Fűben-fában gyógyerő – Macalik Kunigunda biológus a vadon termő növények fogyasztásáról, az ajánlott óvatosságról

Fűben-fában gyógyerő – Macalik Kunigunda biológus a vadon termő növények fogyasztásáról, az ajánlott óvatosságról

Zsíros kenyér medvehagymával, ragadós galajjal feltuningolt terepi szendvicsek osztrák csészegombával tálalva

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Gazdagabbá, változatosabbá tehetik étrendünket az erdőn-mezőn szedett zöldfűszerek, azonban természetesen körültekintően kell gyűjtenünk őket – mondta el a Krónika megkeresésére Macalik Kunigunda kolozsvári biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karának oktatója. A növényvilág szakavatott ismerője arra is felhívta a figyelmet, hogy a gombákhoz hasonlóan a növények esetében is vannak mérgező fajok, valamint hogy a vadon élő növények ismeretét főként nem könyvből vagy internetről, hanem a természetben lehet megfelelően elsajátítani.

Kiss Judit

2023. május 20., 10:032023. május 20., 10:03

Bár legtöbben áruházakban, piacokon vásároljuk meg a tavasz beköszöntével egyre kívánatosabb zöldfűszernövényeket, akadnak bátrabb, kísérletezőbb kedvű természetkedvelők, akik erdőn-mezőn keresik meg az ehető növényeket, és nem annyira szokványos, különlegesebb étkeket készítenek belőlük. De vajon honnan tudhatjuk, hogy a kevésbé ismert zöld levelek közül mi az, ami fogyasztható, és mi az, ami egyenesen mérgező? Mi az, amit le lehet szedni, és miképpen lehet elkészíteni, fogyasztani – többek közt ezekről kérdeztük Macalik Kunigunda biológust, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karának oktatóját, aki szakavatott ismerője a növényvilágnak:

nemcsak bátran „merít” ehető növényeket a természet kincseskamrájából, de erdőn-mezőn, gyakorlatban is tart eligazító előadásokat az érdeklődőknek.

Galéria

Macalik Kunigunda az erdőn-mezőn szedett növényeket rendszerezi

Fotó: Csiszár Tímea

A Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében május elején ismertetett meg növényeket az érdeklődőkkel, és ősszel is szoktak hasonló túrát szervezni.

Búcsú az ízfokozóktól, visszatérni a természetes aromákhoz

Macalik Kunigunda édesapjától, a nemrég elhunyt Macalik Ernő hírneves gyógynövényszakértőtől örökölte a növények kutatásának, ismeretének szenvedélyét.

Amint megkeresésünkre kifejtette, rengeteg olyan növényt találni a természetben, ami gazdagítja ételeink tavaszi ízvilágát, de természetesen ismerni kell ezeket.

Idézet
„Az tapasztalatom, hogy nagyon finomak, és gazdag ízvilágot biztosítanak, de hogy ezt érezzük, ahhoz talán el kell tekintenünk az ízfokozós, tartósítószeres ételektől és ilyen szinten is visszatérjünk a természetes ízekhez.

Nekem ez lételem, mindig is csináltam, most már odajutottam, hogy olyan vagyok, mint a futók, akik ha nem futnak, akkor nem élnek. Na, én is ilyen vagyok, hogyha nem mehetek ki, hogy valamit szedjek, akkor a kertben szedek valamit, és azt eszem” – mondta el a biológus.

Galéria

Csalántekercs gazdagon – megkenve medvehagymapestóval, sonkás-sajtos vargányakrémmel töltve

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Kifejtette, sajnos manapság sokan – főleg a városi ember, de nemcsak – nem tudják, hol kezdjék az ismerkedést az erdőn-mezőn található növényekkel – és ez az egyik véglet.

A másik véglet az, hogy vannak, akik az internetet bújják, és azt hiszik, hogy mindent tudnak – ilyenkor megtörténhet, hogy tévesen azonosítanak növényeket, és mérgezés is lehet belőle.

Galéria

A kányazsombort fokhagymára és mustárra emlékeztető aromája miatt fűszerként használják, salátát vagy pesztót ízesítenek vele.

