Összefogás mutatkozik a 23 megyében garázdálkodó, a Transzfogarason is rendszeresen megjelenő medvék visszaszorítására
Fotó: Kondert Ernő
Áttörést hozhat a romániai medvepopuláció évek óta húzódó szabályozása terén az RMDSZ-frakció által a múlt héten benyújtott törvénytervezet, amely a 2024-es és 2025-ös évre rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A Krónikának nyilatkozó törvénykezdeményező politikusok és a vadászati szakember egyetértettek abban, hogy a vadgazdálkodást rá kell bízni azokra, akik ehhez legjobban értenek, a vadásztársaságokra. Könczei Csaba képviselő úgy véli, az évi 424 medve kilövése hozzájárulna a túlszaporodott állomány stabilizálásához, a nagy, genetikailag értékes példányok pedig a trófeavadászat során is védettek maradnának.
2023. október 10., 09:572023. október 10., 09:57
2023. október 10., 13:482023. október 10., 13:48
Évi 424 példányban határozza meg a kilőhető medvék számát a Tánczos Barna szenátor és Könczei Csaba parlamenti képviselő által kidolgozott, a brassói Transilvania Egyetem és a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) szaktanulmányaira építő jogszabálytervezet. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten iktatott előterjesztés megállapítása szerint az elmúlt években készült kutatások azt bizonyítják, hogy a medvepopuláció fokozottan növekszik Romániában, ezzel együtt a támadások és a károk száma is, ezért „a beavatkozás szükségessége elvitathatatlan”.
Az ide vágó szakminisztériumi rendeletek közül sokat – mivel természet- és állatvédő civil szervezetek többször is megtámadták az alkalmazásukat a bíróságokon – nem lehet gyakorlatba ültetni, ezért a volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére törvény útján akarják szabályozni a vadgazdálkodást. Az eddigi környezetvédelmi rendeletek azért sem alkalmasak a ,,medvekérdés” rendezésére, mert mai formájukban a vadásztársaságok nem partnerek ezek kivitelezésében.
Miután a leköszönő RMDSZ-es miniszter, Tánczos Barna rendeletét megbuktatták, az új tárcavezető, Mircea Fechet egy jóval kisebb létszámú állományról – 180 kilőhető medvéről – rendelkezett, de a kvótának a vadásztársaságokra való leosztása nehézkesen működik. A rendelet alkalmazása körül sok a bürokrácia, a vadásztársaságok pedig azért sem örülnek neki, mert senki nem akar ingyen dolgozni, hiszen a medvetrófeát jelenleg nem lehet értékesíteni.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint még idén sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es képviselő szerint a vadászok által hosszú évek óta kifogásolt helyzetet is megoldaná a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat rögzítő törvénytervezet, mivel a medvepopulációk fölötti vadgazdálkodás jogát is visszaadná a vadásztársaságoknak.
Szaktanulmányokra alapozva dolgozta ki Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azt a törvénytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat.
„A törvény megszavazása után a jogszabályt kötelező módon a környezetvédelmi minisztériumnak kell alkalmaznia, amely vadásztársaságokra leosztva szabja meg a vadászterületenként kilőhető medvék számát.
– fogalmazott a Krónikának a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának tagja.
A szakpolitikus azt is elmondta, hogy 350 pontos trófeanagyságban korlátozzák a kilőhető medvéket, ami azt jelenti, hogy a nagy, fejlett, genetikailag értékes példányok védettek maradnak.
A képviselőházban és a szenátusban összesen 103 honatya látta el kézjegyével az RMDSZ törvénykezdeményezését a kormánypárti és ellenzéki politikai alakulatok részéről, ami Köncsei Csaba szerint azt igazolja, hogy még az őszi ciklusban esély van a törvény megszavazására, hogy azt a jövő évtől alkalmazni lehessen.
