Árvíz idején mutatkozik meg igazán, milyen fontos lenne biztosítást kötni

Két hullámban érte árvíz kedden és szerdán a Kolozs megyei Tordaszentlászló községet. A 2011-es népszámlálás adatai szerint közel 52 százalékban magyar lakosságú, 4392 főt számláló – Hasadátból, Isztolnából, Járarákosból, Kisfenesből, Magyarfenesből, Magyarlétából és Románlétából álló – községben kedd délután a felhőszakadásszerű eső Magyarfenes keleti részét, a Kis utca környékét mosta el. A környező dombokról hirtelen lezúduló vizet a Kis utca mentén végigfutó patak nem tudta a medrében tartani, az ár az utcán hömpölygött végig és több kaput is betaszított.

A telkeket elöntő árvíz pillanatok alatt feltöltötte a pincéket, de az alacsonyabban fekvő házakba is befolyt.

Kedden nem küldött vészjelzést a környéken lakók telefonjaira a katasztrófavédelem, az embereket teljesen váratlanul érte a felhőszakadás. A falu lakosainak segítségére sietett két vízszivattyúval a tordaszentlászlói polgármesteri hivatal, és két tűzoltókocsival érkeztek a gyalui és a szászfenesi katasztrófavédelem egységei. A bevetett vízszivattyúk megállás nélkül, több órán át dolgoztak a Kis utca portáin.

A legnagyobb anyagi kár a magyarfenesi Barolo fogadót érte, ahol a több helyiségből álló alagsori részeket embermagasságú ár öntötte el. Paul Borde, a magyarfenesi vendéglátóhely tulajdonosa a Krónikának elmondta, az alagsori részen mozitermet, közösségi termeket és élelmiszerraktárt működtettek, és itt helyezték el az épületgépészet irányítóberendezéseit is, többek között a három hőközpontot.

Semmit nem tehettünk, pillanatok alatt minden víz alá került. Az előzetes kárbecslés mintegy húszezer euróra rúg” – összegezte portálunknak a kedd délutáni természeti csapás végkifejletét a panzió vezetője.

Helyzetüket súlyosbítja, hogy nem kötöttek biztosítást az épületre, így mindent önerőből kell felújítani és az alagsori részt újra berendezni. Beszélgetésünk idején Paul Borde a köztisztasági vállalat konténerét várta, amibe bepakolhatják a tönkrement bútorzatot és egyéb tönkrement berendezést.

A panzió tulajdonosa szerint ekkora árvizet nehéz előre megjósolni, de azt kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal évek óta nem takarítja a patak árkát. „A falun átfolyó Kis utcai patak medrét valamilyen pénzforrásból, pályázatból sürgősen ki kell építeni, hogy a jövőben megelőzzük a mostanihoz hasonló hatalmas károkat” – magyarázta a Krónikának Paul Borde.

Magyarfenesi utcákat és kerteket öntött el az árvíz

Bő félórás, szakadó eső után a kalotaszegi Magyarfenesen árvíz öntötte el kedd délután a Kis utcát és a környező telkeket.

Hasadáti és románlétai károk

A magyarfenesi árvíz után, szerdán megérkeztek a vészjelzések a környéken lakók telefonjaira, hogy újabb felhőszakadásra kell számítani. Magyarfenes most megúszta, de a keddihez hasonló erősségű árvíz Magyarlétán, Románlétán és Hasadáton hömpölygött végig. A község legmagasabb pontján fekvő Magyarléta utcáiról hamar lezúdult a víz, nagyobb károkat nem okozott, de Románléta és Hasadát megszenvedte a szerda délutáni természeti csapást.

Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István a Krónikának elmondta, hogy

Hasadát egyik falurészében súlyos a helyzet.

A falun áthaladó út korszerűsítése során új híd épül, az építők pedig a forgalom számára alternatív útvonalat hoztak létre a patak medrébe helyezett betoncsövekkel. Az áradat rengeteg szemetet, faágat, műanyagpalackot sodort magával, a betoncsövek eldugultak, az ár pedig átcsapott az úton, és betörte, betaszította több porta kapuját és kerítését. Mintegy harminc telket borított el a víz: tönkrementek a háztáji zöldségesek, a szántóföldi növények, a pincék, az alacsonyabban fekvő házak mindenhol megteltek vízzel.

Csütörtökön a községbe érkezett a megyei katasztrófavédelem csapata, hogy felmérje a károkat. Hasadát több mellékutcáját és a mezei utakat vastag iszapréteg teszi járhatatlanná. „Pénteken várjuk a megyei tanács küldöttségét. Az öttagú bizottságot elviszem minden településre, ahol árvízkárok keletkeztek. Két évvel ezelőtt, amikor a kisfenesi utat mosta el az ár, 130 ezer lej gyorssegélyt kaptunk egy támfal megépítésére. Kiderül, hogy most miben tud támogatni a megyei tanács” – nyilatkozta a Krónikának Tordaszentlászló község polgármestere.