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

„Aztán akadnak olyanok is, akik megszállottan gyűjtögetnek a természetben, sőt mást, mint itt szedett eledelt nem is hajlandóak enni: Amerikában jelenség ez az irányzat, mezítláb járnak, fürjtojást keresnek, stb – ez is szélsőséges hozzáállás. Aztán van, aki a középutat választja, hogyha adódik valami, akkor él a lehetőséggel. Én ebbe a kategóriába tartozom, keresem is a lehetőségeket” – fejtette ki a biológus.

Galéria

Komlóleves tarhonyával

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Arra is kitért, hogy a növények felhasználása tekintetében is végletekkel lehet találkozni: vannak olyanok, akiknek mindig receptre van szükségük, kérik, hogy akkor adja meg a receptet – de közben nála meg „nincs recept”: minden évben rácsodálkozik magára, hogy teljesen másképp készíti el az ételt, mint tavaly.

Csak azt ajánlott fogyasztani, amit százszázalékosan ismerünk

Macalik Kunigunda felhívta a figyelmet,

a növények gyűjtésénél kiindulópontként mindenkinek azt ajánlja, hogy vegyék tekintetbe: a növényekre is ugyanaz érvényes, mint a gombákra, és csak azt szedjük le, fogyasszuk el, amit százszázalékosan ismerünk.

„Sokan vannak, akik mondjuk a rókagombán, galambgombán, vargányán kívül soha életükben semmi mást nem szednek, mert csak ezeket ismerik, is úgy érzik magukat biztonságban, hogy nem fogják semmivel összetéveszteni. Ugyanez a helyzet a növényeknél is. Meg lehet ezt könyvből is tanulni, de nem érdemes, mert terepen minden másképp néz ki” – hívta fel a figyelmet a biológus.

Galéria

Készül a pitypangsaláta – fokhagymával és pisztáciával, tejfölös öntettel

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Hozzátette, tud olyanról, aki foltos bürköt megette, nem is tudta, hogy az az, tehát nem lehet játszani ezekkel.

A foltos bürök halálosan mérgező növényfaj – és fontos tudni, hogy növények között – akárcsak a gombák között – bizony akadnak mérgező fajok.

„Az is gyakori, hogy manapság az emberek interneten mindent kitanulnak, megnézik a képeket, és mondjuk, úgy látják, hogy az illető növény pont úgy néz ki a valóságban. Közben messze nem ugyanaz, de az ember nem ismeri fel, mert nem tanulta meg például azt, hogy hol él az illető növény: fenyvesben, dzsungelben vagy az alföldön, mezőn, réten vagy az erdőben – és akkor ez bizony komoly probléma lehet. Úgyhogy én mindenkit óva intenék attól, hogy azt higgye: a Jóisten minden füvet nekünk teremtett, tehát gyűjtögethetünk bátran – ez nem igaz” – hívta fel a figyelmet a biológus.

Galéria

Marinált medvehagymabimbó

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Régen ismerték az emberek a növényeket, ma már nem

A szakember úgy fogalmazott,

valóban eltávolodtunk a természettel való együttéléstől, az ő diákjainak a dédszülei még tudták, hogy a környezetükben lévő növények közül mi az, ami ehető, mi az, ami állatnak adható, mi az, ami gyógynövény, mi az, ami festőnövény, mi az, ami mérgező, és ezeket népiesen meg is nevezték.

Az összes olyan növénynek, amit valamire használtak a Szilágyságban, Háromszéken, Csíkban, Mezőségen – régiónként van más-más népi neve. A növények ismerete pedig tapasztalati tudás volt: ha a gyermek látta, hogy az anyja neki megfőzi, akkor ő is megfőzte később, és nem tévesztette össze a két kerek levelet, mert az emberek folyamatosan a természetben voltak, kimentek kapálni, kaszálni, gombát gyűjteni, legeltetni. „Most, hogy ennyire elszakadtunk a természettel való együttéléstől, már nem áll rá a szemünk.

Idézet
Ez kicsit olyan, hogy mondjuk a festők megkülönböztetnek 600 árnyalatot egy színnél, egy átlagember pedig csak párat. A régi emberek ismerték a növényvilágot, a maiak már nem annyira, ezt is vissza kell tanulni.

