Hiába jönnének, nem éri meg magyarországiakat alkalmazni a munkaerő után sóvárgó partiumi városban

Mindenki befogva. Az Arad megyei Kisjenőben nulla a munkanélküliségi ráta •  Fotó: Primariachisineucris.ro

Mindenki befogva. Az Arad megyei Kisjenőben nulla a munkanélküliségi ráta

Fotó: Primariachisineucris.ro

Jó ideje nulla munkanélküliségi rátával büszkélkedik az Arad megyei Kisjenő, de csak az egyik szemük nevet a kisváros irányítóinak: további ezer dolgozóra lenne szükség, mégpedig sürgősen. A magyar–román határtól nem messze fekvő településre Magyarországról is szállítanának nagyobb bérekkel csalogatott munkaerőt, ám egy akadály gyakorlatilag ellehetetleníti ezt.

Páva Adorján

2024. március 02., 18:222024. március 02., 18:22

2024. március 02., 18:302024. március 02., 18:30

A Fehér-Körös partján fekvő Kisjenő Aradtól 43 kilométerre északra, Nagyváradtól 72 km-re délre található, míg a gyulavarsándi határátkelőhelyen keresztül elérhető Gyuláig csupán mintegy 30 kilométert kell megtenni. A legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint 7212 fő – akik közül 1306 magyar – által lakott kisvárosban az elmúlt években eszközölt befektetéseknek köszönhetően annyira visszaszorult a munkanélküliség, hogy a hivatalos adatok szerint egy ideje gyakorlatilag megszűnt.

Megerősítette mindezt a minap Florin Chereji polgármester is, aki azonban nem a „dicsekvés” okán tartott sajtótájékoztatót. Kijelentette:

óriási problémát jelent a munkaerőhiány a településen működő, fejlődő vállalkozások számára. Emiatt már Magyarországon is toboroztak munkaerőt, viszont a kezdeményezés kudarcba fulladt a határon kígyózó sorok miatt.

Pedig a liberális (PNL) elöljáró elmondása szerint legalább ezer új dolgozóra lenne szükség, mégpedig sürgősen. Az Agerpres hírügynökség szerint előrebocsátotta: ha sehogy sem találnak a térségben munkaerőt, kénytelenek lesznek Ázsiából és Észak-Afrikából importálni. „Most például egyetlen vállalatnak, amely 37 millió eurós befektetés révén bővíti tevékenységi körét, legkevesebb 200 új alkalmazottra lenne szüksége. Vannak más fejlődő cégek is, amelyek dolgozókat keresnek, de nagyon nehéz találni a környéken. Nálunk jelenleg nulla a munkanélküliségi ráta” – közölte a G4Media hírportál által idézett Florin Chereji.

Jelezte: megpróbáltak Magyarországról is munkásokat hozni, de a vállalatok sorra lemondtak erről a lehetőségről, mert az ingázók állandóan késtek a munkából a határátkelőnél kialakult nagy sorok miatt.

Így inkább a szomszédos romániai megyékből, főleg Biharból, akár 120 kilométeres távolságokból is toboroztak munkaerőt, ezek az alkalmazottak naponta ingáznak.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök hozzátette, ez a probléma az egész megyében fennáll. „Arad megyében 0,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, nagyob nehéz olyan dolgozót találni, akinek van valamilyen minimális szakképesítése. Kisjenőben találkoztam a térségben működő vállalatok képviselőivel is: mindannyian ugyanerre panaszkodnak” – mondta a liberális önkormányzati vezető.

Florin Chereji polgármester hozzátette, Kisjenő 7200 lakossal rendelkezik, miközben több mint 4000 munkást foglalkoztatnak a kisvárosban csak a multinacionális vállalatok – a szolgáltatások ágazatában, a helyi cégeknél és intézményeknél dolgozók nincsenek is beleszámítva. A térségben leginkább az alumíniumfeldolgozó iparágban és az autóalkatrész-gyártásban érdekelt cégek vannak jelen.

