Összefogás mutatkozik a 23 megyében garázdálkodó, a Transzfogarason is rendszeresen megjelenő medvék visszaszorítására
Fotó: Kondert Ernő
Áttörést hozhat a romániai medvepopuláció évek óta húzódó szabályozása terén az RMDSZ-frakció által a múlt héten benyújtott törvénytervezet, amely a 2024-es és 2025-ös évre rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A Krónikának nyilatkozó törvénykezdeményező politikusok és a vadászati szakember egyetértettek abban, hogy a vadgazdálkodást rá kell bízni azokra, akik ehhez legjobban értenek, a vadásztársaságokra. Könczei Csaba képviselő úgy véli, az évi 424 medve kilövése hozzájárulna a túlszaporodott állomány stabilizálásához, a nagy, genetikailag értékes példányok pedig a trófeavadászat során is védettek maradnának.
2023. október 10., 09:572023. október 10., 09:57
2023. október 10., 13:482023. október 10., 13:48
Évi 424 példányban határozza meg a kilőhető medvék számát a Tánczos Barna szenátor és Könczei Csaba parlamenti képviselő által kidolgozott, a brassói Transilvania Egyetem és a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) szaktanulmányaira építő jogszabálytervezet. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten iktatott előterjesztés megállapítása szerint az elmúlt években készült kutatások azt bizonyítják, hogy a medvepopuláció fokozottan növekszik Romániában, ezzel együtt a támadások és a károk száma is, ezért „a beavatkozás szükségessége elvitathatatlan”.
Az ide vágó szakminisztériumi rendeletek közül sokat – mivel természet- és állatvédő civil szervezetek többször is megtámadták az alkalmazásukat a bíróságokon – nem lehet gyakorlatba ültetni, ezért a volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére törvény útján akarják szabályozni a vadgazdálkodást. Az eddigi környezetvédelmi rendeletek azért sem alkalmasak a ,,medvekérdés” rendezésére, mert mai formájukban a vadásztársaságok nem partnerek ezek kivitelezésében.
Miután a leköszönő RMDSZ-es miniszter, Tánczos Barna rendeletét megbuktatták, az új tárcavezető, Mircea Fechet egy jóval kisebb létszámú állományról – 180 kilőhető medvéről – rendelkezett, de a kvótának a vadásztársaságokra való leosztása nehézkesen működik. A rendelet alkalmazása körül sok a bürokrácia, a vadásztársaságok pedig azért sem örülnek neki, mert senki nem akar ingyen dolgozni, hiszen a medvetrófeát jelenleg nem lehet értékesíteni.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint még idén sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es képviselő szerint a vadászok által hosszú évek óta kifogásolt helyzetet is megoldaná a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat rögzítő törvénytervezet, mivel a medvepopulációk fölötti vadgazdálkodás jogát is visszaadná a vadásztársaságoknak.
Szaktanulmányokra alapozva dolgozta ki Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azt a törvénytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat.
„A törvény megszavazása után a jogszabályt kötelező módon a környezetvédelmi minisztériumnak kell alkalmaznia, amely vadásztársaságokra leosztva szabja meg a vadászterületenként kilőhető medvék számát.
– fogalmazott a Krónikának a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának tagja.
A szakpolitikus azt is elmondta, hogy 350 pontos trófeanagyságban korlátozzák a kilőhető medvéket, ami azt jelenti, hogy a nagy, fejlett, genetikailag értékes példányok védettek maradnak.
A képviselőházban és a szenátusban összesen 103 honatya látta el kézjegyével az RMDSZ törvénykezdeményezését a kormánypárti és ellenzéki politikai alakulatok részéről, ami Köncsei Csaba szerint azt igazolja, hogy még az őszi ciklusban esély van a törvény megszavazására, hogy azt a jövő évtől alkalmazni lehessen.
