Fotó: Pixabay.com
Tombol a nyár, és vele együtt a befőzések ideje. Kezdő vagy haladó befőzőknek is érdemes megfontolniuk, hogy számos előnye kínálkozik a házilag eltett gyümölcsöknek – legyen az szörp, befőtt, lekvár, kompót formájában – a boltban vásárolható készítményekkel szemben. A befőzés legfontosabb aranyszabályainak, az újabb divatirányzatoknak a témáját Jánossy Alíz gasztronómiai szakíróval, a Krónika volt munkatársával jártuk körül.
2023. július 16., 12:152023. július 16., 12:15
Már lejárt a bodza, az eper ideje, lassan vége a cseresznye idei szezonjának, de javában kapható a meggy, ribizli, soron következik a barack, és majd egyéb gyümölcsök is, amiket szívesen főznek be az emberek. Azért is tesznek így sokan, mert abban hisznek, hogy
Érdemes kompótokat, befőtteket készíteni házilag, a bolti készítményeknél több tekintetben előnyösebbek
Fotó: Jánossy Alíz
Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztronómiai szakírót, több gasztronómiai kiadvány felelős szerkesztőjét, a Krónika volt munkatársát arra kértük, összegezze, a befőzéseket illetően milyen trendeket tapasztal manapság Erdélyben érvényesülni, valamint hogy adjon tanácsokat kezdő vagy haladó befőzőknek: miként kell eljárni, amikor a nyár ízeit kamránk polcaira szeretnénk „varázsolni”.
Kérdésünkre, miért biztatná arra a kezdő vagy haladó befőzőket, hogy ne sajnálják a fáradságot, és főzzenek be házilag gyümölcsöket, Jánossy Alíz azt válaszolta: főként a házi készítmény ára és ízletessége miatt, valamint mert így pontosan tudhatjuk, mi van benne.
Igaz, esetenként magasabb cukortartalommal kell számolni, aminek sokan nem örülnek” – hívta fel a figyelmet a szakíró. Kifejtette, a háziasszonynak azt kell mérlegelnie, hogy télire vitaminban gazdag, de magasabb cukortartalommal bíró készítményt rak a kamara polcára, avagy egy kevesebb cukortartalmú, de vitaminszegényt.
Fotó: Jánossy Alíz
„A hideg eljárással eltett készítmények esetében a cukor tartósít, ha viszont ennek a mennyiségét csökkentjük, akkor valamilyen hőkezeléses eljárással kell tartósítanunk. Hőkezelés esetében viszont már 60 foknál bizonyos vitaminok egyszerűen kipárolognak az épp készülő szörpből vagy lekvárból” – hívta fel a figyelmet Jánossy Alíz.
Cukor nélkül: a különleges vörösáfonya-befőtt
A kezdő befőzők az internetet bújva „ahány recept, annyi verzióval” találkoznak, így fontos lenne megfogalmazni, milyen aranyszabályokra kellene leginkább odafigyelniük a gyümölcsök eltevésekor. „Két dologra figyelmeztetném a kezdőket: a gyümölcs minőségére és a higiéniára. Befőzésre csak a jó minőségű, érett vagy félig érett, ép gyümölcsök alkalmasak, a hibás, sérült, romlásnak indultból legfennebb pálinka fő, de ennek is jobb a minőségi. A higiénia pedig alapkövetelmény bármilyen befőzés esetén” – mondta a szakíró. Rámutatott, olyan „apróságokról” van szó, hogy a befőttesüveget akkor is ki kell mosni, ha egyébként tisztán raktuk el, és tiszta helyen tároltuk.
Kínálat július közepén: cseresznye, meggy, barack
Fotó: Kiss Judit
„Az pedig csak hab a tortán, hogy lemossuk róla a tavalyi vagy a bolti címkét, vagyis zöldborsós feliratú üvegben nem néz jól ki az eperlekvár” – mondta Jánossy Alíz. Megkértük arra, mondja el kedvenc, gyümölcsből készült eltett finomsága receptjét.
