Gazdák és vásárlók visszavárják a kirakodóvásárokat

Az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) szervezésében február utolsó hétvégéjén tartották meg az idei első Érmellék Ízei és Termékei nevű kirakodóvásárt Nagyváradon, a Rogériusz negyedbeli Magnólia parkban. A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben a partiumi gazdaszervezet kilenc kirakodóvásárt szervezett Nagyváradon a kézműves termékeket, házi készítésű élelmiszereket és zöldségeket, gyümölcsöket kínáló kistermelők számára.

Vásáraiknak akkora népszerűsége lett, hogy tavaly havonta meg szerették volna tartani, azonban elképzelésüket elmosta az egy éve berobbant pandémia.

2020-ban három vásár megtartására kaptak engedélyt az egészségügyi hatóságtól, tavaly az utolsót júliusban rendezték meg.

Októberre még megkapták a helyi hatóságok beleegyezését, de mire a gazdák egy része kipakolta áruját, a Bihar megyei népegészségügyi igazgatóság – a fertőzöttek számának gyors növekedésére hivatkozva – visszavonta az engedélyt, és a Nagyvárad főterén meghirdetett vásárt berekesztették.
Laskovics István, az érmelléki gazdaszervezet falugazdásza (portrénkon) a szerencsének tulajdonítja, hogy

februári kérésükre rábólintottak a hatóságok, így 33 vásáros standot sikerült felállítani szombatra és vasárnapra.

A kistermelők és vásárlók egyaránt elégedettek voltak: két nap alatt mintegy ezer vásárló fordult meg a nagyváradi tömbháznegyed rögtönzött vásárán, így a legtöbb élelmiszer-forgalmazó gazda eladta készletét. A sikeren felbuzdulva az ÉGE március végére is engedélyt kért a soron következő kirakodóvásár megszervezésére, de tegnap kapták meg a hatóságok elutasító levelét. Mivel a fertőzöttség magas aránya miatt Nagyvárad is vörös zónába került, nem engedélyezik szabad téren sem a kirakodóvásárokat.

A partiumi gazdaegyesület 2015-ben tartotta első vásárát, és azóta évről évre nagyobb az érdeklődés. „Jól látható, hogy Nagyváradon egyre erősödik az a tudatos vásárlói réteg, amelyik megkeresi a nagyáruházi élelmiszer-beszerzés alternatíváit. Vásáraink ezt a trendet erősítik.

Kirakodóvásárainkra egyre több gazda jelentkezik. Sajnos csak rotációval tudjuk megoldani, hogy az egymást követő vásárokon minden gazda asztalhoz jusson” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.

A kistermelői mézek, savanyúságok, befőttek, szörpök, sajtok, házi édességek, zöldség- és gyümölcsfélék iránti megnövekedett igényt az is mutatja, hogy a pandémia idején megnőtt a különböző internetes kistermelői fórumok forgalma. Mind a magyar, mind a román nyelvű közösségi termékhirdetőkre feliratkozott gazdák a gazdaegyesület munkatársainak arról számolnak be, hogy

folyamatosan nő azoknak a tudatos vásárlóknak a száma, akik ha drágábban is, de minőségi élelmiszert keresnek.

Laskovics mintegy háromszáz érmelléki gazdával tartja rendszeresen a kapcsolatot, így elég pontos képet alkothat arról, miként változnak a vásárlói igények, és erre miként tudnak a gazdák megfelelni. Jól látható, hogy erősödik a zöldségpiacok iránti igény is. Míg a 2000-es évek elején hatalmas tömegek pártoltak át a bevásárlóközpontok élelmiszerüzleteihez, és a gazdapiacok pangtak az ürességtől, az utóbbi években biztató változás tapasztalható, folyamatosan növekszik a zöldségpiacok forgalma is. Ott azonban gondot jelent, hogy

a vásárlónak nehéz megkülönböztetnie az őstermelői igazolvánnyal viszonteladóként külföldi zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó kereskedőket a valódi gazdáktól.

Emiatt is nagy a magyar gazdaszervezetek által Erdélyben – így Nagyváradon is – megtartott kirakodóvásárok forgalma. Itt eleve őstermelők árulhatják az általuk megtermelt portékát, a tudatos vásárlók körében pedig felértékelődött a kirakodóvásárok presztízse. Nem véletlen, hogy a váradi vásárszervező Laskovics Istvánt naponta tucatnyian keresik telefonon, hogy mikor és hol kerül sor a következő vásárra.