Betelt a pohár. Tánczos Barna szerint most már az emberek védelme a tét a medvékkel szemben
Fotó: László Ildikó
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter szerint a romániai medvekérdés a falun és városon lakók, de elsősorban a gazdák nagy problémája. „Sokatmondó adat, hogy az elmúlt hét évben 7-ről 23-ra nőtt azoknak a romániai megyéknek a száma, ahol medvetámadást, medvekárokat jelentettek. Az ember-medve konfliktus egyre nagyobb méretet ölt, a problémát rendezni kell” – érvelt a Krónikának a politikus.
A probléma kezelésének nem a vadászat az egyetlen megoldási módja. A szenátor által emlegetett csomag része az azonnali beavatkozás, a vadkárok kifizetése, a procedúrák egyszerűsítése, a decentralizáció, a populációfelmérés és a villanypásztorok finanszírozása. Ez utóbbi megvalósításában a minisztérium még adós, ennek gyakorlatba ültetése lassan halad. A Krónika felvetésére, hogy miért nem akarja a kormány visszaadni a vadgazdálkodást a hozzáértő szakemberek, a vadászegyesületek hatáskörébe, és ne a civil szervezetek döntsék el, mikor és hol lehet medvét kilőni,
Amiért részben a vadászokat is felelősnek tekinti, mert nem tudnak megfelelő módon kommunikálni. A politikus szerint vissza kell adni a vadgazdálkodás becsületét Romániában, mert a vadászok ismerik legjobban a védett állatok élőhelyeit, a vadászterületen élő vadpopulációt, ezek szokásait, stb. „Nagyon sok területen a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek véleményére kell támaszkodni. A vadgazdálkodásnak csak kis része a vadászat, de ezt a »démonizált dolgot» fel kell oldani a társadalomban” – nyomatékosította Tánczos Barna szenátor.
Benke József erdőmérnök azt szeretné, ha a politikum partnert látna a vadgazdálkodási szakemberekben
Fotó: Beliczay László
Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember, a Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetője a Krónikának elmondta, hogy előrelépésnek tartja az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet. Mint fogalmazott, vannak benne hibák, amit reményei szerint a törvényalkotási munka során ki lehet javítani. Ilyen hibának tartja a 350 pontos felső trófeahatárt a medvevadászatban, amit gyakorlatilag egy négyéves állat is elér, miközben a szarvasmarhákra támadó egyedek ennél sokkal nagyobbak és veszélyesebbek. Ahogy azt is korrigálásra váró előírásnak tekinti, hogy
„Részletes szakmai tanulmányt készítek a törvénytervezetről, és abban bízom, hogy a vadgazdálkodási szakemberek észrevételei is bekerülnek az új jogszabályba” – fogalmazott portálunknak a székelyföldi erdőmérnök. Benke szerint értelmetlen az a bukaresti vélekedés is, hogy külföldi vadászok ne jöhessenek Romániába medvevadászatra. Ezt azért tartja abszurdnak, mert az Európai Unió területén az áruk és az emberek szabad mozgását a vadászat terén sem lehet korlátozni.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint még idén sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
– fogalmazta meg aggályait Benke József erdőmérnök. A Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetője egyetért abban, hogy Romániában csak törvénnyel lehet szabályozni a medvepopulációk szinten tartásának kérdését, ellenkező esetben a szakminisztérium folyamatosan azzal volna elfoglalva, hogy a zöld szervezetekkel pereskedjen.
Már nem csupán a hegyvidéken, hanem az Alföldön is egyre nagyobb problémát jelentenek a medvék: néhány napon belül két gazdaságba is betört, és kecskéket mészárolt le egy medve a Nagyvárad mellett található Váradszentmártonban.
Összesen tíz alkalommal küldtek ki riasztást a lakóknak a Ro-Alert rendszeren medvék jelenlétére figyelmeztetve az elmúlt héten – közli a Hargita megyei csendőrség sajtóosztálya.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.
szóljon hozzá!