Ezt párhuzamba lehet hozni azzal, hogy ma már sajnos a népi kultúra is visszatanult, mert kikopott. Viszont szenzációs volt a táncházmozgalom a 70-es években, hogy ezt felismerte, és utána már visszatanította” – fejtette ki a szakember.

Galéria

Macalik Kunigunda biológus, egyetemi oktató (balra) előadást tart a növényekről

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Mint mondta, az úgynevezett természeti tudás is kikopott a legtöbb helyen, már sajnos sokszor faluhelyen is. „Megesett, hogy növényeket gyűjtöttem, és falusi embernek mutattam egy képet, hogy az milyen növény, s az illető mondta, hogy ismeri, mert az unokája megtanulta internetről, hogy mire használják. Tehát az ősi tudás már nincsen meg, de az nem szégyen, hogy vissza kell tanulni. Én például könyvekből is tanultam, de persze, édesapámnak, a családomnak is köszönhetem ezt a fajta tudást” – mondta a biológus.

Csak tiszta, nem szennyezett helyről érdemes növényt szedni

Azt is elmondta, például a kígyógyökerű keserűfüvet gyermekkora óta ismeri, csak arról nem tudott, hogy ízletes, ehető. Hangyák és lepkék keresik fel, védett lepkefajok tápnövénye, sok helyen védett, de nálunk még kiterjedt nagy állományai vannak „Nem nagyon találtam irodalmat arra vonatkozóan, hogy nálunk fogyasztották volna. Angolul olvastam, hogy egyes helyeken eszik salátának. És akkor mondtam, hát végül is ez a növény a sóska rokona, kipróbálom. Hihetetlenül finom volt, és azóta eszem” – mondta a biológus.

Galéria

Finom zöldfűszeres sütemények, vagyis medvehagymapestós tekercskék

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Azt is felsorolta,

érdekes, hogy gombák esetében is vannak olyanok, amelyeket, mondjuk, mi nem eszünk meg, mert enyhén mérgezőnek tartunk, de Skandináviában például megeszik: ilyen a papsapka gomba.

A biológus arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos, hogy tiszta, nem pedig szennyezett élőhelyről szedjük a vadon növő növényeket, amelyek egyébként nagyon változatossá tehetik az étrendünket tavasszal és nem csak tavasszal. „Kora tavasszal az ember már nagyon várja, hogy friss zöldeket ehessen.

Idézet
És mit talál általában a piacon? Zöldhagyma, saláta és retek, meg vannak fújva nitrogénnel, tehát sokszor érezhető is a műtrágya íze. Tehát nem biztos, hogy olyan sok jót teszünk a szervezetünknek azzal, ha ezekből jól belakunk, hiszen egy csomó vegyszert is megeszünk.

Na, de ha kimegyünk az erdőbe, és mondjuk tényleg a medvehagymát szedjük le – amiről jó tudni, hogy összetéveszthető a gyöngyvirág mérgező levelével –, az biztos hogy tiszta. Szeretem a diverzitást, a vadon élő növények iszonyatosan sok összetevővel rendelkeznek. Bár csak nagyon kis mennyiségben, de ha sokfélét eszünk belőlük, akkor van esélyünk rá, hogy sok mindent bevigyünk a szervezetünkbe, amire szükségünk van” – mondta a biológus.

Galéria

Fotó: Csiszár Tímea

#Kunigundaboszorkánykonyhája, avagy a biológus tanácsai

1. MILYEN ISMERETEK SZÜKSÉGESEK A VADON ÉLŐ NÖVÉNYFAJOK TÁPLÁLKOZÁSI CÉLLAL VALÓ GYŰJTÉSÉHEZ?

• fajok pontos ismerete, illetve felismerése természetes élőhelyükön – nagyon fontos ehető-mérgező „fajpárok” esetében (pl. zamatos turbolya – foltos bürök, medvehagyma – gyöngyvirág)

◦ fajok élőhelyének ismerete, hol keressük, pl. medvehagyma – alföldi és dombvidéki gyertyános-tölgyesek, bükkösök, semmiképpen sem hegyi lucosok

• a fajok termőidejének ismerete – medvehagyma kora tavasszal

• a fajok védettségi státusának ismerete, védett területek ismerete

◦ tilos a védett növények gyűjtése

◦ védett területen még a gyakori fajok gyűjtése is tilos!