Mint részletezte, ő kétféleképpen szokta eltenni a vörösáfonya-befőttet. „Vagy úgy, hogy beleszórom a gyümölcsöt a befőttesüvegbe (250-300 ml-es), teszek bele egy-két kanál cukrot, vizet öntök rá, ledugaszolom, bepakolom egy nagy lábosba, vizet öntök alája és 120 fokon kigőzölöm a sütőben. Vagy úgy, hogy a gyümölcsöt egy tálban lecukrozom – 1 liter gyümölcshöz minimum 2-3 evőkanál cukrot szoktam tenni – teszek hozzá kevés citromsavat, így hagyom egy éjszakán át, majd másnap abban a lében, amit a gyümölcs enged, megrottyasztom, azaz nagy lángon felforralom, majd üvegekbe szedem, és száraz dunsztba teszem” – ecsetelte a gasztronómiai szakíró.
Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztronómiai szakíró, több gasztronómiai kiadvány felelős szerkesztője
Fotó: Bartalis Előd
Ha kevés a cukor és híg a lekvár, nem fog elállni
Jánossy Alíznak hosszú évtizedek óta rálátása van arra, hogy miként alakulnak az erdélyi konyhaművészeti és -technikai „divatok”. Megkérdeztük, hogyan látja, a gyümölcsök eltevése esetén „változnak-e az idők”, vannak-e olyan módszerek, eljárások, amik kezdenek feledésbe merülni, és esetleg újak jönnek a helyükbe.
Hozzátette, ehhez viszont gyakorlati szinten kell ismerni azokat a fizikai és kémiai folyamatokat, amelyek végbemennek a befőzés során. Például ha kevés cukorral főzünk egy híg lekvárt, az nem fog elállni még akkor sem, ha az üveget a kupakjával lefelé fejre állítjuk, és vákuumot képezünk az üvegben.
Fotó: Kiss Judit
Jánossy Alíz rámutatott, az ilyen ideig-óráig eláll, aztán erjedésnek indul és megromlik. Ha viszont úgy csökkentjük a hozzáadott cukor mennyiségét, hogy előbb sűrítjük a lekvárt, s majd azután adunk hozzá cukrot – ha adunk, mert az is lehet, hogy nem szükséges – akkor olyan lekvárt nyerünk, amit dunsztolni sem kell, ráadásul tartósítószert sem kell tenni bele.
hogy annyira besűrűsödjön, hogy a saját cukortartalmától legyen édes? Ebben az esetben lehet, hogy célszerűbb kicsivel több cukrot tenni bele, esetleg megtámogatni még valamilyen tartósítószerrel, így nyerve egy hígabb, de zamatosabb lekvárt” – mondta a szakíró.
Dunsztolni kell a szörpöket, ivóleveket
Nagyanyáink befőttjeiben, lekvárjaiban sok volt a cukor, ma azonban – fogyókúrás vagy egyéb okokból – sokan ódzkodnak a nagy cukortartalmú üvegbe zárt ízektől. „A már említett sűrítés módszerével kitűnő lekvárokat lehet készíteni. Ebben az esetben addig kell főzni a ledarált gyümölcsöt, amíg besűrűsödik, ezzel egyidejűleg többé-kevésbé édessé is válik.
Fotó: Kiss Judit
Rámutatott, a befőtteket, ivóleveket, szörpöket viszont dunsztolni kell, főleg, ha a tartósítószer használatától is ódzkodik az ember. Ilyen esetben nem elég az egyszerű szárazdunszt, amikor meleg takarók közé rakjuk a még forró befőttesüvegeket. Biztosabb, ha az üvegeket nagy lábosba tesszük, vizet öntünk alájuk, és sütőben 120 fokon kigőzöljük akár egy-két nap eltéréssel többször is. Jánossy Alíz felhívta a figyelmet, természetesen ebben az esetben
„Ennél is jobb az, ha beszerzünk egy befőzőautomatát, mert ebbe csak bele kell rakni az üvegeket, beállítani, utána a gép végzi a dolgát. Van még a mosogatógépes módszer, amit sokan dicsérnek, de ezt nem ajánlom, mert a nagy gonddal és a higiéniai javaslatok maximális betartásával előállított készítményeimet én sosem raknám be oda, ahol egyébként a koszos edényeimet mosom” – mondta a gasztronómiai szakíró.
