Mindenki befogva. Az Arad megyei Kisjenőben nulla a munkanélküliségi ráta
Fotó: Primariachisineucris.ro
Jó ideje nulla munkanélküliségi rátával büszkélkedik az Arad megyei Kisjenő, de csak az egyik szemük nevet a kisváros irányítóinak: további ezer dolgozóra lenne szükség, mégpedig sürgősen. A magyar–román határtól nem messze fekvő településre Magyarországról is szállítanának nagyobb bérekkel csalogatott munkaerőt, ám egy akadály gyakorlatilag ellehetetleníti ezt.
2024. március 02., 18:222024. március 02., 18:22
2024. március 02., 18:302024. március 02., 18:30
A Fehér-Körös partján fekvő Kisjenő Aradtól 43 kilométerre északra, Nagyváradtól 72 km-re délre található, míg a gyulavarsándi határátkelőhelyen keresztül elérhető Gyuláig csupán mintegy 30 kilométert kell megtenni. A legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint 7212 fő – akik közül 1306 magyar – által lakott kisvárosban az elmúlt években eszközölt befektetéseknek köszönhetően annyira visszaszorult a munkanélküliség, hogy a hivatalos adatok szerint egy ideje gyakorlatilag megszűnt.
Megerősítette mindezt a minap Florin Chereji polgármester is, aki azonban nem a „dicsekvés” okán tartott sajtótájékoztatót. Kijelentette:
Pedig a liberális (PNL) elöljáró elmondása szerint legalább ezer új dolgozóra lenne szükség, mégpedig sürgősen. Az Agerpres hírügynökség szerint előrebocsátotta: ha sehogy sem találnak a térségben munkaerőt, kénytelenek lesznek Ázsiából és Észak-Afrikából importálni. „Most például egyetlen vállalatnak, amely 37 millió eurós befektetés révén bővíti tevékenységi körét, legkevesebb 200 új alkalmazottra lenne szüksége. Vannak más fejlődő cégek is, amelyek dolgozókat keresnek, de nagyon nehéz találni a környéken. Nálunk jelenleg nulla a munkanélküliségi ráta” – közölte a G4Media hírportál által idézett Florin Chereji.
Így inkább a szomszédos romániai megyékből, főleg Biharból, akár 120 kilométeres távolságokból is toboroztak munkaerőt, ezek az alkalmazottak naponta ingáznak.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök hozzátette, ez a probléma az egész megyében fennáll. „Arad megyében 0,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, nagyob nehéz olyan dolgozót találni, akinek van valamilyen minimális szakképesítése. Kisjenőben találkoztam a térségben működő vállalatok képviselőivel is: mindannyian ugyanerre panaszkodnak” – mondta a liberális önkormányzati vezető.
Florin Chereji polgármester hozzátette, Kisjenő 7200 lakossal rendelkezik, miközben több mint 4000 munkást foglalkoztatnak a kisvárosban csak a multinacionális vállalatok – a szolgáltatások ágazatában, a helyi cégeknél és intézményeknél dolgozók nincsenek is beleszámítva. A térségben leginkább az alumíniumfeldolgozó iparágban és az autóalkatrész-gyártásban érdekelt cégek vannak jelen.
Az ipari parkban található cégek még legalább ezer munkásra bárnak Kisjenőben
Fotó: Primariachisineucris.ro
Egyébként korábban egy másik Arad megyei kisváros is azt jelentette, hogy gyakorlatilag nem létezik náluk munkanélküliség: az 5000 lakosú Borossebesen mintegy ezer cég működik, azaz a munkaképes felnőtt lakosságot tekintve három főre jut egy cég – nyilatkozta még tavaly Cristian Feieş polgármester.
Visszatérve a magyarországi munkaerő romániai foglalkoztatására: a témára a minap Cristian Vasilcoiu is kitért. A bukaresti munkaügyi államtitkár úgy fogalmazott, manapság a romániai fizetések kezdenek versenyképesek lenni, legalábbis a magyarországi bérekkel összehasonlítva.
– magyarázta a Hotnews hírportál által idézett politikus. „Valószínűleg 10 éven belül mi is arra a szintre jutunk, ahol most fejlettebb nyugat-európai országok tartanak, miközben tudni kell: bizonyos romániai régiók, mint Bukarest, illetve Ilfov és Kolozs megye, már rég megelőztek nyugati térségeket. Vannak olyan helyek, ahol az életszínvonal alacsonyabb, mint Romániában, és még a bérek is kisebbek, főképpen a jól fizető állások tekintetében. Vagy bizonyos övezetekben még ha a jövedelem magasabb is, mint nálunk, de az árak is magasabbak, így az életszínvonal nem jobb a romániainál” – fejtegette Cristian Vasilcoiu.
Elmondása szerint azt tervezik, hogy francia mintára megreformálják a szakképzést, és olyan elektronikus értékutalványokat vezessenek be, amelyeket az alkalmazottak kaphatnak, és csakis új szakmai kompetenciák megszerzésére válthatják be bizonyos kulcságazatokban. Az államtitkár szerint e tekintetben mindenhol digitalizációról, zöldenergiáról, idegen nyelvek elsajátításáról beszélnek. Egyértelműnek tartja, hogy bizonyos munkakörök idővel eltűnnek, ahogyan például „a száz évvel ezelőtt még létező utcai cipőtisztítókat sem látni manapság”.
Egyébként a kelet-magyarországi és a nyugat-romániai bér-összehasonlításra tekintve korábban Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök is megerősítette:
Ennek érdekében tavaly a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) nevű, Magyarországon, Románián és Szerbián átnyúló eurorégió képviselői is arról döntöttek, hogy találkozókat szerveznek romániai vállalkozók és a szomszédos országok határmenti vidékein élő munkakeresők, szakiskolások számára.
Iustin Cionca – aki tavaly az eurorégió elnöki tisztségét is betöltötte – az Arad, Temes és Krassó-Szörény megye, a magyarországi Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye, illetve a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány által alkotott DKMT tavaly márciusi ülése után kifejtette, Kisjenő és Arad város is érdekelt a magyarországi munkaerő kiaknázásában.
„A nyugat-romániai vállalkozások által felkínált bérek magasabbak, mint a kelet-magyarországiak, ezért a mi ipari parkjaink vonzóak a magyarországi munkaerő számára. Az Arad Megyei Tanács korszerűsítette a teljes határmenti úthálózatot az Interreg Románia-Magyarország program 13,8 millió eurós projektje révén, hogy lehetővé tegye a munkaerő átáramlását az aradi cégekhez” – nyilatkozta akkor Iustin Cionca.
Ám a határon tapasztalható kiszámíthatatlan torlódások, várakozások egyelőre gyakorlatilag ellehetetlenítik, legalábbis rendkívül megnehezítik a naponta ingázni kívánó magyarországi munkások romániai foglalkoztatását. Erre gyógyírt jelenthet majd a Románia „szárazföldön” is megvalósítandó schengeni csatlakozása, amelynek időpontja azonban egyelőre ismeretlen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!