Pedig a liberális (PNL) elöljáró elmondása szerint legalább ezer új dolgozóra lenne szükség, mégpedig sürgősen. Az Agerpres hírügynökség szerint előrebocsátotta: ha sehogy sem találnak a térségben munkaerőt, kénytelenek lesznek Ázsiából és Észak-Afrikából importálni. „Most például egyetlen vállalatnak, amely 37 millió eurós befektetés révén bővíti tevékenységi körét, legkevesebb 200 új alkalmazottra lenne szüksége. Vannak más fejlődő cégek is, amelyek dolgozókat keresnek, de nagyon nehéz találni a környéken. Nálunk jelenleg nulla a munkanélküliségi ráta” – közölte a G4Media hírportál által idézett Florin Chereji.

Így inkább a szomszédos romániai megyékből, főleg Biharból, akár 120 kilométeres távolságokból is toboroztak munkaerőt, ezek az alkalmazottak naponta ingáznak.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök hozzátette, ez a probléma az egész megyében fennáll. „Arad megyében 0,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, nagyob nehéz olyan dolgozót találni, akinek van valamilyen minimális szakképesítése. Kisjenőben találkoztam a térségben működő vállalatok képviselőivel is: mindannyian ugyanerre panaszkodnak” – mondta a liberális önkormányzati vezető.

Florin Chereji polgármester hozzátette, Kisjenő 7200 lakossal rendelkezik, miközben több mint 4000 munkást foglalkoztatnak a kisvárosban csak a multinacionális vállalatok – a szolgáltatások ágazatában, a helyi cégeknél és intézményeknél dolgozók nincsenek is beleszámítva. A térségben leginkább az alumíniumfeldolgozó iparágban és az autóalkatrész-gyártásban érdekelt cégek vannak jelen.

– magyarázta a Hotnews hírportál által idézett politikus. „Valószínűleg 10 éven belül mi is arra a szintre jutunk, ahol most fejlettebb nyugat-európai országok tartanak, miközben tudni kell: bizonyos romániai régiók, mint Bukarest, illetve Ilfov és Kolozs megye, már rég megelőztek nyugati térségeket. Vannak olyan helyek, ahol az életszínvonal alacsonyabb, mint Romániában, és még a bérek is kisebbek, főképpen a jól fizető állások tekintetében. Vagy bizonyos övezetekben még ha a jövedelem magasabb is, mint nálunk, de az árak is magasabbak, így az életszínvonal nem jobb a romániainál” – fejtegette Cristian Vasilcoiu.

Elmondása szerint azt tervezik, hogy francia mintára megreformálják a szakképzést, és olyan elektronikus értékutalványokat vezessenek be, amelyeket az alkalmazottak kaphatnak, és csakis új szakmai kompetenciák megszerzésére válthatják be bizonyos kulcságazatokban. Az államtitkár szerint e tekintetben mindenhol digitalizációról, zöldenergiáról, idegen nyelvek elsajátításáról beszélnek. Egyértelműnek tartja, hogy bizonyos munkakörök idővel eltűnnek, ahogyan például „a száz évvel ezelőtt még létező utcai cipőtisztítókat sem látni manapság”.

Egyébként a kelet-magyarországi és a nyugat-romániai bér-összehasonlításra tekintve korábban Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök is megerősítette:

Ennek érdekében tavaly a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) nevű, Magyarországon, Románián és Szerbián átnyúló eurorégió képviselői is arról döntöttek, hogy találkozókat szerveznek romániai vállalkozók és a szomszédos országok határmenti vidékein élő munkakeresők, szakiskolások számára.

Iustin Cionca – aki tavaly az eurorégió elnöki tisztségét is betöltötte – az Arad, Temes és Krassó-Szörény megye, a magyarországi Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye, illetve a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány által alkotott DKMT tavaly márciusi ülése után kifejtette, Kisjenő és Arad város is érdekelt a magyarországi munkaerő kiaknázásában.

„A nyugat-romániai vállalkozások által felkínált bérek magasabbak, mint a kelet-magyarországiak, ezért a mi ipari parkjaink vonzóak a magyarországi munkaerő számára. Az Arad Megyei Tanács korszerűsítette a teljes határmenti úthálózatot az Interreg Románia-Magyarország program 13,8 millió eurós projektje révén, hogy lehetővé tegye a munkaerő átáramlását az aradi cégekhez” – nyilatkozta akkor Iustin Cionca.

Ám a határon tapasztalható kiszámíthatatlan torlódások, várakozások egyelőre gyakorlatilag ellehetetlenítik, legalábbis rendkívül megnehezítik a naponta ingázni kívánó magyarországi munkások romániai foglalkoztatását. Erre gyógyírt jelenthet majd a Románia „szárazföldön” is megvalósítandó schengeni csatlakozása, amelynek időpontja azonban egyelőre ismeretlen.