Asztalos István portálunknak azt is elmondta, hogy

a polgármesteri hivatal két munkagépe sorra vette az árvízkárt szenvedett falvakat, hogy az embereknek segítsenek eltakarítani a portákról és az utcákból az iszapot.

Az elöljáró már korábban tervbe vette a magyarfenesi patak medrének kitakarítását is, de mint fogalmazott, itt átfogó megoldást kell találni, mert a felgyülemlő hordalék a korábbi takarításokat követően is újra feltöltötte a patakmedret. Pályázatban gondolkodnak, de nehéz olyan kiírást találni, ami a patakszabályozás tetemes kiadásait tudja finanszírozni.

Öngondoskodás helyett Romániában állami segítségre várnak az emberek

Az idei árvizek „megmozgatták” a biztosítási piacot, azonban a Bukarestben székelő pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőtanácsának RMDSZ-es tagja, Birtalan József szerint országos szinten még mindig elenyésző a kötelező lakásbiztosítással rendelkezők száma.

„A romániai lakosság mintegy húsz százalékának van kötelező lakásbiztosítása, amelyre természeti katasztrófák esetén maximum húsz ezer eurós kártérítést fizetnek a biztosítótársaságok. Emellett nyilván lehet opcionális biztosítást kötni a lakás és a teljes berendezés valós értékére, de ilyen biztosítással még kevesebben rendelkeznek” – állapította meg a szomorú látleletet a biztosítási ágazatot is felügyelő ASF illetékese.

Birtalan szerint annak ellenére is nagyon alacsony a kötelező lakásbiztosítások száma, hogy ez törvényileg kötelező és betartatása a polgármesteri hivatalokra hárul.

A szakértő szerint azonban ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a polgármesteri hivatalok. „Van elég más bajuk, nem akarnak ilyen ellenőrzésekkel népszerűtlenekké válni” – érzékeltette a valós helyzetet Birtalan József.

Ha viszont nincs meg az évi legalább húsz eurós lakásbiztosítás, a háztulajdonos teljesen kiszolgáltatottá válik.

Az emberek sok helyen abban reménykednek, hogy természeti katasztrófa esetén majd segít az állam.

Birtalan szerint ezt a mentalitást az táplálja, hogy árterületre vagy földcsuszamlásos részekre illegálisan épített és a házukat elveszített tulajdonosokon is segített az állam, de a szakember szerint erre nem lehet alapozni.

„Állami segítség, amikor a katasztrófavédelem emberei kiszivattyúzzák a vizet a pincékből és a házakból, vagy ha lakhatatlanná válik a ház, a károsultakat iskolákban, spotrcsarnokokban, kultúrotthonokban helyezik el, és ivóvizet és konzervet kapnak. Az államtól ennyi várható el, a többi az öngondoskodásé. Magyarán lakásbiztosítást kell kötni” – érvelt portálunknak Birtalan József.

Ezt a természetes lépést hátráltatja az a romániai mentalitás, hogy velünk nem történhet meg az, amit a televízióban látunk az ország más vidékeiről. Birtalan szerint ez téves felfogás, hiszen a gyors ütemben változó időjárás miatt hasonló árvizekre gyakrabban kell számítani. Az emberi közömbösségre a leginkább földrengésveszélyes Vrancea megye lakóit hozza fel példaként, ahol az alacsony országos átlagot sem haladja meg a lakásbiztosítások aránya.

Asztalos István polgármester szerint a lakásbiztosításoknak gátat szab, hogy faluhelyen nagyon kevés telek és lakóház van telekkönyvezve.

Magyarfenesen és Tordaszentlászlón az átlagosnál jobb a helyzet, de itt is kevesen rendelkeznek lakásbiztosítással, a község román falvaiban pedig ez szinte ismeretlen. Magyarfenesen az emberek összefogva és önerőből oldják meg a kárrendezést: a faluban egyetlen család kérte a polgármesteri hivatal segítségét, hogy az árvíz miatt leomlott támfal újjáépítésére kártérítést igényeljen a biztosítócégtől.

A kötelező lakásbiztosítás ellenőrzésével kapcsolatban Asztalos István polgármester portálunknak kijelentette, hogy ez nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik. Sem a megyei tanács, sem más hivatalos szerv nem értesítette a polgármesteri hivatalokat arról, hogy ilyen kötelezettségeik is lennének.

Szélsőséges időjárás: nehéz hónapok jönnek a miniszter szerint, akit sóval, kenyérrel, borral fogadtak az erdélyi árvízben

Rekordokat döntöget a kánikula, az aszály, a szélsőséges meteorológiai jelenségek, nagyon lerövidülhet a szárazság és az árvíz között eltelt idő – figyelmeztetett Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.