A magánbefektetések, és az ezekkel párhuzamosan lehívott európai uniós és kormánytámogatások az elmúlt három évben megtriplázták a helyi költségvetést, amely 35 millió lejről 106 millió lejesre nőtt.

Az ipari parkban található cégek még legalább ezer munkásra bárnak Kisjenőben •  Fotó: Primariachisineucris.ro Galéria

Az ipari parkban található cégek még legalább ezer munkásra bárnak Kisjenőben

Fotó: Primariachisineucris.ro

Egyébként korábban egy másik Arad megyei kisváros is azt jelentette, hogy gyakorlatilag nem létezik náluk munkanélküliség: az 5000 lakosú Borossebesen mintegy ezer cég működik, azaz a munkaképes felnőtt lakosságot tekintve három főre jut egy cég – nyilatkozta még tavaly Cristian Feieş polgármester.

Visszatérve a magyarországi munkaerő romániai foglalkoztatására: a témára a minap Cristian Vasilcoiu is kitért. A bukaresti munkaügyi államtitkár úgy fogalmazott, manapság a romániai fizetések kezdenek versenyképesek lenni, legalábbis a magyarországi bérekkel összehasonlítva.

Idézet
Az ország nyugati határvidékén elég sok magyarországi állampolgár dolgozik, ugyanis a határmenti kisvárosaikban kisebbek a fizetések, mint a határ innenső oldalán található romániai városokban”

– magyarázta a Hotnews hírportál által idézett politikus. „Valószínűleg 10 éven belül mi is arra a szintre jutunk, ahol most fejlettebb nyugat-európai országok tartanak, miközben tudni kell: bizonyos romániai régiók, mint Bukarest, illetve Ilfov és Kolozs megye, már rég megelőztek nyugati térségeket. Vannak olyan helyek, ahol az életszínvonal alacsonyabb, mint Romániában, és még a bérek is kisebbek, főképpen a jól fizető állások tekintetében. Vagy bizonyos övezetekben még ha a jövedelem magasabb is, mint nálunk, de az árak is magasabbak, így az életszínvonal nem jobb a romániainál” – fejtegette Cristian Vasilcoiu.

Elmondása szerint azt tervezik, hogy francia mintára megreformálják a szakképzést, és olyan elektronikus értékutalványokat vezessenek be, amelyeket az alkalmazottak kaphatnak, és csakis új szakmai kompetenciák megszerzésére válthatják be bizonyos kulcságazatokban. Az államtitkár szerint e tekintetben mindenhol digitalizációról, zöldenergiáról, idegen nyelvek elsajátításáról beszélnek. Egyértelműnek tartja, hogy bizonyos munkakörök idővel eltűnnek, ahogyan például „a száz évvel ezelőtt még létező utcai cipőtisztítókat sem látni manapság”.

Egyébként a kelet-magyarországi és a nyugat-romániai bér-összehasonlításra tekintve korábban Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök is megerősítette:

a határ innenső oldalán vonzóbb fizetéseket biztosítanak. Ezért a magyarországi munkavállalóknak is megéri-megérné az ingázás.

Ennek érdekében tavaly a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) nevű, Magyarországon, Románián és Szerbián átnyúló eurorégió képviselői is arról döntöttek, hogy találkozókat szerveznek romániai vállalkozók és a szomszédos országok határmenti vidékein élő munkakeresők, szakiskolások számára.

Iustin Cionca – aki tavaly az eurorégió elnöki tisztségét is betöltötte – az Arad, Temes és Krassó-Szörény megye, a magyarországi Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye, illetve a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány által alkotott DKMT tavaly márciusi ülése után kifejtette, Kisjenő és Arad város is érdekelt a magyarországi munkaerő kiaknázásában.

„A nyugat-romániai vállalkozások által felkínált bérek magasabbak, mint a kelet-magyarországiak, ezért a mi ipari parkjaink vonzóak a magyarországi munkaerő számára. Az Arad Megyei Tanács korszerűsítette a teljes határmenti úthálózatot az Interreg Románia-Magyarország program 13,8 millió eurós projektje révén, hogy lehetővé tegye a munkaerő átáramlását az aradi cégekhez” – nyilatkozta akkor Iustin Cionca.