A borsi Molnár család 2017-től vesz részt rendszeresen a nagyváradi kistermelői vásárokon. Laskovics István falugazdásszal látogatunk ki hozzájuk. Azért a román–magyar határ szomszédságában fekvő Borsra, mert itt hagyománya van a fóliasátras és szabadföldi zöldségtermesztésnek. Nagyvárad piacaira innen kerül be a legtöbb friss zöldség. Úgy tűnik, az utóbbi időben

egyre több fiatal család kap kedvet hozzá, hogy belevágjon egy kisebb méretű agrárvállalkozásba.

Molnáréknál idősek és fiatalok együtt gazdálkodnak, sőt arra is büszkék, hogy a nagyváradi vár melletti nagypiacon közel negyven esztendeje ugyanazt az asztalt bérlik. „Már kislány korom óta ott segédkeztem a kertben és a piacon a zöldségtermesztéssel foglalkozó szüleimnek, így belenőttem a gazdálkodásba.

– meséli Molnár Judit, aki három gyerekét is ebben a szellemben nevelte. Lánya a szomszédban lakik a családjával, ők is kertészkednek, a nagyobbik fiú a barátnőjével ugyanezt tervezi: az apai örökségként kapott telken szeretne a faluban egy nagyobb fóliasátras gazdálkodásba fogni.

Egyelőre kivár, hogy az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében a következő időszakban meghirdetik-e a partiumi megyékben a 20 ezer eurós magyar állami pályázatot, amiből megvásárolnák a teljes berendezést a fóliaházak elkészítéséhez. A kisebbik fiú, Zoltán nemrég szerzett földmérő diplomát a nagyváradi egyetemen. Ő is besegít a szüleinek a kertészkedésbe és a piacolásba.

– magyarázza.

Kimegyünk a kertbe, hogy szemrevételezzük a kora tavaszi palántahajtatást a fóliasátrak alatt. Házigazdánk, Molnár Árpád már nyugdíjas, így a feleségével több ideje van a napi mezőgazdasági munkákra. Azt meséli, hogy a gyerekek segítsége nélkül nem bírnák, hiszen a zöldségtermesztés nagyon munkaigényes foglalkozás, és napszámost nem lehet találni.

„Zoltán fiunk minden szombaton eljár a piacra. Örülnénk, ha a nagyobbik fiú, Árpád is belevágna, mert akkor mindenben tudnának segíteni” – magyarázza Judit asszony. Mutatja, hogy a fóliasátorban mi hova kerül.

Fő piacos termékük, a lila paradicsom júniusban kezd teremni, de előtte már piacolnak zöldhagymával, piros retekkel és salátával, aztán sorba jön a paprika, uborka, padlizsán, újkrumpli, hagyma és a gyökérzöldségek.

A legutóbbi vásáron nagy sikert arattak a fokhagymával, amiből szinte a teljes készlet elment, de keresték a hagymát, céklát, petrezselymet, murkot és a zellert is. Molnárék az ismertebb zöld fűszernövényeket is megtermelik: tárkonnyal, kakukkfűvel, bazsalikommal, citromfűvel, rozmaringgal és mentával piacolnak. Van, aki műanyag cserépben vásárolja szívesebben, mások vágott formában.

Vendéglátóim szerint a zöldségtermesztés titka, hogy a gazda minőséget termeljen. Ha nem csapja be a vevőit, akkor hamar kialakul a törzsvásárlói kör, és onnantól fogva el tudja adni a portékáját. „Sokszor megesik, hogy itthon keresnek fel, mert látni akarják, hol termelünk. Már sokan ismernek, így amikor a piacra megyünk, mindig megkeresnek.

Csak azokat vásároljuk, amelyek a biokertészetben is használatosak” – mutatja Molnár Judit.
A falugazdász szerint a Molnár család példája azt bizonyítja, hogy viszonylag kis területen, mintegy ötven áron is megél egy család intenzív zöldségtermesztésből. A gazdaegyesület célja, hogy ezeket a gazdákat felkarolja, és értékesítési lehetőséget teremtsen számukra.