és meg akarja kapni a kor, a társadalom által támasztott kihívásokra, kérdésekre, dilemmákra a ferencességen keresztül megfogalmazódó válaszokat.

Galéria

A Ferences térerő című kötet a kolostorok falain belülre és kívülre is invitálja az olvasó

Fotó: Kiss Judit

– A kötet a ferences kolostorok falain belülre és kívülre is invitálja az olvasót: a szerzetesekkel készített interjúit is felsorakoztatja, de világiak – a Ferences Világi Rend tagjai, orvosok, kántorok – is vallanak a ferencesség követéséről. Miért látja fontosnak, hogy a kolostor falain kívülre is, belülre is elkalauzolja ez a kötet az érdeklődőket?

– Amint már utaltam rá, egyrészt a ferences lelkiség megélésének sokféle módjára kívántam felhívni a figyelmet, másrészt arról győződhet meg a ferencességet kevésbé ismerő olvasó, hogy ferencesnek lenni, Assisi Szentjének örökségét továbbvinni nem kizárólag a kolostorfalakon belül, hanem világi állapotban is lehetséges, hogy nem kizárólag a szerzetesi életformát választóknak szól, hanem azoknak is, akik lelki életükben plusz erőforrást találtak és találnak benne, akik a hitkeresés útján támpontra lelhetnek, például a szegénység, az egyszerűség megélésében.

Galéria

Urbán Erik, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke vallja a kötetben: „a böjt becsületesebbé tesz önmagammal”

Fotó: Kiss Judit

Ugyanakkor

az is célom volt, hogy a kolostorfalakon belül élőkkel készített beszélgetéseken keresztül közelebb vigyem a „kívülállókhoz” azt, hogy miként élnek és főként hogyan gondolkodnak Istenről, emberről, a mai társadalomról, a különféle szociális problémákról, a szerzetesség mai helyzetéről, a zarándoklat szerepéről,

valamint más őket és a rájuk bízottakat érintő vonatkozásokról.

– A kitekintés nemcsak Erdélybe vezeti el az olvasót, de az országhatárokon túlra is, a világ ferenceseiről is sok szó esik. Szerkesztőként miért tartja jónak, hogy nagyobb perspektívát, nagyobb lélegzetet is kapjon a kötet üzenete?

– Az egyedül vagy családban, különböző hivatást, szakmát gyakorló, egyben a ferences lelkiséget világi állapotukban magukénak érzőkön kívül Szent Ferenc harmadik rendjének, az úgynevezett Ferences Világi Rendnek a tagjai is szót kapnak a kötetben. Az Erdélyen kívül élő ferences szerzetesek közül csak egy valakivel, fr. dr. Orosz Lóránttal beszélgettem, aki 2015-ben a magyarországi Mátraverebély-Szentkútról érkezett Csíksomlyóra nagyheti missziót tartani.

A könyv abban az értelemben „lép” országhatárokon túlra, hogy megszólalnak mindazok, akik az erdélyi ferences barátok (nem ferences szerzetes) barátai,

többnyire – egy lengyel pálos szerzetest, a czestochowai Marian Adam Waligórát kivéve – magyarországi vendégei, meghívottai. Ők a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónokai. Ezt a szélesebb perspektívát nem én nyitottam, hanem ők maguk: azzal, hogy elzarándokoltak a csíksomlyói kegyhelyre, azzal, amit mondtak az – erdélyi és a magyarországi, lengyelországi – egyház társadalomban és hitéletben betöltött szerepéről, a társadalmi folyamatoknak az egyházra gyakorolt hatásáról, a zarándoklatnak a ma emberének életében betöltött funkciójáról és fontosságáról, valamint azzal a móddal, ahogyan megnyilatkoztak a Csíksomlyói Szűzanya hatásáról, a ferencesek által évszázadok óta őrzött kegyhelyről, vagyis a mai erdélyi (csíksomlyói) ferencesek által biztosított térerőről, amelynek ők is részeivé váltak.

Galéria

A kötetet Molnár Dénes (1947–2000) marosvásárhelyi grafikus, festő, illusztrátor fametszetei teszik értékesebbé

Fotó: Kiss Judit

A ferences kisugárzás, hatás ilyen értelemben nem ismer országhatárokat, világbeli állapotot, társadalomban betöltött funkciót. Mint ahogy mindenkinek egyformán szól, bárkit megszólít vagy megszólíthat.

– Az egyes ünnepeknek – karácsony, nagyböjt, húsvét – külön fejezeteket szán. Mint említette, a kötet súlypontjának tekinthető a nagy lélegzetű fejezet, amely a csíksomlyói pünkösdi búcsúval foglalkozik: ebben számos papnak, magas rangú egyházi embernek olvashatóak a gondolatai a zarándoklattal, annak lelki és össznemzeti jelentőségével kapcsolatban. Miként közelíti meg, járja körül a kötetnek a Távolságok és megérkezések címmel ellátott fejezete a csíksomlyói zarándoklatot, mint a hitbeli megerősödés, lelki megújulás „közegét”?

