– magyarázta a működési elvet az illetékes. A svájci technológiát Nyugat-Európában több ezer épületen használták sikeresen, Romániában a bonchidai Bánffy-kastély volt az első, ahova felszerelték tavaly februárban. Azóta újabb épületeken is alkalmazták Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. Legutóbb például a Bihar megyei Erdőgyarak templomában szerelték fel a rendszert, míg korábban több kolozsvári belvárosi épületben vetették be a svájci technológiát, ezek egy része a református egyházé, vagy magántulajdonban van. Marosvásárhelyen a katolikus egyház parókiaépületeiben, illetve egy öregotthonban alkalmazták a technikát.

Kiválthatja az aláfalazást

Ez nemcsak műemlék épületek megmentését segítheti, hanem minden olyan régi épület állagmegóvását, amelyben hiányzik az alapszigetelés. „Ezek lehetnek 30-40 éves épületek, de akár több száz évesek is. Mivel azon épületek esetében, ahol nincs alapszigetelés, nem tudják megoldani, hogy a fal ne szívjon fel nedvességet” – magyarázta Varga-Pál Petry Zsolt, aki szerint a svájci technológia erre a problémára jelent végleges megoldást, az általuk kezelt fal többet nem fog nedvességet felszívni. Ez amiatt is fontos, mivel

„Ha a fal felszívja a nedvességet, az sókat hoz magával, a só pedig leveri a festést, vakolatot, és végül a falat is tönkreteszi. Ennek következtében megjelennek a gombák, a penész, amik károsan hatnak az egészségre” – magyarázta az illetékes. Az igazgató szerint klienseik általában nagyon el vannak keseredve, amikor hozzájuk fordulnak, mivel előtte más módszerekkel is kísérleteznek, de vagy nem vezetnek eredményre, vagy nagyon bonyolult a kivitelezésük. A falak nedvfelszívásának építkezési megoldása ugyanis az aláfalazás, ami hatalmas munka és pénz, ráadásul a falakhoz nem lehet mindig hozzáférni.

Hiszen nyáron általában jelentősen javul a helyzet, ráadásul idén télen is kevés volt a csapadék. Egyelőre nem tudni, milyen gyorsan fogja kiszárítani a falakat a technológia, ahhoz több idő kell hogy elteljen. „Ne felejtsük el, hogy a kastélynak ez a része egyszer 30, majd 15 évig fedetlenül állt, a falak nagyon vastagok, meg vannak telve nedvességgel. Éppen ezért érdekes a bonchidai kastély esete, hiszen ha itt sikerül kiszárítani a falakat, akkor gyakorlatilag bárhol sikerülhet. De mielőtt elkezdenénk örvendeni, hosszabb időre, további mérésekre van szükség. Az eredmények mindenképpen biztatóak” – összegzett Hegedüs Csilla.

Zajlik a főépület megerősítése

Nem a kápolna az egyetlen épületrész, ahol állagmegőrzési, felújítási munkálatok zajlanak az erdélyi Versailles-ként is emlegetett bonchidai Bánffy-kastélyban, tavaly decemberben kezdődött el a tulajdonképpeni munka magyar állami támogatásból.

„Decemberben végre megszereztük az összes engedélyt, és elindult a felújításnak az a része, amely a magyar állami támogatásból történik. Két épületrészen fogunk dolgozni, a főépületen és a díszudvarban. Előbbinek megtörténik a teljes szerkezeti felújítása, és a romantikus szárnyat is teljesen fel fogjuk újítani. Itt egy Bánffy Miklós-emléktér fog létrejönni, és egy Bánffy korabeli apartmant is be fogunk rendezni. A díszudvarnak a jelenleg romos részét újítjuk fel, ahol egy bútorrestauráló műhely működik majd” – részletezte az aktuális projektet az alapítványi elnök.
Mint mondta, a pályázat részeként eddig főleg a pinceszinten dolgoztak, a boltozat megerősítése, aláfalazása, a falak megerősítése zajlott. Jelenleg a kastély ablakait készítik, mivel a téli időjárás miatt kint, illetve az épületben nem lehet dolgozni. Ha az idő megengedi, folytatódik a szerkezeti felújítás.

Uniós támogatásban sem reménykedhetnek, a román kormány ugyanis gondoskodott arról, hogy magánkézben lévő műemlék ne kaphasson vissza nem térítendő támogatást. Így a restaurálási folyamatban az Electric Castle fesztiváltól kapott összegekre számíthatnak, míg kulturális programjaikat az Európai Bizottság támogatja. Szeptemberben újabb program indult ARTECH néven, melyet Navracsics Tibor, az EB korábbi kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa ismertetett a helyszínen.