◦ kis egyedszámmal rendelkező populációkból nem vagy csak kíméletesen gyűjtünk, a populáció fennmaradásának szem előtt tartásával

◦ gyökerek gyűjtése esetén (pl. közönséges bojtorján) szem előtt tartani a populáció fennmaradását

◦ hasonlóképpen a virágok, virágzatok, termések, magok gyűjtésekor

• turistaösvények, jelzett utak mentén nem gyűjtünk

• élőhelyeket ért antropikus hatások ismerete (pl. komlóhajtás permetezett területekről)

2. MIÉRT JÓ VADON ÉLŐ NÖVÉNYFAJOKAT FOGYASZTANI?

• táplálékspektrumunkat szélesíti, változatosságát (diverzitását) növeli

• helyi, kis ökológiai lábnyom

• „tiszta” (nincs vegyszerezve – műtrágya, rovarirtók, gyomirtók stb.) környezetből származik

• természetben töltött idő (hasznos-kellemes összekapcsolása)

• az elkészült étel fogyasztása közben emlékek felidézése

• olcsó, gyakorlatilag ingyen van

• kerti „gyomok” hasznosítása (csalán, pitypang, pásztortáska, tyúkhúr, kövér porcsin)

• szuper ajándék

3. MIT GYŰJTÖGETHETÜNK?

• gyakorlatilag mindent, ami ehető

• teljes növény, gyökér, hagyma, gyöktörzs, hajtás, rügy, levél, virág, termés, mag – szinte egész éven át

• étel – fűszer – gyógynövény

4. FELHASZNÁLÁSI ÖTLETEK

• Hogy készítsük el?

• nyersen

• előétel – pesto stb.

• saláták: medvehagyma, tyúkhúr, gyermekláncfű, pásztortáska, ragadós galaj, kerek repkény, katángkóró, százszorszép, madársóska, sóska, útszéli zsázsa, kányazsombor, kövér porcsin – levelek, hajtások

fiatal bükklevelek

gyertyán, lucfenyő rügy, jegenyefenyő – rügy

hagymás fogasír - sarjrügy

• levesek: salátaboglárka, csalán, medvehagyma, komló

• főzelék: csalán, szümcső, kígyógyökerű keserűfű

• töltike: medvehagyma, paréjlórom

• pogácsa pestóval: medvehagyma, kányazsombor

• quiche – gyakorlatilag bármivel, lehet sós vagy édes

• tartósítva

◦ szárítva: fűszernövények

◦ fagyasztva: medvehagyma, csalán, lósóska

◦ lekvár: bodza, hecserli, fekete áfonya, vörös áfonya, málna, szeder, kökény

◦ „ketchup”: galagonya

◦ savanyítva – ecetesen vagy kovászolva – szinte bármi

◦ ecetek

◦ italok

▪ üdítők: aromás virágok, virágzatok

▪ szörp

▪ bor

▪ likőr

Galéria

Zamatos turbolya

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Galéria

Erdei séta közbeni gyűjtögetés eredménye – óramutató járásával megegyezően: zsenge komlóhajtás, gyertyánrügy, osztrák csészegomba, medvehagymabimbó, zsenge csalán, orvosikankalin-virágzatok, medvehagyma

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

Galéria

Mézzel erjesztett ibolyaital

Fotó: Macalik Kunigunda/Facebook

korábban írtuk

Gyakorlati tudást nyújt a füvesasszonyképzés: a Caritas célja továbbadni a gyógynövényekről szerzett ismereteket
Gyakorlati tudást nyújt a füvesasszonyképzés: a Caritas célja továbbadni a gyógynövényekről szerzett ismereteket

Erdély-szerte egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a gyógynövény-ismertető előadások, tanfolyamok iránt. 

korábban írtuk

Gyógynövények a szentábrahámi Csodakertben: Csíki Emese a gyógyfüvek jótékony hatásáról, termesztéséről
Gyógynövények a szentábrahámi Csodakertben: Csíki Emese a gyógyfüvek jótékony hatásáról, termesztéséről

Júliusban tartották a szentábrahámi gyógynövényes kert nyílt napjainak nyolcadik kiadását, ahol a fűszer- és gyógynövények mellett az érdeklődők a Csíki család, illetve a kúria történetével is megismerkedhettek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 07., péntek

Kelemen Hunor a kampányzárón: veszély van, ezért kell mindenkit mozgósítani

Senki ne maradjon távol az urnáktól vasárnap a romániai helyhatósági és EP-választásokon, és akkor urnazáráskor az RMDSZ elmondhatja, hogy jól szerepelt – hangsúlyozta Kelemen Hunor pénteken Csíkszeredában.