– A Távolságok és megérkezések című fejezetben a ferences rendtartomány által a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjére évente meghívott szónokokkal készített beszélgetések olvashatók. Immár évtizedek óta az a szokás alakult ki, hogy egyik évben egyházmegyés vagy szerzetes pap, másik évben püspök a meghívott. Valójában mindegyik beszélgetés egy-egy zarándoknak (igaz, egyben a búcsú egyetlen hivatalos meghívottjának) a szubjektív megnyilatkozása. Amint sok szempontból nagy változatosságot mutat a kiválasztottak köre, úgy nagyon sokféle az a mód is, ahogyan a megkérdezett főpapok vagy papok gondolkodnak általában a zarándoklat, ezen belül pedig a csíksomlyói fogadalmi búcsús zarándoklat szerepéről. Utóbbit illetően talán az a meghatározó, hogy milyen előismerete volt, van a csíksomlyói kegyhelyről, az erdélyi ferencesekről, ezen belül a kegyhely őreiről, milyen lelki tapasztalatokat szerzett korábban a Csíksomlyói Szűzanya szentélyében, akár a korábbi búcsúk alkalmával vagy más látogatása során. De nem tisztem, nem szeretném kategorizálni, minősíteni ilyen vonatkozásban az elkészült interjúkat. Hogy miként közelítik meg az egyes interjúalanyok a csíksomlyói zarándoklatot, arról talán magának az olvasónak kell meggyőződnie. Nyilván szinte mindegyik beszélgetésből az derül ki, hogy a szónok szerep a megtiszteltetésen túl hatalmas felelősség, ami elég nagy nyomást helyez a meghívottra, hogy mit és hogyan mondjon, miként szóljon több százezer emberhez a fizikai és az online térben. S ez a figyelmen kívül nem hagyható aspektus mindenképpen meghatározza azt – és talán ez közös a Távolságok és megérkezésekben –, hogy interjúalanyaim mondandójukban – részben a velük készített beszélgetésben, de főként a prédikációjukban – miről, milyen arányban szóljanak, miként teremtsenek egyensúlyt a választott tematikán belül az elsősorban keresztény és másodsorban össznemzeti karakterű csíksomlyói zarándoklaton, illetve hogyan körvonalazzák annak szerepét, helyét, célját.

Galéria

A csíksomlyói kegytemplom. A kötetben sokan vallanak arról, milyen lelki tapasztalatokat szereztek korábban a Csíksomlyói Szűzanya szentélyében

Fotó: Erdélyi Ferencesek sajtószolgálata

A sorrend ez lenne, mert

a csíksomlyói búcsú elsősorban vallási esemény, másodsorban nemzeti találkozó, és éppen az előbbi kezeskedik az utóbbi tisztaságáért, véleményem szerint ezért is tudta és tudja megőrizni politikamentességét.

De hogy erről a sorrendről, a kettő egymáshoz való viszonyáról, az arányról ki miként vélekedik, az interjúalanyonként változó.

– Külön fejezetet szentel a kötetben annak, hogy miként kapcsolódnak, csatlakoznak a fiatalok a ferences lelkiséghez. Ön nemcsak író, irodalomtörténész, de irodalomtanár is. Pedagógusként és a ferences lelkiséggel hosszú ideje foglalkozó íróként, szerkesztőként hogyan látja, mik lehetnek a ferences lelkiség azon pontjai, amelyek a legvonzóbbak a „mai fiatalok” számára?

– Azt látom, hogy több évszázados történelme ellenére vagy éppen annak köszönhetően megmaradt a ferences lelkiségben az az erő, az a frissesség, ami ma is képes megszólítani a fiatalokat. Elég, ha csak az erdélyi ferencesek által évente megszervezett különféle, gyerekeknek szóló és ifjúsági táborokra, lelkigyakorlatokra, rendezvényekre, a szerzetesek által fenntartott egyetemi kollégiumokra gondolunk, például az évente megrendezett általános iskolásoknak szóló Assisi Szent Ferenc Iskolájára, a fiatal felnőtteknek szóló Ferences Ifjúsági Zarándoklatra, vagy arra, hogy Kolozsvárt – korábban Brassóban is – a barátok kollégiumot működtetnek egyetemisták számára.