Ám a határon tapasztalható kiszámíthatatlan torlódások, várakozások egyelőre gyakorlatilag ellehetetlenítik, legalábbis rendkívül megnehezítik a naponta ingázni kívánó magyarországi munkások romániai foglalkoztatását. Erre gyógyírt jelenthet majd a Románia „szárazföldön” is megvalósítandó schengeni csatlakozása, amelynek időpontja azonban egyelőre ismeretlen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 26., kedd

Célegyenesben a marosnémeti hőerőmű, idén kész lesz az első turbina

Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.

Célegyenesben a marosnémeti hőerőmű, idén kész lesz az első turbina
2025. augusztus 26., kedd

Súlykorlátozást vezettek be a Maros több mint százéves hídján

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.

Súlykorlátozást vezettek be a Maros több mint százéves hídján
2025. augusztus 26., kedd

Sóbánya helyett zene: ötállomásos koncertsorozatot tartanak Sóvidéken a turizmus fellendítésére

Ötállomásos koncertsorozatot tartanak szeptemberben és októberben neves magyar és román zenekarok részvételével a székelyföldi Sóvidéken a térség turizmusának fellendítésére – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.

Sóbánya helyett zene: ötállomásos koncertsorozatot tartanak Sóvidéken a turizmus fellendítésére
2025. augusztus 26., kedd

Hálóval loptak halastóból halat, a nagyváradi fogdában kötöttek ki

Orvhalászat és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított három férfit vettek őrizetbe a Bihar megyei rendőrök hétfőn, augusztus 25-én. Az elkövetők illegálisan behatoltak egy halgazdaságba, ahonnan hálóval halat loptak.

Hálóval loptak halastóból halat, a nagyváradi fogdában kötöttek ki
2025. augusztus 26., kedd

Ősztől két új magyar nyelvű szakkal bővül a BBTE kínálata

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb alap- és mesterképzésekkel bővíti kínálatát a szeptemberi felvételire. Az érdeklődők két új magyar nyelvű kettős szakon is tanulhatnak.

Ősztől két új magyar nyelvű szakkal bővül a BBTE kínálata
2025. augusztus 26., kedd

Rengeteg a szemét a Medve-barlang körül, egyesek lazán odaviszik az építkezési hulladékot

Rengeteg szemét hever az Erdélyi-középhegységben, így a hatóságok nagy bírságokat helyeznek kilátásba, a helyiek közül pedig vannak, akik közömbösek a környezetszennyezés iránt.

Rengeteg a szemét a Medve-barlang körül, egyesek lazán odaviszik az építkezési hulladékot
2025. augusztus 25., hétfő

Román-ukrán-magyar koprodukcióban működött cigarettagyár Erdélyben

Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

Román-ukrán-magyar koprodukcióban működött cigarettagyár Erdélyben
2025. augusztus 25., hétfő

„Ez nem reform, hanem tűzoltás” – Daniel David szerint a válság diktálja az oktatásügyi döntéseket

„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.

„Ez nem reform, hanem tűzoltás” – Daniel David szerint a válság diktálja az oktatásügyi döntéseket
2025. augusztus 25., hétfő

Újfent kiverték a biztosítékot az oltásellenes váradi orvos konteói

Fegyelmi eljárást indított a Bihar megyei orvosi kamara Flavia Groșan nagyváradi orvos ellen az oltottakkal és oltással nem rendelkezőkel kapcsolatban tett meghökkentő kijelentései miatt.

Újfent kiverték a biztosítékot az oltásellenes váradi orvos konteói
2025. augusztus 25., hétfő

Nem csak jogosítvány nélkül, hanem részegen is vezettek

Nem csak járművezetői engedély nélkül, hanem részegen vezetett az a két férfi, akiket a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szűrtek ki az elmúlt hétvégi ellenőrzéseken. Az egyik gyanúsított rendőrségi fogdába került.

Nem csak jogosítvány nélkül, hanem részegen is vezettek