Betelt a pohár. Tánczos Barna szerint most már az emberek védelme a tét a medvékkel szemben
Fotó: László Ildikó
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter szerint a romániai medvekérdés a falun és városon lakók, de elsősorban a gazdák nagy problémája. „Sokatmondó adat, hogy az elmúlt hét évben 7-ről 23-ra nőtt azoknak a romániai megyéknek a száma, ahol medvetámadást, medvekárokat jelentettek. Az ember-medve konfliktus egyre nagyobb méretet ölt, a problémát rendezni kell” – érvelt a Krónikának a politikus.
A probléma kezelésének nem a vadászat az egyetlen megoldási módja. A szenátor által emlegetett csomag része az azonnali beavatkozás, a vadkárok kifizetése, a procedúrák egyszerűsítése, a decentralizáció, a populációfelmérés és a villanypásztorok finanszírozása. Ez utóbbi megvalósításában a minisztérium még adós, ennek gyakorlatba ültetése lassan halad. A Krónika felvetésére, hogy miért nem akarja a kormány visszaadni a vadgazdálkodást a hozzáértő szakemberek, a vadászegyesületek hatáskörébe, és ne a civil szervezetek döntsék el, mikor és hol lehet medvét kilőni,
Amiért részben a vadászokat is felelősnek tekinti, mert nem tudnak megfelelő módon kommunikálni. A politikus szerint vissza kell adni a vadgazdálkodás becsületét Romániában, mert a vadászok ismerik legjobban a védett állatok élőhelyeit, a vadászterületen élő vadpopulációt, ezek szokásait, stb. „Nagyon sok területen a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek véleményére kell támaszkodni. A vadgazdálkodásnak csak kis része a vadászat, de ezt a »démonizált dolgot» fel kell oldani a társadalomban” – nyomatékosította Tánczos Barna szenátor.
Benke József erdőmérnök azt szeretné, ha a politikum partnert látna a vadgazdálkodási szakemberekben
Fotó: Beliczay László
Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember, a Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetője a Krónikának elmondta, hogy előrelépésnek tartja az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet. Mint fogalmazott, vannak benne hibák, amit reményei szerint a törvényalkotási munka során ki lehet javítani. Ilyen hibának tartja a 350 pontos felső trófeahatárt a medvevadászatban, amit gyakorlatilag egy négyéves állat is elér, miközben a szarvasmarhákra támadó egyedek ennél sokkal nagyobbak és veszélyesebbek. Ahogy azt is korrigálásra váró előírásnak tekinti, hogy
„Részletes szakmai tanulmányt készítek a törvénytervezetről, és abban bízom, hogy a vadgazdálkodási szakemberek észrevételei is bekerülnek az új jogszabályba” – fogalmazott portálunknak a székelyföldi erdőmérnök. Benke szerint értelmetlen az a bukaresti vélekedés is, hogy külföldi vadászok ne jöhessenek Romániába medvevadászatra. Ezt azért tartja abszurdnak, mert az Európai Unió területén az áruk és az emberek szabad mozgását a vadászat terén sem lehet korlátozni.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint még idén sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
– fogalmazta meg aggályait Benke József erdőmérnök. A Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetője egyetért abban, hogy Romániában csak törvénnyel lehet szabályozni a medvepopulációk szinten tartásának kérdését, ellenkező esetben a szakminisztérium folyamatosan azzal volna elfoglalva, hogy a zöld szervezetekkel pereskedjen.
Már nem csupán a hegyvidéken, hanem az Alföldön is egyre nagyobb problémát jelentenek a medvék: néhány napon belül két gazdaságba is betört, és kecskéket mészárolt le egy medve a Nagyvárad mellett található Váradszentmártonban.
Összesen tíz alkalommal küldtek ki riasztást a lakóknak a Ro-Alert rendszeren medvék jelenlétére figyelmeztetve az elmúlt héten – közli a Hargita megyei csendőrség sajtóosztálya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!