Aszalás, fagyasztás – új eljárások jönnek a régiek mellé
Arra is kitért, hogy ami a befőzés technológiai részét illeti, nem tűnik úgy, hogy bármilyen módszer feledésbe merülne, sőt, jönnek újabbak a régiek mellé. Például, egy időben úgy tűnt, a házi aszalás módszere megszűnőben van, de ez csak addig tartott, míg a régi kemencéket felváltották a modern aszaló berendezések.
Arról is kérdeztük a szakírót, hogy vannak-e a mi tájainkon olyan gyümölcsök, amikből bár ritkábban szoktak eltenni télire az emberek, mégis érdemes kipróbálni különlegességként, de kitértünk a gyümölcsök fűszerezésére is, kérve Jánossy Alíz véleményét arról, hogy érdemes-e kipróbálni olyan régi ízesítéseket, mint pl. kis rum a meggyhez vagy szilvához, esetleg fahéj. „A homoktövis úgymond nemrég jött divatba, de készítenek belőle szörpöt, dzsemet, befőttet, ivólevet. Ugyanakkor nemrég „fedezték fel”, hogy a bodzának nemcsak a virágjából, de a terméséből is lehet különféle finomságokat készíteni.
Rámutatott, ami a gyümölcsök ízesítését illeti, ízlés dolga, hogy a természetes gyümölcsízt mivel fokozzuk, vagy épp elnyomjuk, elvisszük más irányban. A legtöbb gyümölcsnek „jól áll” a fahéj, a szegfűszeg és a csillagánizs, főleg, ha befőtt készül belőle, de sokan használják újabban a bazsalikomot, mentát és a vaníliát is például lekvárok, dzsemek ízesítésére.
Nagy kedvenc a tejsavas erjedéssel készülő hordós savanyúság
Az eltevések ideje a savanyúságeltevést is jelenti a nyári-őszi hónapokban. Sokan vélekednek úgy, hogy ezzel is az a helyzet, mint a gyümölcslekvárokkal: boltban talán nem érdemes megvenni, élvezetes is elkészíteni, variálni is lehet. Megkérdeztük Jánossy Alízt, hogy melyik a kedvenc savanyúságreceptje.
A hordós savanyúság (muratura) esetén alkalmazott eljárással csak uborkát is el lehet tenni, nagyon finom
Fotó: Jánossy Alíz
Az eltevése sem igényel nagy szakértelmet, mert csak egy tiszta hordóba kell dobálni mindenféle zöldséget, amit szeretünk – a paprikafélék kivételével – és feltölteni sós vízzel, utána a tejsavbaktériumok elvégzik a munka dandárját” – osztotta meg Jánossy Alíz. Felhívta a figyelmet: amire vigyázni kell: a só-víz arány – 1 l vízhez 42-45 g (1 púpozott evőkanál) parajdi sót számolunk – na, meg a zöldségek minősége és a higiénia. „Nem kell megijedni attól, ha a savanyúságunk 2-3 nap múlva – miután feltöltöttük sós vízzel – zavarossá, „tejessé” válik, mert ez azt jelenti csupán, hogy a tejsavbaktériumainknak kedvező „munkakörülményeket” teremtettünk, amit ők azzal hálálnak meg, hogy ízletes savanyúságot készítenek nekünk.
Ez természetesen a hordó méretétől függ, a 40 literes káposztás hordóba fél kiskanál borkén kell, a 12 literes hordóba pedig csak egy késhegynyi. „Ez annyit segít a tartósításban, hogy nyár közepén még mindig olyan minőségű a tavaly októberben eltett káposztám, mint karácsony előtt, amikor megbontottam a hordót. Egy nagy fej ugyanis még mindig ott „figyel” a hordóban várva a hűvös időt, amikor jól esik a nyárban is székelygulyás vagy a kolozsvári rakott káposzta” – ecsetelte Jánossy Alíz.
Bár legtöbben áruházakban, piacokon vásároljuk meg a tavasz beköszöntével egyre kívánatosabb zöldfűszernövényeket, akadnak bátrabb, kísérletezőbb kedvű természetkedvelők, akik erdőn-mezőn keresik meg az ehető növényeket.
Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!