Kelemen Hunor a kampányzárón: veszély van, ezért kell mindenkit mozgósítani
2024. június 07., péntek

Virtuálisan bejárható a kolozsvári metró

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere megosztott egy mozgóképes összeállítást a kolozsvári metrót elképzelő cég látványterveiből.

Virtuálisan bejárható a kolozsvári metró
2024. június 07., péntek

Kolozsvári illatfelhő: több mint 300 fajta rózsát lehet megcsodálni szombaton

Több mint 300 fajta rózsát mutat be az érdeklődőknek a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) szombaton.

Kolozsvári illatfelhő: több mint 300 fajta rózsát lehet megcsodálni szombaton
2024. június 07., péntek

Magyar választási célok és román szirénhangok Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek máramarosi helyszínén

Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színiben induló Csendes Lajossal vettük száma a község útkeresését.

Magyar választási célok és román szirénhangok Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek máramarosi helyszínén
2024. június 07., péntek

FRISSÍTVE – A 70 percet is elérte a várakozási idő a román–magyar határon, de sikerült elhárítani a problémát

Eléri a 70 percet a várakozási idő mindkét borsi, vagyis a közúti és az autópálya-átkelőnél is a román–magyar határon, és a Bihar megyeihez hasonló helyzet alakult ki két Szatmár megyei – a csanálosi és a petei – átkelőnél is.

FRISSÍTVE – A 70 percet is elérte a várakozási idő a román–magyar határon, de sikerült elhárítani a problémát
2024. június 07., péntek

Majdnem félezer mesteris hallgató ballagott a kolozsvári BBTE magyar tagozatán

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Tagozatán 457 hallgató zárta le mesteris tanulmányait. A végzősök 16 kar 41 mesteri programja keretében mélyítették el egyetemi tanulmányaikat – közölte a felsőfokú oktatási intézet.

Majdnem félezer mesteris hallgató ballagott a kolozsvári BBTE magyar tagozatán
2024. június 07., péntek

Nem véletlenül kereste fel Orbán Viktor éppen Nagyszalontát a kampányhajrában

Amikor néhány héttel ezelőtt kiderült, hogy Orbán Viktor a Partiumba látogatva fogja szavazásra buzdítani az erdélyi magyarokat a június 9-ei választásokon, a legtöbben arra tippeltek, hogy a frontvárosként elkönyvelt Szatmárnémetit keresi fel.

Nem véletlenül kereste fel Orbán Viktor éppen Nagyszalontát a kampányhajrában
2024. június 07., péntek

Tűz ütött ki egy kolozsvári gyermekklinikán

Tűz ütött ki pénteken reggel a kolozsvári III-as számú gyermekgyógyászati klinika egyik műszaki helyiségében.

Tűz ütött ki egy kolozsvári gyermekklinikán
2024. június 06., csütörtök

Bobpályák a hóhiány ellen: Brassópojána és Predeál is „nyári szánkókkal” csalogatná a turistákat

Miután a turisztikai irodák megkongatták a vészharangot, hogy Erdélyben meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai, Brassó megyében sínes bobpályák építésével próbálják „orvosolni” a téli hóhiányt.

Bobpályák a hóhiány ellen: Brassópojána és Predeál is „nyári szánkókkal” csalogatná a turistákat
2024. június 06., csütörtök

„Magyarul” kampányolva váltanák le az RMDSZ-es polgármestert a román pártok a máramarosi magyar szigeten

Felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében.

„Magyarul” kampányolva váltanák le az RMDSZ-es polgármestert a román pártok a máramarosi magyar szigeten