Markó Béla tavaly többet keresett verseivel, mint közéleti szerepvállalásával
Markó Béla 2005-ben sikeresebb volt költőként, mint miniszterelnök-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Ezt tükrözi legalábbis vagyonnyilatkozatának nem rég frissített változata. A kormány honlapján közzétett dokumentum szerint szerzői jogdíj címén többet keresett tavaly, mint kormányfő-helyettesként és RMDSZ-elnökként együttvéve. A helyzetet Markó azzal magyarázta, hogy öt évre eladta egy romániai és egy magyarországi kiadónak versei kiadási jogát, a kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Képünkön Markó Béla legutóbbi könyvét dedikálja.
Markó Béla 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Mindez Markó tavalyi vagyonbevallásából derül ki, amelyet nemrég a tavalyi költségvetési év adataival is kiegészített. A kormány honlapján található dokumentum szerint Markó kormányfőhelyettesként 43 197 új lejt (431 millió régi lejt), RMDSZ-elnökként 45 376 új lejt (453 millió régi lejt) keresett. Irodalmi művei szerzői jogdíjaként viszont 90 ezer új lejt (900 millió régi lejt) és 16 ezer forintot keresett. Az összeg megközelíti a Communitas Alapítvány 2005-ös könyvkiadási keretének a harmadrészét – ráadásul Markó tavaly egyetlen könyvet sem publikált.
Alacsony példányszámok
Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas–Akadémia és a Mentor kiadó jelentette meg. Mint Káli Király István, a Mentor igazgatója kérdésünkre elmondta, Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas–Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen.
Tőzsér József, a Pallas–Akadémia kiadó igazgatója a Krónikának elmondta, az ezer példányban kiadott interjúkötet iránti érdeklődés minden várakozást meghalad. Az eladási számok azt jelzik, mintha jobban érdekelné a közvéleményt Markó, a politikus, mint Markó, a költő. A kortárs szépirodalmi köteteket általában 300–500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Ezeket pályázati úton megszerezhető támogatások nélkül nem is lehetne megjelentetni. Tőzsér elmondta, a szerzőknek 8–10 millió régi lejes honoráriumot szoktak fizetni, Markó Béla azonban soha nem tartott igényt a pénzre, könyvekben kérte az őt megillető részt.
Káli Király István, a Mentor igazgatója úgy informált, hogy az összegyűjtött verseket tartalmazó könyvet 500 példányban nyomták ki, de a nagy sikerre való tekintettel 200 példányt utána kellett nyomtatni.
Kortárs irodalom, csak támogatásból
A 900 millió lejes szerzői jogdíjat a megkérdezett erdélyi magyar könyvkiadók rendkívül magasnak tartják. H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, 800 euró (27 millió lej) volt a legmagasabb honorárium, amit valaha fizettek. Hozzátette a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. A kolozsvári Koinónia kiadónál ezer eurónak (34 millió régi lejnek) felelt meg a legnagyobb honorárium, amit valaha fizettek, tájékoztatott Visky Erzsébet, a kiadó referense. Egy név nélkül nyilatkozó illetékes valószínűnek tartotta, hogy a Mentor kiadó szerzői jogdíj címen fizette ki a tavalyi évi nyereség Markóra eső részét. Ha ugyanis nem osztalékként, hanem szerzői jogdíjként fizet, megspórolhat hatszázaléknyi adót. Ezt a feltételezést azonban Káli Király István határozottan cáfolta. „90 milliót utaltunk át osztalékként Markó Bélának a Piraeus bankban nyitott számlájára. Ha gondolja, át tudom faxolni az átutalási megbízást” – jelentette ki Káli. Markó vagyonnyilatkozatában viszont nem szerepel osztalékból származó jövedelem.
Kányádi Sándor és Orbán János Dénes
között félúton
„Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja – magyarázta megkeresésünkre Markó Béla. – Egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan meg is jelenik.” Markó hozzátette, nem titok, hogy mely kiadókról van szó, de mégsem kívánta ezeket megnevezni; a szerződés egyaránt vonatkozik a korábban írt, és az ezután írandó verseire. Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e ideje verset írni ebben az időszakban, rövid választ adott: „majd meglátjuk”. Türelmetlenné vált viszont, amikor az összeg nagyságára vonatkozó kérdést tettünk fel. „Engem megaláz, ha ön azzal foglalkozik, hogy az én verseim mennyit érnek – jelentette ki elutasítóan. – Ki-ki annyira értékeli a munkáimat, amennyire gondolja.” Elmondta, a Mentortól kapott osztalék minden bizonnyal a vagyonnyilatkozata frissítése után futott be a számlájára.
A Krónika kérdésére a Mentor, a Pallas–Akadémia, a Kriterion, a Koinónia, illetve a Scripta kiadó illetékese egyaránt cáfolta, hogy kizárólagossági szerződést kötött volna Markó Bélával. Az ilyen típusú megállapodás azonban nem példa nélküli. Kányádi Sándor lapunknak elmondta, korábban a Magyar Könyvklubnak biztosított kizárólagosságot bizonyos időre, ez azonban már rég lejárt. „Ilyen előnyös szerződést, mint a Markó Béláé, nekem eddig nem sikerült kötnöm” – tette hozzá. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke viszont nem találta meglepőnek az adatot. Elmondta, a kiadó minden bizonnyal felmérte, hogy Markó Béla ismertsége pénzzé tehető, és ezen az alapon kötöttek szerződést. Megemlítette, az a szerződés, mely az ő műveinek kiadására a magyarországi Alexandra és az Ulpius kiadónak biztosít kizárólagosságot, nagyobb összegről szól.
szóljon hozzá!