Pintér Zsolt, a Főtér fesztivál főszervezője
Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok
„Hagyomány mai nyelven” – ezzel a mottóval szervezik meg szeptember 16–22. között Nagybányán az idei, 14. Főtér fesztivált. Az eredetileg az ifjúságnak szánt, mozgalomjelleggel indult nagybányai magyar napok már az egész magyar közösséget megmozgatja. A fesztivál múltjáról és jövőjéről Pintér Zsolt főszervezővel beszélgettünk.
2019. szeptember 14., 07:302019. szeptember 14., 07:30
2019. szeptember 14., 09:432019. szeptember 14., 09:43
– Azt is mondhatnánk, hogy a nagybányai Főtér fesztivál kinőtt a gyerekcipőből, hiszen idén szervezik a 14. kiadást. Hogyan jellemezné az elmúlt másfél évtizedet?
– A Főtér fesztivál alulról építkező, mozgalomjellegű rendezvényként indult 2006-ban, nagy közös munka eredménye. Mindenki hozzájárult és hozzájárul azzal, amit év közben tesz, alkot, érdemben előmozdít a nagybányai magyar közösségben: ezt a fesztivál idején megmutatja a főtéren. Idén Máramarossziget és Sárospatak a rendezvény vendége, velük együtt 26 szervezet, intézmény, csoport szervez önálló programot a fesztivál keretében.
Lehetetlen összeszámolni az eddigi rendezvények szervezőit, partnereit, szervezeteket, csoportokat, képviselőiket, önkénteseket, támogatókat. Ők mindannyian meghatározták az elmúlt 14, pontosabban már 15 évet, és ezúttal is köszönöm mindenki áldozatos munkáját. Ha jellemeznem kellene az elmúlt időszakot, egy mosollyal jellemezném, a sok munkán, fáradságon és vesződésen kívül a mosoly az, ami megmarad.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Mire számíthatnak a résztvevők az idei, szeptember 16–22. között zajló nagybányai magyar napokon?
– Közel 120 programpont közül lehet választani. Az első három nap még különböző helyszíneken – Pénzverde, Művésztelep, Cinterem, Teleki Magyar Ház – zajlik, de jövő csütörtöktől már a Főtéren lesznek a programok. A kollégákkal korosztálynak, műfajnak és igényeknek megfelelően célzott rendezvényeket gondoltunk ki, szerveztünk.
Olyan szórakoztató, de egyben nevelő jellegű kínálattal előrukkolni, amely átadja a helyi vagy egyetemes magyar értékeket, hagyományokat, de mindezt közérthető, mai nyelven, mondhatni azt is, hogy menő módon. Kiemelnék pár programpontot: megünnepeljük városunk 690 évvel ezelőtti első írásos említését, Nagy Oszkár-emlékkiállítást nyitunk a Nagybányai Művésztelepen, új művészeti galéria nyílik a régi központban, közönségtalálkozót szervezünk Molnár Levente színművésszel, majd levetítjük a főszereplésével készült Szürke senkik című filmet, kortárs irodalomórát tartunk Demény Péter költővel, szerkesztővel, idén először félmaratont is szervezünk Nagybányán.
Kapocs. Amit a helyi közösség év közben tesz, alkot, azt a fesztivál idején megmutatja a főtéren
Fotó: Balázs Dóra
– A fiatalok mai napig fontos célpont, hiszen az első kiadás célzottan az ifjúságnak szólt. Hogyan módosult ez a későbbiekben?
– Már a második évben, 2007-ben egyértelművé vált, hogy Nagybányán nagy igény van az ilyen jellegű, kültéri és össznépi ünnepre. Nyilvánvaló lett, hogy nemcsak az ifjúságnak van erre igénye, hanem Nagybánya apraja-nagyja szívesen kijön a szeretett Főtérre, ünnepelni, szórakozni, együtt lenni.
Természetesen olyanoknak, akik megőrzik a lényeget, a fesztivál értékközvetítő jellegét. De továbbra sem feledkezünk meg a fiatalokról, idén másodjára szervezünk FF-diáknapokat, és a felső tagozatnak #nekem5nyolc programsorozatot.
– A fesztivál sajátossága, hogy jelentősebb külső támogatás nélkül, a helyi magyarság erejéből szerveződött. Mennyire van ez másként most, amikor az erdélyi magyar napokat összefogó hálózat része lett?
– A nagybányai magyarság nemcsak szervezeteivel, hanem egyénileg is, tiszta szívvel támogatja a rendezvényt.
A magyar napok hálózat nagyon jó dolog, főleg konzultálunk egymással, és amit tudunk, segítünk. Különösen a Kolozsvári Magyar Napokkal jó a kapcsolat.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Mennyire jelent segítséget, inspirációt ez a partnerség?
– Közelebb kerülünk egymáshoz, Arad Brassóhoz, Nagybánya Szatmárnémetihez, és folytathatnánk keresztül-kasul Erdélyben. Megismertük egymást, és remélem, hogy lesz továbblépés, érdemibb, szorosabb együttműködés, interferencia. Gazdasági kérdésekben is tudunk konzultálni, megoldásokat találni, közösen képviselni érdekeinket itthon és a határon túl.
– Hogyan viszonyul a nagybányai románság a rendezvényhez, ahhoz, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő magyar közösség elfoglalta a város főterét?
– Kezdetettől fogva elfogadták.
Mindenkit befogadunk, de megtartjuk a rendezvény magyar jellegét, a programok magyar nyelven zajlanak, ettől lesz ez magyar rendezvény.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Meglátása szerint mit adott a magyar közösségnek a fesztivál?
– Nehéz megmondani. Szervezőkollégáimmal azt merjük hinni, hogy az évek folyamán sokat adtunk, nyújtottunk a nagybányai magyarságnak. A visszajelzések ezt igazolják.
– A Főtér fesztivál szervezése mellett más területeken is kiveszi a részét a nagybányai magyar közösség életéből: egyik alapítója a magyar iskolaválasztást szorgalmazó Iskoláinkért, Gyermekeinkét Egyesületnek, a Nagybánya.ro portálnak. Hogyan látja a magyarság helyzetét, mennyire sikerül érvényesíteni a magyar érdekeket a többségi városvezetésnél?
– Nehéz mérni, mivel nem tudjuk, mi lenne most, ha az elmúlt években, évtizedekben nem lett volna a számtalan közösségi rendezvény, projekt. Mi lett volna, ha nincs tudatosan őrzött magyar iskola, tagozatok, óvodák, ha nincs Teleki Magyar Ház, ha nincs a többi aktív civil szervezet, és ha nincs a Főtér fesztivál. A városvezetésnél sok mindent sikerült elérni, de még sok van hátra.
A legnagyobb kihívás Nagybányán is, mint mindenhol, a magyar iskola megőrzése. Azt kell jól csinálni, diáknak, szülőnek, pedagógusnak, mindenkinek. Azt kell minél jobban csinálni, és akkor tovább tart a mesénk.
Új programsorozattal, több generációt megmozgató koncertekkel készülnek a Főtér Fesztivál szervezői. A nagybányai magyar napokat szeptember 16–22. között rendezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!