2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00
Honnan ered az ötlet, hogy összegyűjtse a világ minden táján élő háromszékieket?
Egy maksai kirándulást követően született meg, a helyi Pince-tetőről ugyanis belátni szinte az egész Háromszéket. Elgondolkodtam, hogy együtt újra birtokba kellene vennünk a szülőföldünket. Hiszen annyi minden történt az elmúlt negyven év alatt, sokan elhagyták Erdélyt, akikkel tartjuk ugyan a kapcsolatot, ám nem lépünk túl a személyes kötelékek bűvös határán. Holott ezzel a kicsi világgal, Háromszékkel, a közös szülőföld jövőjével foglalkozni nemcsak az itthon maradtak dolga, hanem mindannyiunk felelőssége. Ezért van szükség a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója megrendezésére, annak megfogalmazására, hogy szükségünk van egymásra. Ötletemmel „megfertőztem” Imreh Istvánt, a Kovászna Megyei Kulturális Központ igazgatóját, az elgondolást aztán vele együtt képzőművészek, vállalkozók, nyomdászok és rengeteg fiatal felkarolta.
A kommunizmus éveiben, de azt követően is sok háromszéki elhagyta szülőföldjét. Hogyan kutatják fel őket?
Honlapot hoztunk létre erre a célra, továbbá minden polgármester kérdőíveket töltet ki a településén, hogy kit szeretnének értesíteni, meghívni a lakosok. Ezáltal adatbázis készül arról, hol élnek a nagyvilágban a háromszékiek. Olyanok is bejelentkeztek, akikre senki nem gondolt: például egy ausztráliai farmer is jelezte részvételi szándékát. Viszont nem kis számban vannak olyanok is, akik jelzik, hogy érdekli őket a rendezvény, de nem adják meg elérhetőségüket. Sokan nem jókedvükben hagyták el szülőföldjüket, és valószínűleg még bizalmatlanok.
Milyen rendezvényekkel készülnek a találkozóra?
Külön-külön találkozót szervezünk az orvosoknak, képzőművészeknek, mérnököknek. Emellett valamennyi település kisebb helyi találkozók keretében fogadja elszármazottjait, majd minden résztvevő összegyűl a Pince-tetőn, ahol emlékhelyet avatunk, a rendezvény csúcspontja pedig az Egy a nép, egy a magyar című magyar történelmi rockoperákból összeállított előadás lesz. A maksai valójában több lesz emlékhelynél, mivel nemcsak a múltunkról, hanem a jövőnkről is szól. A Pince-tetőn ugyanis található egy kő, amelyről sokáig azt hittem, hogy valamikor geodéziai célokat szolgált. Kónya Ádám helytörténész azonban kiderítette, hogy ősi halomsír, amelyből valamikor három volt a tetőn, ám a kommunista diktatúra éveiben talajfeljavítási munkálatok ürügyével feldúlták. Az emlékhelyet Zakariás Attila építész és Damokos Csaba képzőművész álmodta meg, és a tervek szerint a virágszerű halom csúcsain levő kövekre vésik a háromszéki települések, valamint az ott született híres elődök nevét. Arra számítok, hogy ez a háromszékiek egyfajta szent helye lesz, ahol élő történelemórát lehet majd tartani.
Mekkora a rendezvény költségvetése? Miben látja a találkozó konkrét hasznát?
A megyei költségvetés nyújtotta finanszírozás mellett helyi önkormányzatok, vállalkozók támogatására is számítunk, továbbá a költségek fedezéséhez magyarországi testvérmegyéink, Heves és Veszprém is hozzájárul. Az emlékhelyet például székely kalákában építjük, amelyre vállalkozók munkaerőt, erőgépeket ajánlottak fel. Fontosnak tartom, hogy kialakuljon a háromszékiek úgynevezett világhálója, és tudatos lobbi kezdődjék el a vidékért. Meggyőződésem, hogy nagyon sokat lehet tenni a megyéért Kanadából vagy a Fidzsi-szigetekről. Nem dollármilliókra gondolok, hiszen elég, ha új hazájában valaki népszerűsíti a szülőföldjét, amelynek köszönhetően évente öt turista felkeresi a vidéket. Célunk a háromszéki öntudat megerősítése, az elszármazottak és az itthon élők közötti kapcsolat kialakítása, amely szellemi és anyagi tőkekoncentrációja révén lendületet adhat a megye fejlődésének. Tudatosítani szeretném, hogy mi nemcsak negyven éven keresztül szenvedő, Bukarest által eltiport, betelepítésektől gyengített, hanem értékes, alkotó, a világra nyitott emberek vagyunk.
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.