Galéria

A kötetben annotált névmutató is található mindazoknak a rövid életrajzával, akikről szó esik a kiadványban

Fotó: Kiss Judit

Nem tudom teljes bizonyossággal kijelenteni, de úgy vélem, hogy a gyerekek, a fiatalok a közvetlen, családias légkörrel szólíthatók meg, azzal, hogy közösségben érezhetik magukat, segítséget kaphatnak az önmegismerés folyamatában,

megbeszélhetik a szüleikhez, egymáshoz, tisztázhatják Istenhez való viszonyukat, természettudatosságot és -szeretetet tanulhatnak. Nem utolsósorban a nevetés, az örömteli együttlét, a humor az, ami vonzó lehet számukra – Assisi Szent Ferenc mai követőinek istenképében is a teremtett világ szépségére való rácsodálkozás és rácsodálkoztatás mellett nagyon fontos szerep jut az elfogadásnak, a jó hangulatnak. Társaságukban megtapasztalhatják az Istenben hívők vagy őt keresők, hogy úton lenni Isten felé annak minden nehézsége, megszenvedése mellett öröm is, mert Isten irgalmas, ő maga a Mosoly.

– A kötet „olyan személyek, események, ünnepek térben és időben való elhelyezése, amelyekben hitelesen helyet kap a ferencesség, az egyéni és közösségi hivatás és elköteleződés” – írja a fülszövegben Urbán Erik tartományfőnök. A kötet szerzőjeként/szerkesztőjeként miként látod, azon olvasók számára, akik csak keveset tudnak a ferencességről, milyen kép alakul ki a kötet elolvasása nyomán az „Isten szegénykéje” (Assisi Szent Ferenc) által alapított rendről és annak mai erdélyi képviselőiről, követőiről?

– Ezt nehéz megmondani. Ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjam fogalmazni, nem nekem kellett volna készítenem ezeket az interjúkat és ankétokat, nem nekem kellett volna szerkesztenem ezt a könyvet, és ami a legfontosabb: mivel én gyakorlatilag a ferencesek árnyékában nőttem fel, nincs meg az a kellő objektív távlat, ahonnan megítélhetném, vajon milyen képet kapnak azok, akik nem ismerik őket. Úgyhogy helyettük nehéz lenne erről megbízható módon nyilatkoznom. Amit körvonalazhatok, az voltaképpen egy gondolati nézőpont, hogy hogyan látszódhatnak ők kívülről.

Talán úgy tűnhetnek, mint akik nem elefántcsonttoronyban – a kolostor falai között, hanem köztünk, hétköznapi emberek között élnek, akiknek ugyanúgy megvannak a lelki és más természetű problémáik, mint nekünk. Miközben megvan a sajátos életvitelük, -felfogásuk, nyitottak az emberekre és gondjaikra, ezért is nevezik őket évszázadok óta őket itt, Erdélyben barátoknak, a nép barátainak.

Galéria

Molnár Dénesnek a csíksomlyói kegytemplomot és a Mária-szobrot ábrázoló fametszete a kötetben

Fotó: Kiss Judit

Ismerik a társadalmi folyamatokat, reagálnak az aggasztó jelenségekre, igyekeznek megoldásokat találni a szociális problémákra, miközben mint a 800 éves lelkiség örökösei és továbbvivői, igyekeznek átadni azokat a vallási-kulturális értékeket, amelyet elődeik teremtettek, és amelyekhez ők is hozzáteszik a magukét. Amit az imént elmondtam, az inkább a szerzetesekre vonatkozik. Van, lenne azonban egy ennél fontosabb vagy legalább ilyen fontos funkciója a könyvnek: hogy megértesse, a ferencesség olyan létfelfogás, lelkiség, amely nem kizárólag szerzeteseknek szól, hanem mindenkinek, aki nyitott azt befogadni, és általa olyan térerő részévé válhat, amelyben nem marad egyedül, mert társakra, közösségre talál, miközben afelé tart, akinek a neve: Isten.

korábban írtuk

„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján
„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.

korábban írtuk

Jubileum a ferenceseknél: a rend 800 éves Megerősített Regulájáról tartott előadást Urbán Erik tartományfőnök Kolozsváron
Jubileum a ferenceseknél: a rend 800 éves Megerősített Regulájáról tartott előadást Urbán Erik tartományfőnök Kolozsváron

A ferencesek Kolozsvárra visszatérésének 300 éves évfordulójára készülve Az evangélium megélését segítő 800 éves Megerősített Regula címmel Urbán Erik ferences provinciális tartott előadást szombat este a kincses városbeli ferences templomban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 24., péntek

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának

A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának
2024. május 24., péntek

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták

Románia különböző régiói, többek közt a Székelyföld, Szilágyság, Szatmár, a Mezőség, Moldva is képviselteti magát az egyetemi hallgatóknak köszönhetően a gasztronómiai fesztiválon.

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták
2024. május 24., péntek

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében

Kelemen Hunor továbbra is várja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze Szatmár megyében a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) egy olyan kampányban, amelynek üzenete: „Harcoljunk a magyarok ellen!”.

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében
2024. május 24., péntek

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat hat erdélyi, partiumi és bánsági megyére.

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 24., péntek

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága
2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 23., csütörtök

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
2024. május 23., csütörtök

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrașov.ro hírportál.

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében
2024. május 23., csütörtök

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Légköri labilitásra és esőkre kell számítani a csütörtöki nap folyamán az ország 13 megyéjében – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében