Míg a román nemzetiségűek számára a rendőrakadémia elit intézetnek számít, a magyar közösség körében nem örvend nagy népszerűségnek – ettől függetlenül az idén is tartanak fent helyeket a kisebbségi fiatalok számára a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián, valamint a kolozsvári és a câmpinai altisztképzőben.
A fővárosi egyetem jogi karán a magyar hallgatók számára két helyet biztosítanak, míg a közbiztonságra szakosodóknak négy helyet különítettek el. Fontos tudni, hogy nem lesz újraosztás, ha a helyek nem telnek be, más nemzetiségű személyek nem foglalhatják el azokat – magyarázta a Krónika érdeklődésére Radu Nicolae, a tanintézet sajtószóvivője. Elmondta, az oktatási intézmények már megkezdték a toborzást, az első szakaszban a területi rendőrkapitányságokon várják az érdeklődőket. Radu Nicolae rámutatott, tapasztalata szerint a szakma önmagában még mindig népszerű a fiatalok körében, holott korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnhet. Minden évben a felügyelőség szükségleteinek függvényében állapítják meg a helyek számát, így idén például több helyre lehet jelentkezni.
Kevés a magyar jelentkező
„A magyar közösségben más a rendőrakadémia megítélése, még mindig úgy tekintenek rá, hogy magyar ember erre az egyetemre nem megy\" – magyarázta lapunknak Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Mint ismeretes, pár évvel ezelőtt a szövetség kérésére különítettek el helyeket a felsőoktatási intézményben a magyarul érettségizők számára, ez azóta évente automatikusan működik. Kovács Péter szerint ugyanis fontos, hogy a magyar közösségekben olyan rendőr dolgozzék, aki ismeri a kisebbség nyelvét. Mint elmondta, azt egyelőre még nem tudni, hogy a helyek száma megfelelő-e, hiszen korábban többször üresen maradtak a magyarok számára fenntartott helyek, ugyanis nemcsak jelentkezőből volt hiány, hanem az is előfordult, hogy a felvételin a fiatalok nem érték el az átmenő 5-ös osztályzatot. „Bízunk benne, hogy ez a szám emelkedni fog, de ehhez arra is szükség van, hogy az igény is nőjön\" – mondta a szövetségi politikus. Hozzátette, fontos és jó kezdeményezésnek tartja, hogy az elmúlt években Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója lehetőséget teremtett a diákoknak, hogy betekintést nyerjenek a rendőrképzésbe, megpróbálta humanizálni a szakmát.
Arányosságra törekszenek
Az elmúlt három évben pályázaton nyert támogatással a 10. és 11. osztályt végzett tanulók számára szerveztek tábort, de ez az idén sajnos elmarad – tájékoztatta lapunkat Ádám Gábor. Mint elmondta, kezdeményezésük abból a szempontból hatékony volt, hogy a megadott keretre találtak fiatalokat, az viszont csak a mostani eredmények alapján derül majd ki, hogy például a két évvel ezelőtti csoportra milyen hatással volt a rendezvény. Első évben hét megye hét-hét diákját tudták bevonni a programba, a tavaly viszont már csak öt megyére kaptak támogatást. Bihar, Szatmár, Maros, Hargita és Kolozs megyék diákjai mellett eleinte Kovászna és Szeben megyei tanulók is jelentkezhettek a táborba. Ha a tavalyi évet – amikor drasztikusan csökkent a helyek száma a kolozsvári és a câmpinai altisztképzőn – nem veszik figyelembe, akkor annyit már meg tudnak állapítani, hogy a három év alatt körülbelül egy százalékról négyre emelkedett a magyar rendőrhallgatók száma. „Ez még mindig elmarad a szükséges 6–7 százaléktól, de az, hogy a rendőrség soraiban arányosan legyen a kisebbség képviselve, egyelőre csak hosszú távú cél\" – mondta lapunknak Ádám Gábor.
Előny a nyelvismeret
A rendőrségnek és a közösségnek egyaránt jó, ha a kapitányságon helybeli rendőrök dolgoznak, Kovászna megyében például olyanok, akik beszélnek magyarul, ismerik a helyi szokásokat – mesélte a Krónikának Albert-Tóth Jakab. A Kovászna megyei rendőr-főkapitányság parancsnokhelyettese lapunk megkeresésére kifejtette, Háromszéken több magyar nemzetiségű rendőr van vezető beosztásban, és megbecsülik, aki lelkiismeretesen végzi a munkáját. „A magyar nemzetiségű rendőrök általában mindkét nyelvet tökéletesen beszélik, a nyelvismeret pedig minden ágazatban előnyt jelent\" – mondta a rendőrtiszt, hangsúlyozva, soha nem érte hátrányos megkülönböztetés a nemzetisége miatt. Albert-Tóth Jakab tízéves gépészmérnöki pálya után lépett be a rendőrség kötelékébe, egyik barátja édesapjának a példája erősítette döntésében, aki megbecsült magyar rendőr volt Sepsiszentgyörgyön. „Sokkal hatékonyabb a rendőri munka, ha a rendőrök az anyanyelvükön tudnak beszélni az emberekkel, a tolmács csak bonyolítja a helyzetet\" – mondta. Úgy vélte, a vidéki őrsökön dolgozó román rendőrök néhány év után általában megtanulnak magyarul, mert rájönnek, szükségük van a nyelvtudásra a 75 százalékban magyarok által lakott megyében. Mint ismertes, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere több ízben is rámutatott: a térségben természetes elvárás, hogy a lakossággal közvetlenül érintkező rendőrök beszéljenek magyarul.
40 százalék tud magyarul
A Kovászna megyei rendőrségen nem tartják nyilván az alkalmazottak nemzetiségét, de becsléseik szerint az állomány több mint 40 százaléka beszél magyarul. Delia Moldovan, a humánerőforrás-osztály munkatársa elmondta, tavaly Háromszékről heten jelentkeztek a rendőrakadémiára és öten az altisztiskolába, a 13 jelentkező közül négyen voltak magyarok. Úgy vélte, a tanintézeteknek hamarabb meg kellene hirdetni a helyeket, hogy legyen elegendő idő felkészülni. Albert–Tóth Jakab rámutatott, folyamatosan népszerűsítik a magyarok számára fenntartott helyeket, mert abban bíznak, ha helyi végzős kerül hozzájuk, nem kéri néhány hónap után az áthelyezését.
A bukaresti rendőrakadémiára június 14-éig, míg az altisztképzőkbe augusztus 2-áig várják a 28 év alatti fiatalok jelentkezését a területi kapitányságokon. A jelentkezőket orvosi és pszichológiai vizsgálatnak vetik alá, majd elméleti és gyakorlati felvételit tartanak. Részletes információk a belügyminisztérium, a rendőrkapitányságok és a tanintézetek honlapján találhatók.
A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztették a hegyitúrák kedvelőit, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvényt.
Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára.
Az elmúlt hetek esőzései következtében víz alá került a tavaly átadott bözödújfalusi Összefogás templomának hajórésze. Szász Levente Loránd erdőszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, egyelőre nem aggódnak.
A parajdi sóbányában bekövetkezett vízbetörés következtében közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet alakult ki – állapítják meg erdélyi geológusok egy május 30-án közzétett szakmai állásfoglalásban.
Jövő heti erdélyi látogatása során Parajdot is felkeresi Sulyok Tamás – ezt maga a köztársasági elnök jelentette be pénteken Facebook-oldalán.
Az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára.
Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
szóljon hozzá!